A legnagyobb találmány az internet óta? A blockchain és a kriptovaluták jogi kérdései

Vajon tényleg a blockchain technológia a legnagyobb találmány az internet óta? Egyelőre a Financial Times, az Economist, a Wall Street Journal és a világ vezető elemzői is csupán találgatni tudnak arról, hogy vajon mekkora befolyása is lehet valójában a blockchain, illetve az egyéb elosztott főkönyvi rendszereken („distributed ledger technologies, DLTs”) alapuló technológiáknak.

A Bitcoin fizikai ábrázolása (forrás: shutterstock)

Egy igen jelentős hatást azonban már most is megfigyelhetünk. A blockchain technológián alapuló kriptovaluta, a Bitcoin hihetetlen erővel rázta fel a pénzügyi világot és a legnagyobb pénzintézetektől kezdve, politikusokon és vezető elemzőkön át, a wifi-hez adott esetben csak ritkábban jutó agrármunkásig mindenki hallott már róla illetve mindenkit foglalkoztat, hogy mi is a Bitcoin valójában illetve, hogy mire is lehetne használni.

A jelenség megértéséhez azonban érdemes visszalépnünk egy nagyot és megvizsgálni magát az alapul fekvő technológiát.

Az elosztott főkönyvi rendszerek

A Bitcoin alapjául szolgáló blockchain az ún. elosztott főkönyvi rendszerek egyik lehetséges megvalósítási formája. Az elosztott főkönyvi rendszer egy olyan hálózat, amelyben az adatok a hálózat tagjai között szinkronizált módon megosztásra kerülnek. A rendszer működéséhez kapcsolatot szükséges létesíteni és fenntartani a hálózat minden tagja között, továbbá létre kell hozni egy konszenzuson alapuló algoritmust amely alapján a hálózat tagjai részt vesznek a hálózaton keresztül folytatott tevékenységekben. Az elosztott főkönyvi rendszer lehet egyaránt privát vagy publikus, tehát nem kizárt, hogy például egy vállalat létrehozza a saját belső DLT alapú vállalatirányítási rendszerét.

Baker - The New Lawyer Challenge

Ha Téged is – akárcsak minket – érdekel a jog és innováció világa, akkor most itt a lehetőség, hogy egy igazán innovatív versenyen méresd meg magad.

A DLT lényege, hogy (a) a hálózaton tárolt adatokhoz, valamint a hálózat működésének alapjául szolgáló algoritmushoz a hálózat bármely – az alapul fekvő algoritmus alapján – arra jogosult tagja hozzá fér, továbbá, hogy (b) biztosítja, hogy a hálózaton keresztül csupán olyan tevékenységek mehessenek végbe, amelyek az alapul fekvő algoritmus szabályainak megfelelnek.

Amennyiben jogászként ismerősnek hangozna a fent felvázolt szcenárió, az azért lehetséges mert a mechanizmus gyakorlatilag nagyon hasonló vagy megegyezik a társadalmi együttélés szabályai kialakításának folyamatával és a kialakított szabályok betartatásának mechanizmusával azzal a különbséggel, hogy a szabályok betartatása egyrészt automatizált módon történik, másrészt a hálózaton végzett tevékenységekre vonatkozó szabályok betartatása teljes transzparencia mellett zajlik.

Az automatizáció és a megosztottság/transzparencia következményeként nincs szükség rá, hogy egyetlen központi szerv ellenőrizze és hagyja jóvá a hálózaton keresztül végzett tevékenységeket, hanem azokat a hálózat tagjai – automatizált módon – verifikálják és ellenőrzik.

A blockchain technológia működése

Ahogy fent említettük, a blockchain a DLT egyik, és jelenleg a legelterjedtebb megvalósítási formája. Először egy Stuart Haber nevű úriember publikált a kriptografikus módon titkosított blokkláncról 1991-ben, majd ezt az elméletet továbbfejlesztve, egy ismeretlen csoport Satoshi Nakamoto név alatt 2008-ban létrehozta az első blockchain alapon alkalmazott megvalósítást, a Bitcoin-t.

A Bitcoin célja a pénzügyi közvetítők kiiktatásával a pénzfelhasználás költségeinek csökkentése, a DLT alkalmazásával a pénzügyi tranzakciók biztonságának növelése, a Bitcoin létrehozásával pedig egy decentralizált, demokratikus pénzeszköz létrehozása volt.

A blockchain technológia úgy működik, hogy a hálózaton a tranzakciót indítani kívánó fél a tranzakciót egy blokkba foglalja és üzenetet küldd a hálózat tagjai számára arról, hogy a blokkban foglalt tranzakciót a hálózat alapjául szolgáló algoritmus szerinti szabályokkal kívánja végrehajtani. A hálózat tagjai önállóan, egyesével ellenőrzik (verifikálják) a tranzakciót. Az így jóváhagyott tranzakciónak a hálózat minden tagja által elfogadott másolatai egy blokkot alkotnak. A blokkot a hálózat tagjai titkosítással látják el amely a Bitcoin esetében egy rendkívül bonyolult matematikai puzzle-művelet. A jóváhagyott és titkosított blokk hozzáadásra kerül a hálózatban korábban így létrehozott blokkok láncolatához, amely így egy elemmel hosszabb lesz.

A blokklánc biztonságát két tényező biztosítja. Az első, hogy a titkosítás alapja az úgynevezett Merkle tree módszer amelynek lényege, hogy minden titkosítást az előző titkosításból származtat. A második tényező pedig, hogy a hálózat mindig a leghosszabb blokkláncot fogadja el valódiként, vagyis a leghosszabb származtatott titkosítási sorozatot. Ez a két tényező biztosítja, hogy a blokklánc feltöréséhez és az abban foglalt adatok megváltoztatásához minimum a hálózat tagjai által reprezentált számítási kapacitás hatványozott mértékére lenne szükség.

A blokklánc működése (forrás: https://blogs.thomsonreuters.com)

Természetesen nem a blockchain a DLT-k egyetlen megvalósítási formája. Ezen felül létezik még például az úgynevezett hashgráf, amelynek lényege, hogy a létrehozott blokkok nem lineáris láncot alkotnak, hanem egy hálót és minden titkosítás nem csupán az előző blokk titkosításából származik, hanem a hálón keresztül kapcsolódó egyéb blokkok titkosításából is. Ezen felül érdemes még kiemelni az ún. Hyperledger megoldást, amely egy nagyvállalati konzorcium folyamatos fejlesztése.

A DLT-k felhasználási területei

A DLT-k felhasználását egyenlőre ugyanakkora homály fedi mint izgalom, azonban rendkívül sok fejlesztés indult útjára az elmúlt időkben.

Az egyik lehetséges felhasználási mód az okos szerződések létrehozása (pl.: az Ethereum is ezzel a céllal üzemel), amelynek lényege, hogy a szerződésekben foglalt feltételek bekövetkezését nem egy független harmadik személy vizsgálja és tartja nyilván, hanem a hálózat tagjai verifikálják az egyes feltételek megvalósulását és így a szerződés teljesítését.

Egy másik sokat emlegetett felhasználási mód az okos közigazgatás, amely alapján a különböző nyilvántartásokat lehetne DLT-n keresztül fenntartani, illetve az egyes engedélyezési vagy egyéb hatósági eljárásokat az okos szerződésekhez hasonlatos módon lehetne megoldani.

Jelenleg is a kutatások fókuszában van a DLT felhasználása többek között:

  • a biztosítási piac;
  • a fizetési rendszerek üzemeltetése;
  • a klíring; és
  • az egészségügyi nyilvántartások és kezelések meghatározásának

területein.

Mi az a Bitcoin?

Az előbb vázolt hálózat számára a tagok annak fenntartását vagy a verifikáláshoz szükséges számítási kapacitásaikat értelemszerűen nem jótékony alapon biztosítják. A tagoknak a verifikáláshoz, titkosításhoz és a nyilvántartáshoz szükséges, a hálózat részére bocsátott számítási kapacitása, valamint a hálózat részére végzett verifikációs és titkosítási munkájának ellenértéke a hálózat által létrehozott kriptovaluta (Bitcoin, Ethereum, Ripple, és a világon jelenleg létező több mint 800 egyéb kriptovaluta).

Pénz-e a Bitcoin jogi értelemben?

Vajon törvényes fizetőeszköz illetve jegybankpénz-e?

Jelenleg Magyarországon az MNB-ről szóló törvény alapján törvényes fizetőeszközt csupán a Magyar Nemzeti Bank bocsáthat ki. A Bitcoin tehát nem minősülhet jegybankpénznek, így törvényes fizetőeszköznek, annak elfogadására senki nem köteles.

Vajon elektronikus pénz-e?

Az Európai Unió 2009/110/EC irányelve alapján az elektronikus pénz a kibocsátóval szembeni követelés által megtestesített, elektronikusan tárolt monetáris érték, amelyet pénzeszköz átvételével bocsátanak ki, és amelyet az elektronikuspénz-kibocsátón kívül más természetes vagy jogi személy is elfogad. Az előbbi definíció majdnem minden elemének megfelel a Bitcoin, tekintettel azonban arra, hogy Bitcoint-t nem pénzeszköz átvételével bocsátanak ki, a Bitcoin nem minősülhet elektronikus pénznek.

Vajon egyéb típusú pénzeszköz-e?

A Bitcoin az EU 2015/2366 sz. irányelve („PSD 2”) szerint se nem pénz (jegybankpénz, számlapénz vagy elektronikus pénz), sem pedig készpénzhelyettesítő fizetési eszköz, így arra egyik kategória szabályai sem alkalmazhatóak.

Akkor végül mi a Bitcoin?

Egyenlőre nincsen egy trendszerűen érvényesülő megközelítés a kriptovaluták jogi jellegére vonatkozóan. A kriptovaluták jogi minősítése sok országban  árucikként történik (pl.: USA, Horvátország, Csehország), máshol ún. magánpénznek minősítik (pl.: UK és Németország) és a legtöbb országban egyáltalán nem rendelkeznek róla (pl.: Magyarország, Görögország, Olaszország).

Pénz-e a Bitcoin gazdasági értelemben?

A Bitcoin pénz minőségét aszerint is vizsgálhatjuk, hogy gazdasági értelemben megfelel-e a pénz által betöltött funkcióknak.

A pénz egyik funkciója az értékteremtő funkció. Tekintettel arra, hogy a Bitcoin értéket képvisel – függetlenül, de nem figyelmen kívül hagyva ennek az értéknek a volatilitását- , a Bitcoin az értékteremtő funkciót – még ha ideiglenesen is, de – betölti.

A pénz csereeszköz, illetve fizetési-eszköz funkciójának a betöltése kérdéses az elfogadottság növekedésével azonban megvalósulhat.

A Bitcoin a pénz felhalmozási funkcióját a magas volatilitás és a kérdéses jövője miatt jelenleg nem tölti be.

A Bitcoin rendkívül volatilis: május óta közel tízszeresére nőtt, majd felére csökkent az értéke. (forrás: bitcoin.com)

Tekintettel arra, hogy a Bitcoin semmilyen jegybankpénzzel nem konvertibilis (értsd: egy jegybank sem fogadja el pénznek) ezért a pénz elszámolási funkcióját jelenleg nem tölti be és nagyon nagy valószínűséggel nem is fogja betölteni.

Összefoglalva a fentieket tehát megállapítható, hogy a Bitcoin jelenleg sem jogi értelemben, sem pedig gazdasági értelemben nem tekinthető pénznek. Tekintettel arra, hogy a német és az angol minta szerinti privát pénzként való minősítésnek nincsen igazi jogi alapja, a magam részéről leginkább az amerikai minősítési megoldással tudok egyet érteni, amely a kriptovalutákat árucikként kezeli.

A kriptovalutákkal és az elosztott főkönyvi rendszerekkel kapcsolatos további jogi kérdések

A fentiek csupán a legalapvetőbb bevezetést nyújtották a kriptovaluták és a DLT-k jogi kérdéseire vonatkozóan, azokkal kapcsolatban legalább az alábbiak szerinti további jogi kérdések vizsgálata is szükségesnek mutatkozik:

  • Adózás (pl.: kriptovalutában kapott ellenérték esetén);
  • Adatvédelem (pl.: a tranzakciók verifikálása során);
  • Adatbiztonság (pl.: a kiesések elleni védelem, minimális rendelkezésre állás);
  • A hálózat tagjai között lévő jogviszony (pl.: az alapul fekvő algoritmus megváltoztatásának szabályai);
  • ICO (Initial Coin Offering a hagyományos tőzsdére lépéskor alkalmazott elsődleges kibocsátás, IPO mintájára);
  • Nemzetközi közjogi szabályozási kérdések (pl.: ki fog szabályozni és milyen mechanizmus szerint);
  • Versenyjog (bizonyos DLT hálózatokban való részvétel kartellt is megvalósíthat).

A jelenlegi jogi minősítési nehézségek, valamint a felhasználási módokban rejlő lehetőségek mindenképpen indokolják és szükségessé teszik mind a kriptovaluták, mind a DLT-k jogi és gazdasági kérdéseinek további vizsgálatát, és alappal állítható, hogy a jogászok előtt álló egyik következő nagy kihívás az ezen technológiákhoz való alkalmazkodásban fog rejleni.

Környei Mátyás

Környei Mátyás

Ügyvédjelölt valamint a Budapesti Ügyvédi Kamara Ügyvédjelölti Tagozatának Elnökségi Tagja. Elsősorban ICT, TMT, peres ügyek, társasági és gazdasági jogban szerzett tapasztalatokat. Érdeklődési terület: Peres ügyek, Nemzetközi választottbíráskodás, Társasági és gazdasági jog, ICT, innovációk.

Környei Mátyás

*** Wulters Kluwer logo A Jog és Innováció rovat támogatója a Wolters Kluwer

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.