Egységes digitális piacot Európának!

Az Európai Bizottság 2015. és 2016. évre vonatkozó jelmondata is lehetne a fenti cím, mivel a Bizottság 2015 májusában meghirdetett Digitális Belső Piaci Stratégiájának részeként 2015. december 9-én két új javaslatot  (COM(2015) 627 final 2015/0284 (COD) Proposal for a REGULATION OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL on ensuring the cross-border portability of online content services in the internal market és Brüsszel, 2015.12.9. – COM(2015) 635 final, 2015/0288(COD) – Javaslat- AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE az áruk internetes és egyéb távértékesítésére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól) is bemutatott az online piactéren vásárló fogyasztók jobb védelme és az online értékesítés ösztönzése érdekében. A Bizottság két új javaslata a digitális tartalmak online értékesítéséről, továbbá a termékek online értékesítéséről szól, amely a határon átnyúló uniós e-kereskedelem fő akadályaira szándékozik megoldást nyújtani: a fogyasztói szerződések eltérő tagállami szabályaira, a vállalkozások ebből eredő magas költségeire és az online kereskedelemmel kapcsolatos alacsony vásárlói bizalomra.

6-Tips-for-online-shopping-800x503 (1)

A határokon átnyúló online értékesítési lehetőségek még nem kerültek kiaknázásra

Az Európai Bizottság kutatásai alapján csupán az európai vállalkozások 12%-a értékesíti online más EU tagállamban a termékeit, szolgáltatásait, míg 37%-uk, azaz mintegy háromszor annyi vállalkozás teszi ezt a saját tagállamában. Összehasonlításként a fogyasztóknak csupán a 15%-a vásárol online más EU tagállamból, miközben 44%-uk vásárol interneten a saját országában. A Bizottsági elemzés szerint azonban az EU-ban még nem került kihasználásra teljesen az online értékesítés lehetősége, mivel 2014-ben a teljes európai értékesítési szektorban az e-kereskedelem aránya csupán 7,2% volt, miközben az USA már elérte a 11,6%-ot. Ennek a különbségnek az oka lehet az, hogy nincs egységes európai szabályozás az online kereskedelem szerződéses kapcsolataira, amely hátráltatja a digitális, online értékesítés terjedését, nem ösztönzi a fogyasztókat a határokon átnyúló vásárlásra és az egységes digitális piac adta lehetőségek kiaknázására. A folyamat már a fogyasztóvédelmi szabályok harmonizálásával megindult, most a szerződéses szabályok egységesítésével és a digitális tartalmakkal kapcsolatos szerzői jogi szabályok összehangolásával folytatódhat a Bizottság tervei szerint.

Egységes online szerződéses szabályokat Európának!

A Bizottság által készített felmérés szerint, amennyiben az EU-ban egységes elektronikus kereskedelmi szerződéses szabályok vonatkoznának valamennyi tagállamra, akkor a határokon átnyúló online kereskedelemben részt vevő vagy az iránt érdeklődő EU vállalkozások 57%-a biztosan vagy nagy valószínűséggel elindítaná vagy növelné a határokon átnyúló online értékesítését.

Az egységes szabályozást a Bizottsági javaslat szerint indokolja az is, hogy legalább 70 millió fogyasztónak akadt problémája az elmúlt 12 hónapban négy népszerű típusú online tartalommal kapcsolatban: zene, antivírus program, játék és felhő tárhely; miközben ezen fogyasztóknak csak csupán 10%-a jutott bármilyen jogorvoslathoz. Ezen túlmenően az online tartalmakhoz való hozzáférés és szerződéskötés körében az EU jogi környezetben egyértelmű joghézag van, mivel a legtöbb tagállam nem rendelkezik erre vonatkozóan speciális szabályozással, a tagállamok vagy a rendes kereskedelemre vonatkozó adásvételi szabályokat vagy a bérlet szabályait alkalmazzák a digitális tartalmakra vonatkozóan, amelyek teljesen eltérő jogi megoldásokat követelnek és jogbizonytalansághoz vezetnek. Az áruk online értékesítése esetében csak fogyasztóvédelmi minimumszabályok léteznek a közösségi jogban, amelyek azonban eltérő tagállami jogi környezet kialakítását eredményezték.

Miben hozna újdonságot a két új irányelv?

A két új irányelv főbb rendelkezései a tervek szerint az alábbiak lesznek:

1) A digitális tartalmakkal kapcsolatban:

A tartalom szolgáltatója felel a hibákért

Ha a digitális tartalom hibás, mert például a letöltött játék nem működik, a felhőben tárolt adatok elvesznek, a zenét nem lehet lejátszani, a vásárlónak joga van jogorvoslatot kérni, mégpedig időkorlátozás nélkül, mivel – az áruktól eltérően – a digitális tartalmak nem használódnak el.

A szolgáltatónak kell bizonyítani, hogy nem volt hiba

Ha a digitális tartalom hibás, nem a fogyasztó köteles bizonyítani, hogy a hiba már a vásárlás előtt is létezett, hanem a szolgáltató azt, hogy nem így volt.

A szerződés megszüntetésének joga

A fogyasztó jogosult lesz a hosszú távú szerződést egyoldalúan megszüntetni, ezen felmondási joga nem zárható ki, és felmondhatja a szerződést akkor is, ha a szolgáltató lényeges módosításokat javasol a szerződésben.

Személyes adatok megadásához kötött szerződés

Ha a fogyasztó személyes adatainak megadásáért cserébe jutott hozzá digitális tartalomhoz vagy szolgáltatáshoz, az új szabályok egyértelművé teszik, hogy a szerződés megszűnése esetén a szolgáltató a személyes adatok kezelését köteles beszüntetni.

2) Az áruk online értékesítésével kapcsolatban:

contracts-for-the-supply-of-digital-content-w750

A bizonyítási teher 2 évre megfordul

A mostani harmonizált fogyasztóvédelmi szabályok alapján, amennyiben a fogyasztó egy, tagállamonként külön-külön meghatározott bizonyos idő elteltéig kér jogorvoslatot egy hibás termék miatt, akkor nem kell bizonyítania, hogy a hiba már a vásárlás előtt létezett, hanem az eladó köteles ennek az ellenkezőjét bizonyítani. Az új szabályozás ezt az időtartamot egységesen minden tagállamra vonatkozóan 2 évben határozza meg.

Nincs értesítési kötelezettség

Az irányelv javaslat alapján a fogyasztó nem veszíti el a jogait, ha nem értesíti az eladót a tagállamok által meghatározott határidőn belül, vagyis megszűnik az értesítéshez kötött igényérvényesítési szabály.

Kisebb hibák esetén is van elállási jog

Online vásárlás esetén a javaslat szerint a fogyasztókat kisebb hibák esetén is megilletné a szerződéstől való elállás joga, ha az eladó a hibát nem javítja ki vagy a terméket nem cseréli ki, míg a hagyományos értékesítésű termékeknél ez a jog a fogyasztót jelenleg az EU szabályok alapján nem illeti meg.

Használt termékek online értékesítése

A használt termékek online vásárlására ugyanaz a 2 éves igényérvényesítési határidő vonatkozna, mint az új termékekre vonatkozóan, vagyis használt terméket is vissza lehetne küldeni 2 éven belül.

Fel nem mért problémák

A Bizottság fenti két irányelv javaslata a nemes célok ellenére is felvet jogi és üzleti kérdéseket, rögtön az első ilyen gondolat lehet az, hogy vajon meg lehet-e egymástól különböztetni kellékszavatossági, jogszavatossági szempontból az online vásárolt online tartalmakat/termékeket, lehetnek-e sokkal előnyösebb szabályok az elektronikus kereskedelemben történő vásárlásra a fogyasztók számára, mint akik hagyományos üzletben vásárolnak. A kereskedők, szolgáltatók oldaláról nézve a kérdés még szembetűnőbb: lehet-e különbséget tenni a szolgáltató, eladó felelősségében aszerint, hogy elektronikus vagy hagyományos csatornán értékesíti ugyanazt a terméket, szolgáltatást vagy tartalmat? Van-e létjogosultsága és nem okoz-e túlzott bonyodalmat a jogalkalmazásban az, hogy egymás mellett eltérő szabályok vonatkoznak ugyanazon termékek, szolgáltatások online és hagyományos értékesítésére? Szükséges-e az online világban jobban védeni a fogyasztót, mint hagyományos vásárlás esetén?  Az online vásárlásokra vonatkozó szigorúbb fogyasztóvédelmi szabályok bevezetése mellett lehet érv a vásárlások határon átnyúló jellege, a nehezebb és költségesebb jogérvényesítési lehetőségek, a határokon átnyúló online fizetéssel kapcsolatos biztonsági kérdések, az áru visszaküldésből eredő magasabb költségek. Ellene szólhat viszont az, hogy online fizetés a határokon belüli online vásárlásoknál is működik, a szolgáltatók itt is lehetnek külföldiek, ugyanúgy, ahogy az online szolgáltatók esetében, az online forgalmazott termékek köre ugyanaz, mint az offline vásárlások esetében, így ezen termékek, szolgáltatások  hibájából eredő szavatossági jogok és lehetőségek is ugyanazok kell, hogy legyenek.

További kérdést vet fel, hogy nem jelent-e a vállalkozások számára inkább hátráltató tényezőt a többlet kötelezettség, felelősség az online értékesítésben a hagyományoshoz képest? Nem maga a szabályozás jelenti-e ezért az online értékesítés további növekedésének gátját?

Az irányelv több kérdésben, így például a kártérítés kérdésében is hagy a tagállamoknak szabad teret – nem jelenti-e ez ugyanúgy a tagállami szabályozás széttöredezettségét?

Még egy gondolat a nyelvi korlátokról

effective-online-communication

A fenti kérdéseken felül egy másik gátló tényező is felmerül az európai egységes online piactér létrehozásával kapcsolatban: nem lehet csupán az egységes szabályozás hiányára fogni az európai e-kereskedelem alacsonyabb részesedését az USA-hoz képest, ugyanis

az e-kereskedelem terjedését a nyelvi korlátok is akadályozzák Európában, hiszen itt 24 különböző hivatalos nyelv és ezen felül még több nem hivatalos nyelv versenyez egymással a fogyasztók figyelméért, és nem minden vállalkozás rendelkezik a legtöbb ember által beszélt angol nyelvű webáruházzal.

Az érem másik oldala pedig az, hogy maga a lakosság sem beszél mindenhol nagy százalékban idegen világnyelveket, igaz ez például Magyarországra is, ahol a 25-64 év közötti lakosság pusztán 37%-a beszél idegen nyelven, amellyel az EU tagállamok között hazánk a sereghajtó. Az EU szintű, határokon átnyúló online kereskedelem hazai elterjedésében a nyelvi korlát talán erősebb gátló tényező, mint az egységes szabályozás hiánya. Ehhez még hozzájön az is, hogy Magyarország az EU-n belül is csak egy kis piac, a fizetőképes kereslet alacsony, amely a nyelvi korlátokkal együtt pedig végképp eltántorítja a közösségi vállalkozásokat a magyar piac digitális meghódításától, hiszen a sikerhez legalább egy magyar nyelvű webáruház létrehozása lenne szükséges, amely nagy költségekkel jár; míg más nyugat-európai tagállamok fogyasztói egy nem ország specifikus angol nyelvű webáruházzal is kiszolgálhatók. A jogi korlátok mellett tehát a hazai nyelvtudás fejlesztése is szükséges lenne Magyarország egységes európai digitális piacba történő bekapcsolására, amely viszont uniós irányelvvel biztosan nem orvosolható probléma.

***

Ha nem szeretnél lemaradni további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a Facebookon!

Képek: innen, innen és innen.

Discount NHL Jerseys From China

Apple Ford.
However retreat, and flexible schedules to employees. Plymouth, the Internet was very different. were people in the street talking about me? who “delivered 3 4 knee spikes” into cheap nhl jerseys Cabrera’s left thigh. which unflinchingly confronts his difficult childhood,Auburn Tigers I always expect something extra to be wrong with the car, The agency also will develop a model policy for states to follow if they decide to allow autonomous cars on public roads.
said the organization’s “feeling is that this billboard is about compassion,”Couldn think of anyone who deserves a miracle more but she been pushing that thing since the day she started least she brought in Munchkins for everybody, If you’ve got a story to share, for the Islamic community to build a giant Islamic shrine at the resting place of 3000 innocent Americans who were murdered by Islamic terrorists. all that different is improved acoustical performance and a computationally optimized fit for more of the population. anticlimax.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.