A GMO hazai jogi szabályozásának áttekintése

A géntechnológia alkalmazása a mezőgazdaságban az utóbbi évek legvitatottabb kérdése. A GMO-ra az Európai Parlament és Tanács 2001/18/EK a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló irányelv szerint a géntechnológiával módosított szervezet (genetically modified organism) olyan szervezet, – az ember kivételével – amelyben a genetikai anyagot olyan módon változtatták meg, amely nem fordulna elő a természetben párosodás, illetve természetes rekombináció útján.[1]

A „GMO-kérdés” aktualitása

A hatályos hazai szabályozás szerint olyan természetes szervezet, amelyben a génállomány géntechnológiai módosítás által változott meg, ideértve ennek a szervezetnek a módosítás következtében kialakult tulajdonságot továbbvivő utódait.[2]

A témakör fontosságát bizonyítja, hogy szinte mindegyik nemzetközi szervezet kidolgozta javaslatait a GMO-kérdésben, így az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Világszervezet (FAO), és az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (UNEP) is.[3] Az első GM növények 1994-ben kerültek forgalomba, amióta elterjedtségük és jelentőségük folyamatosan növekszik. A GM élőlényeken belül beszélhetünk genetikailag módosított mikrobákról, állatokról és növényekről.[4] A leginkább elterjedt génmódosítás a „rovar-ellenálló” GM növények létrehozása, melynek sejtjei rovarölő szert termelnek, így a kártevő rovart elpusztítják, illetve a „gyomirtószer-ellenálló” növények előállítása, melyek a totális gyomirtó szerrel való kezelés során nem pusztulnak el.[5] A technológiát fejleszteni, kutatni vagy alkalmazni kívánó országok sorra hozták nemzeti szabályaikat, rendeleteiket, törvényeiket.[6]

Baker - The New Lawyer Challenge

Ha Téged is – akárcsak minket – érdekel a jog és innováció világa, akkor most itt a lehetőség, hogy egy igazán innovatív versenyen méresd meg magad.

A genetikailag módosított élőlények, illetve a belőlük nyert termékek társadalmi fogadtatása igen ellentmondásos világszerte és hazánkban is. A jelen tanulmány célja, hogy áttekinthetőbbé tegye a GM növények jogi szabályozását amerikai, uniós és kiemelten hazai viszonylatban, ezáltal elősegítse a tisztábban látást e komplex témában. Az eddig ismert génmódosított növényeknél az jelenti a legnagyobb gondot, hogy nem ismerik a hosszú távú egészségre és környezetre gyakorolt hatásokat[7], ezért az erre irányuló kutatások támogatása volna célszerű, a tanulmányban az engedélyezés szabályozására helyezem a hangsúlyt.

GMO szabályozás Magyarországon

A magyar tudományos elit már a múlt század hetvenes éveinek közepén felvetette a géntechnológia szabályozásának szükségességét, melyben hazánk úttörő szerepet játszott Európában regionális értekezletek házigazdája és szervezőjeként. Magyarországon a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezett először a genetikailag módosított szervezetekről, amelyek létrehozása, a velük folytatott kísérletek, termesztésük, az országba való behozataluk, illetve az országból történő kivitelük csak külön törvényben meghatározott feltételekkel és módon történhet.[1] Így került elfogadásra Magyarországon a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény (géntörvény). [2] A törvény szerint minden GMO-val kapcsolatos tevékenység engedély köteles, az engedélyezésre Géntechnológiai Hatóságot hozott létre. Az elbíráló, ahova kutatási engedélyért folyamodni kell, a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság. [3]

Hazánk jelenleg kiemelt kérdésként kezeli a géntechnológiával módosított növényekkel kapcsolatos tevékenységek szabályozását, 2006-ban az akkori öt parlamenti párt egymással egyetértve fogalmazta meg Magyarország GMO-mentes stratégiáját (53/2006. (XI. 29.) OGY határozat). Alaptörvényünk XX. cikke is rögzíti hazánk GMO mentességét[4], hazánk területén csak a fajták termelése tiltott, azonban számtalan GMO-növény termését hozhatjuk be és dolgozhatjuk fel.[5] Magyarországon is forgalmaznak külföldről érkezett GMO takarmányt és élelmiszert, amelyeket a hatályos európai jogszabályok szerint jelölni kell. A termékek csomagolásán fel kell tüntetni, ha annak bármely összetevője 0,9 százalék feletti arányban tartalmaz génmódosított szervezetet.[6]

A géntörvény hatályba lépése óta kizárólag kutatási célra kerültek engedélyezésre GM növényfajták rendkívül szigorú biztonsági feltételekkel, helyenként maximum néhány száz négyzetméteres területen.[7] Az elmúlt évben nem sok szántóföldi kísérletre került sor. Kísérletek leggyakrabban génmódosított kukoricával folynak, ezek általában totális gyomirtó szerrel, kukoricamollyal vagy kukoricabogárral szemben ellenálló fajták.[8]

A hazai szabályozás lehetséges jövőképe

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szerint a GMO mentes mezőgazdaság esélyt és biztos megélhetést jelent Közép- és Délkelet-Európában úgy véli, hogy versenyelőnyt jelent a GMO-mentes termelés, hiszen a fogyasztóknak GMO-mentes élelmiszerre van igényük és Magyarország nem akarja beengedni a kockázatos mezőgazdasági megoldásokat. [9] A hazai agrárpolitika továbbra is úgy ítéli meg, hogy az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni minden olyan technológia kapcsán, amelynek hatásairól nincsenek kielégítő adatok, ezért kutatók egy csoportja[10] úgy véli, hogy a GMO-növények termesztésére vonatkozó kutatások egyes eseteiben a szigorú szabályok egyszerűsítésére lenne célszerű. [11] A GMO szervezetek piacra kerülése utáni nyomon követésre tettek új módszertani javaslatot. Olyan egységes hálózat létrehozását javasolták, amely egy adatbázisban összesítené a transzgenikus élelmiszerekkel és takarmányokkal kapcsolatos valamennyi vizsgálati eredményt, így több adat ismeretében segítené a kockázatbecslést, illetve fokozná a biztonságot.[12]

Darvas Béla, a GMO-kerekasztal elnöke szerint a jogi szabályozásban is figyelembe kell majd venni az új, például a genomszerkesztési eljárásokból adódó lehetőségeket.[13] Az új módszerek alapjaiban változtathatják meg a GMO-k megítélését, a mezőgazdasági géntechnológiában Európa és Magyarország más utat jár be, de a törvényi felülvizsgálat mindenképpen indokoltnak tűnik.[14]

Összegzés

Az amerikai az EU-s és kiemelten a magyar GMO szabályozás elemzése kapcsán elmondható, hogy – az amerikai szabályozással ellentétben, és az uniós szabályozással részben megegyezően – a hazai jogalkotás igyekszik megőrizni a mezőgazdaság GM-mentességét.

Magyarország alaptörvénye szigorúan tiltja a genetikailag módosított növénykultúrák termesztését, az EU-s szabályozás szerint azonban, ha egy adott GMO-t tartalmazó élelmiszert az unióban engedélyeztek élelmiszercélú felhasználásra, akkor azt – az áruk szabad áramlása miatt – forgalomba lehet hozni az Európai Unió területén, így Magyarországon is.

A kérdésről zajló viták nincsenek lezárva a tudományos kutatás, és a közvélemény szintjén sem. Egyelőre nem létezik olyan modell, amivel a génmódosítás összes lehetséges következményét fel tudnánk mérni, ezért nem lenne szabad megelégedni a vállalatok hiányos környezeti és egészségi kockázat-elemzéseivel, hanem átfogó kutatásokat kellene folytatni e téren és ez alapján dönteni a veszélyek realitásáról.

Napjainkban elenyészőre zsugorodott a szabadföldi kísérletek kérelme és folytatása hazánkban, és a magyar kutatók gyakran a szomszédos országokban állítják be kísérleteiket. A géntörvény korszerűsítése – a növényi géntechnológiai új ágazataira illeszkedően – szükségszerű. Az állami szektornak arra kell törekednie, hogy az elővigyázatosság elvét legmesszemenőbbekig figyelembe vett kutatások támogatása mellett annak eredményeit is széles körben elérhetővé tegye a mezőgazdasági termelésben és az egészség szolgálatában. A jognak a társadalom széles rétegeinek véleményét tükrözve kell keretet adnia a géntechnológia alkalmazásának, ugyanakkor el kell kerülni a szabályozás túltengését is, mert az megdrágítja az amúgy is költséges kutatást és fejlesztést.

Stankovics Petra

A szerző PhD-hallgató a Pannon Egyetem Georgikon Karának Növénytermesztési és Talajtani Tanszékén, Keszthelyen.

A publikáció első része itt olvasható.

A publikáció elkészítését a EFOP-3.6.3- VEKOP-16- 2017-00008 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Jegyzetek

A képek forrásai: itt és itt.

[1] 1996. évi LIII. törvény , 9. §

[2] http://gmo.kormany.hu/hazai-szabalyozas(letöltve2017.01.05.)

[3] http://gmo.kormany.hu/legyen-az-unio-gmo-mentes-ovezet(letöltve2017.01.05.)

[4] Az Alaptörvény XX. cikke szerint mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez, és e jog érvényesülését Magyarország a „genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával (…) segíti elő.”

[5] Takarmányaink növényi fehérjebázisát – mint Európában szinte mindenhol – glyphosate-tűrő GM-szója alkotja, amit Dél-Amerikából szállítunk be. in: https://www.jomagyar.hu/egeszseg-cikkek/98-attores-a-gm-szoja-tap-ugyeben(letöltve2017.01.05.)

[6] http://hpops.tk.mta.hu/blog/2015/03/az-unios-gmo-engedelyezesi-rendszer-reformja(letöltve2017.01.05.)

[7] http://gmo.kormany.hu/engedelyeztek-e-magyarorszagon-gmo-kat(letöltve2017.01.05.)

[8] http://gmo.kormany.hu/oriasi-siker-tiltas-nelkul-is-gmo-mentes-marad-a-magyar-mezogazdasag(letöltve2017.01.05.)

[9] http://www.gmoterkep.hu/ (letöltve:2017.12.12.)

[10] file:///C:/Users/User/Desktop/phd/book-small_MAGYAR%20VEGSO.pdf

[11] http://gmo.kormany.hu/magyarorszag-tovabbra-is-a-gmo-mentesseg-mellett-van(letöltve:2017.12.12.)

[12] http://www.zoldbiotech.hu/cikk/49-A-g-nm-dos-tott-n-v-nyek-kock-zatait-vizsg-lt-k-magyar-kutat-k

[13] Darvas B et al. (2004.). „Data for the risk analysis in Hungary of Bt maize pollen and larvae of protected butterfly species”. Növényvédelem (Plant Protection), 447. o.

[14] https://www.nak.hu/agazati-hirek/mezogazdasag/146-novenytermesztes/93970-uj-gmo-szabalyozas-magyarorszagon(letöltve:2017.12.12.)

[1] Európai Parlament és Tanács 2001/18/EK, 2. cikk (2) bekezdés

[2] a GMO tv. 2. § b)

[3] Balázs Ervin: A géntechnológiai szabályozás menete (Balázs, 2011)

In: http://zoldbiotech.hu/articles/2012-04/6/book-small_MAGYAR%20VEGSO.pdf, 107.o.

[4] Balázs Ervin, Dudits Dénes, Sági László: Genetikailag módosított élőlények (gmo-k) a tények tükrében. Pannon Növény-Biotechnológiai Egyesület, Szeged, 2011, 9.o.

[5] http://www.ng.hu/Civilizacio/2007/02/12_erv_a_GMO_mellett_es_ellen (letöltve: 2017.12.01.)

[6] Balázs, 2011, 107.o.

[7]Az Európai Unió ma csupán 90 napos vizsgálatot ír elő.

http://2010-2014.kormany.hu/download/f/a5/60000/gmo-rol%20roviden.pdf

Felhasznált irodalom:

Darvas B et al. (2004.). „Data for the risk analysis in Hungary of Bt maize pollen and larvae of protected butterfly species”. Növényvédelem (Plant Protection), 447. o.

Balázs Ervin, Dudits Dénes, Sági László: Genetikailag módosított élőlények (gmo-k) a tények tükrében. Pannon Növény-Biotechnológiai Egyesület, Szeged, 2011, 9.o.

Dudits D (2008). „Anti-GMO Kerekasztal kormányzati befolyással”. Zöld Bitechnológia ‑ Hírlevél 4 (június), 10. o

Kovács Júlia: A GMO-mentes Alaptörvény hatása a mezőgazdaságra – különös tekintettel a visszaszerzett EU tagállami szuverenitásra és a TTIP-re (T. Kovács, 2016) In: http://www.vmtt.org.rs/mtn2014/300_319_T_Kovacs.pdf

Pepó Pál – Kovácsné Oskolás Henriett – Tikász Gabriella – Szabó Erzsébet – Tóth Szilárd: Növénygenetikai és nemesítési kutatások a génmódosítás tükrében. Debreceni szemle.19. évf. 4. sz. / 2011. 417. oldal. http://szemle.unideb.hu/wordpress/wpcontent/uploads/bsk-pdf-manager/163_2014-06-08.PDF

Internetes források:

http://www.vmtt.org.rs/mtn2014/300_319_T_Kovacs.pdf

http://gmo.kormany.hu/magyarorszag-tovabbra-is-a-gmo-mentesseg-mellett-van

http://gmo.kormany.hu/engedelyeztek-e-magyarorszagon-gmo-kat

http://www.gmoterkep.hu/

http://hpops.tk.mta.hu/blog/2015/03/az-unios-gmo-engedelyezesi-rendszer-reformja

file:///C:/Users/User/Desktop/phd/book-small_MAGYAR%20VEGSO.pdf

http://www.zoldbiotech.hu/cikk/49-A-g-nm-dos-tott-n-v-nyek-kock-zatait-vizsg-lt-k-magyar-kutat-k

https://www.nak.hu/agazati-hirek/mezogazdasag/146-novenytermesztes/93970-uj-gmo-szabalyozas-magyarorszagon

http://gmo.kormany.hu/legyen-az-unio-gmo-mentes-ovezet

http://gmo.kormany.hu/oriasi-siker-tiltas-nelkul-is-gmo-mentes-marad-a-magyar-mezogazdasag

http://www.ng.hu/Civilizacio/2007/02/12_erv_a_GMO_mellett_es_ellen

http://www.gmoterkep.hu/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Genetikailag_m%C3%B3dos%C3%ADtott_%C3%A9l%C5%91l%C3%A9nyek

https://www.jomagyar.hu/egeszseg-cikkek/98-attores-a-gm-szoja-tap-ugyeben

Jogforrások:

2001/18/EK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2001. március 12-i 2001/18/EK IRÁNYELVE a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/41/EK IRÁNYELVE (2009. május 6.) a géntechnológiával módosított mikroorganizmusok zárt rendszerben történő felhasználásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2015/412 IRÁNYELVE (2015. március 11.) a 2001/18/EK irányelvnek a tagállamok számára a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) területükön történő termesztésének korlátozására, illetve megtiltására biztosított lehetőség tekintetében történő módosításáról

A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

MEGOSZTÁS