A szabadalomról mérnöknyelven

E dolgozat a Siegler Ügyvédi Iroda / Weil, Gotshal & Manges, az Új Jogtár és az Ars Boni által meghirdetett 2016. évi cikkíró pályázat keretében született.
Szerző: Malinkó Dávid

Avagy mit kell tenned, hogy a nehéz munka után az elismerés is a tiéd lehessen

Bevezetés

Már kisgyermek koromban is sokszor megfordult a fejemben, hogy majd ha nagy leszek, egy igazi feltaláló lesz belőlem (bár az autóversenyző és a vadászpilóta sem tűnt rossz jövőképnek). Persze akkor még úgy hittem, hogy ez a folyamat nagyon egyszerű, egy szép reggelen felkelek a tökéletes ötlettel a fejemben, eltöltök pár hosszú éjszakát a laboratúriumomban, elkészítem a találmányom, ami onnantól kezdve csakis hozzám tartozik és a világ máris a fantasztikus kreativitásom előtt hever.
Felcseperedés közben azonban elkezdtem megérteni, hogy nem elég kijelentenem valamiről, hogy „ez az enyém!”, ahoz hogy tényleg birtokolhassam (igaz ez már az oviban sem volt elég sokszor). Manapság az embernek mindent bizonyítania kell, ha azt szeretné, hogy a jogai a közösség által is elismertek legyenek. Persze ennek megvannak a maga okai és előnyei, de sajnos az esetek többségében elég sok fejfájással jár. Mint utóbb kiderült számomra a „feltalálást” követő eljárást hivatalosan szabadalmaztatásnak nevezik amelyben a találmány a szabadalom és ahoz hogy a találmányom ténylegesen az én találmányom lehessen, egy szabadalmi eljáráson kell keresztülmennie. Amíg ez az eljárás le nem zajlott és be nem bizonyosodott, hogy az adott dolog tényleg az én elmém szülötte, addig nem igazán fog senki a fantasztikus kreativitásom előtt heverni.
Gépészmérnök hallgatóként azonban elég nagy esélyem van rá, hogy egyszer valaha énis kitalálhassak valami igazán hasznos dolgot, ezért is érzem bizonyos értelemben kötelességemnek, hogy megfelelő ismereteket szerezzek a témában és átlássam a rendszer működését. Ezen cikkem is azért írom, hogy egyszerűbbé tegyem a folyamat megismerését mind magam, mind leendő feltaláló társaim számára. Tehát ha bármilyen késztetést érzel arra, hogy szellemi képességeid segítségével jobbá és élhetőbbé tedd a világot kérlek figyelj, mert ez az összefoglaló igazán hasznos lehet számodra!
A továbbiakban szó lesz arról, hogy mit is nevez egyáltalán a jog szabadalomnak, meg persze hogy ki az aki eldönti, hogy szabadalmaztatható-e az adott ötlet, aztán kitérek magára az eljárás működésére, majdpedig összegyűjtöm hogy miért is jó nekem ha szabadalmaztatok, milyen jogokat és kötelezettségeket nyújt a számomra.

Mi a szabadalom?

A szabadalom a találmányok egy iparjogvédelmi formája, tehát egy olyan intézmény, amely a találmány jogi védelmét biztosítva megteremti a lehetőséget a feltaláló számára, hogy nyugodtan élvezhesse a hasznosítással járó előnyöket. De ki is határozza meg hogy konkrétan mit is lehet szabadalmaztatni? A kérdésre a válasz: A magyar nemzetgazdaság műszaki fejlődésének, a korszerű technika meghonosításának, valamint a feltalálók erkölcsi és anyagi elismerésének előmozdítása érdekében, összhangban Magyarország szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel, az Országgyűlés a találmányok szabadalmi oltalmáról a következő törvényt alkotja. Tehát az Országgyűlés határozta meg, mégpedig a 1995. évi XXXIII. törvény („Szabadalmi tv.”) a találmányok szabadalmi oltalmáról nevezetű megalkotásával. Ez tartalmaz minden olyan szükséges információt, amelyre az embernek szüksége van ha informálódni szeretne a témában.
Ha elkezdjük az olvasást, rögtön azzal a kérdéssel találjuk szembe magunkat, hogy mit is lehet szabadalmaztatni. Erre az egyszerű válasz: Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén. Ez mind szép és jó, csakhogy ez a válasz további három kérdést vet fel. Mi az ipari alkalmazhatóság, mi számít újnak, mi az a feltalálói tevékenység és mi az hogy találmány? Kezdjük a sort hátulról. A jogszabály a találmány valóját indirekt módon határozza meg, tehát leírja, hogy mi nem az. Ezek össefoglalva a következők:
• a felfedezés;
• a tudományos elmélet és a matematikai módszer;
• az esztétikai alkotás;
• a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás;
• a számítógépi program és az információk megjelenítése.
A feltalálói tevékenység meghatározása: Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló. Ez konyhanyelven valahogy úgy hangzana, hogy ha Józsibácsi a műhelyben nem gondolta volna, de működik, akkor igazi feltaláló lettél. Persze ennek a kijelentésnek a világ összes Józsibácsijára vonatkoznia kell. Ahogy Albert Einstein is mondta ,,Mindenki tudja, hogy bizonyos dolgokat nem lehet megvalósítani, mígnem jön valaki, aki erről nem tud, és megvalósítja.” Az újdonság fogalmát a következőképpen olvashatjuk: Új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához. Micsoda meglepetés, a kapott válasz azonban megint egy új fogalom definiálását igényli. A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja előtt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatbavétel útján vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált. Tehát ha a találmányodat még mielőtt kitaláltad már más is hivatalosan használta vagy beszélt róla, akkor az sajnos nem a te találmányod.
Szóval ha a kreálmányod megfelelt ezen kritériumoknak, akkor már meg is kezdheted a szabadalmaztatási eljárást, nemde? Hát nem. Van még egy nagyon fontos feltétel, talán az össze közül a legfontosabb: A találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban, ha gazdasági tevékenység körében történő hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne. Azt hiszem ez sok magyarázatot nem igényel, de azért konkrét példákat olvashatunk ezzel kapcsolatban is:
• az ember klónozására szolgáló eljárás;
• az ember csíravonalának genetikai azonosságát módosító eljárás;
• az emberi embrió alkalmazása ipari vagy kereskedelmi célra;
• az állatok genetikai azonosságát módosító eljárás, ha az szenvedést okozhat az állatoknak anélkül, hogy bármilyen jelentős gyógyászati előnyt nyújtana az emberek vagy az állatok számára;
• a növények vagy állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárások.
A Szabadalmi tv. szavaival jól összefoglalva: Feltaláló az, aki a találmányt megalkotta és A szabadalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg.

A feltalálói tevékenység formái

A gyakorlatban megkülönböztethetünk általános és speciális feltalálói tevékenységet. Az előbbi egyszerűen meghatározható, önállóan és önerőből végzett kutatással és munkával töltött hosszú órák gyümölcseként születik meg a találmány, ezután persze a szabadalom minden joga a feltalálóé. Vigyáznunk kell viszont, mert a Szabadalmi tv. megkülönböztet szolgálati és alkalmazotti találmányt, ezek lennének a speciális formák: Szolgálati találmány annak a találmánya, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki. Alkalmazotti találmány annak a találmánya, aki, anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik. Lássuk csak, hogy milyen jogok és kötelezettségek vonatkoznak a két kategóriához. A szolgálati találmányra a szabadalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg. Ez a mondat első olvasatra számomra elég furcsán hatott. Úgy éreztem, hogy ez egyfajta lopás, feltalálok valamit és az mégis a munkáltatóm találmányaként lesz elkönyvelve, de később megértettem, hogy ez a munkáltató érdekeit védi. Képzeljük csak el, nagyon sok pénzt és időt fektet egy cég az adott probléma megoldására és mikor az egyik dolgozó megfejti azt, szabadalmaztatja az ötletét és átviszi egy másik, jobban fizető céghez. Ez cseppet sem lenne fair játék. Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót illeti meg, a munkáltató azonban jogosult a hasznosítására. A munkáltató hasznosítási joga nem kizárólagos; a munkáltató hasznosítási engedélyt nem adhat. A hasznosítási jog a munkáltató megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a jogutódra száll át; egyébként másra nem szállhat, illetve nem ruházható át. Ez is teljesen ésszerű. Bár nem ez volt a feladatom, a munkáltatótól kapott források és lehetőségek segítségel megalkottam valamit ami hasznos a cég számára ezért tehát logikus hogy annak joga legyen alkalmazni azt, de ne birtokolja a szabadalmat, mivel nem volt kötelességem hogy létrehozzam. Még egy fontos dolog ezzel kapcsolatban: A feltaláló köteles a szolgálati és az alkalmazotti találmányt, megalkotását követően, haladéktalanul ismertetni a munkáltatóval. Tehát az ilyen jellegű találmányok eltitkolása a munkáltatótól törvénybe ütközik és valószínűleg nem nagyon éri meg ilyesmivel játszadozni, a nagyvállalatok tudtommal nem igazán spórolnak az ügyvédeiken.
De miért is jó, ha plusz munkát végzek a munkahelyemen? Az alkalmazotti találmány hasznosítására való jog ellenében járó díjakat a munkáltató, több munkáltató esetén – eltérő megállapodásuk hiányában – a hasznosító munkáltató köteles megfizetni. És mennyi is ez a díj? Az alkalmazotti találmány hasznosítására való jog ellenében olyan mértékű díj jár, amilyet a munkáltatónak – a találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licenciaforgalmi viszonyokra figyelemmel – szabadalmi licenciaszerződés alapján a találmány hasznosítására adott engedély fejében fizetnie kellene. De mi a helyzet a szolgálati találmánnyal? A szolgálati találmány értékesítése esetén a feltalálót találmányi díj illeti meg, ha:
• a találmányt szabadalom védi, az értékesítés megkezdésétől a végleges szabadalmi oltalom, illetve – ha a találmány tárgyára kiegészítő oltalmat szereztek – a kiegészítő oltalom megszűnéséig;
• a találmány végleges szabadalmi oltalma, illetve – ha a találmány tárgyára kiegészítő oltalmat szereztek – kiegészítő oltalma a munkáltató lemondása vagy a fenntartási díj megfizetésének elmulasztása miatt szűnt meg, az értékesítés megkezdésétől addig az időpontig, amikor a szabadalom, illetve a kiegészítő oltalom lejárat miatt szűnt volna meg;
• a találmányt titokban tartják, az értékesítés megkezdésétől a találmány nyilvánosságra jutásáig, vagy – ha ez a későbbi – a találmánynak a munkáltatóval történő ismertetésétől számított húsz év elteltéig.
Ha már ilyen szépen összegyűjtöttük, hogy mit is jelentenek a témával kapcsolatos alapfogalmak és megtudtuk, hogy ki és mit is szabadalmaztathat törvényesen, akkor talán nézzük meg, hogy hogyan zajlik maga az eljárás.

Hogyan szerezhetünk szabadalmat?

A szabadalmi oltalom a bejelentés közzétételével keletkezik, az oltalom hatálya visszahat a bejelentés napjára. A közzététellel keletkező oltalom ideiglenes. Véglegessé akkor válik, ha a bejelentő a találmányra szabadalmat kap. Szóval a szabadalom megszerzésének első lépése (természetesen a találmány megalkotása után) a bejelentés amely már önmagában egy védettséget von maga után. Erre azért van szükség, hogy versenyhelyzet esetén ne a hivatal munkájának minőségén és sebességén, hanem a szabadalmaztatók gyorsaságán múljon a végeredmény. Ahogy Szilárd Leó is mondta, “Az embernek nem kell sokkal okosabbnak lennie a többinél, ha boldogulni akar az életben, az is elég, ha csak egy nappal megelőzi őket”.
Szabadalmi ügyekkel kapcsolatban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához kell fordulni. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe a következő szabadalmi ügyek tartoznak:
• a szabadalom megadása,
• a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése,
• a szabadalom megsemmisítése,
• a nemleges megállapítás,
• a szabadalmi leírás értelmezése,
• a szabadalmi bejelentések és a szabadalmak nyilvántartása, beleértve a fenntartásukkal kapcsolatos kérdéseket,
• a szabadalmi hatósági tájékoztatás.
Nézzük csak meg részletesebben mit is kell tartalmaznia a bejelentésnek: A szabadalmi bejelentésnek bejelentési kérelmet, szabadalmi leírást igényponttal, kivonatot, továbbá – a szükséghez képest – rajzot és egyéb mellékletet kell tartalmaznia. A szabadalmi bejelentést a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelően kell elkészíteni, a szabadalmi bejelentésben olyan módon és részletességgel kell feltárni a találmányt, hogy azt szakember a leírás és a rajz alapján meg tudja valósítani. Éppen ezért, bár igazán frappáns, sajnos Einstein a rádió működéséről adott magyarázata nem felelne meg: “Nézzék, a távíró nem más, mint egy nagyon-nagyon hosszú macska. Meghúzzák a farkát New Yorkban és a feje Los Angelesben nyivákol. Értik ezt? Namármost, a rádió pontosan ugyanígy működik: itt beküldik a jelet, ott pedig megkapják. Az egyetlen különbség, hogy itt nincsen macska.”. A szoros szabályozás természetesen a hivatal munkájának megkönnyítése és az eljárás lerövidítése érdekében szükséges.
A beadás után természetesen a vizsgálat következik. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalmi bejelentés benyújtását követően megvizsgálja, hogy:
• a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek
• megfizették-e a bejelentési és kutatási díjat
• benyújtották-e a magyar nyelvű szabadalmi leírást, kivonatot és rajzot
Ha a bejelentés valamely szempontból nem felel meg az előírtaknak a Hivatal erről tájékoztatja a bejelentőt és két hónapos határidővel hiánypótlási lehetőséget ad a számára. Természetesen ha a hiánypótlás nem történik meg, vagy nem ad választ a felmerült problémákra, a beadványt nem tekintik szabadalmi bejelentésnek és eljárást megszüntetik. Ezért is szükséges figyelni a határidők tartására és az alapos munkára. Ezután kezdődik egy úgynevezett alaki vizsgálat, amelyben megnézik, hogy az előírt formai követelményeknek is megfelelően készült-e el a dokumentum. Az ezzel kapcsolatos problémák után is lehetséges a későbbi hiánypótlás. Vigyázni kell viszont arra, hogy hiánypótlás esetén az ideiglenes oltalom a hiánypótló dokumentumok beadásának napjával kezdődik. Miután ezt az első két akadályt átugrottuk, csak akkor kezdődik meg a valós munka, csak itt kezdenek el foglalkozni magával a szabadalmi beadvánnyal. Ezt a folyamatot pedig újdonságkutatásnak nevezik, amely után pedig egy újdonságkutatási jelentést készítenek a végeredményről. Ebben feltüntetik azokat a dokumentumokat is, amelyeket figyelembe vettek a kutatás közben, bejelentői kérelemre pedig még írásos véleménnyel is kiegészítik, de ezt nyilván megfelelő díj ellenében teszik meg.
Ám a beadott szabadalmak sem maradnak titokban, ugyanis A szabadalmi bejelentést a legkorábbi elsőbbség napjától számított tizennyolc hónap elteltével közzé kell tenni, méghozzá a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hivatalos lapjában. Erre azért van szükség hogy a hasonló témával foglalkozó szakemberek időben értesülhessenek a technika állásáról és naprakész anyagokat használhassanak kutatásaikhoz.
Egy érdekessége az elbírálási rendszernek: A szabadalom megadására irányuló eljárásban a közzétételt követően bárki észrevételt nyújthat be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához arra vonatkozóan, hogy a találmány, illetve annak bejelentése nem felel meg az e törvényben meghatározott valamely szabadalmazhatósági feltételnek. Egyszóval ha a frissen közzétett szabadalmak között böngészve egy hibát vélek felfedezni valamelyikében, akkor nyugodtan jelezhetem ezt a hivatalnak, amely később értesíteni fog arról, hogy helyes volt-e az észrevételem. Számomra kissé furcsán hat a gondolat, hogy egy erre szakosodott intézmény munkájába ilyen egyszerűen beleszólhat bárki, ezzel akár lassítva az eljárás menetét.

A munka gyümölcse

És a sok befektetett idő és pénz után elérkeztünk a várva várt pillanathoz. Ha a találmány és a szabadalmi bejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentés tárgyára szabadalmat ad. Ez nyilvánvalóan egy megadási díj fejében történik, és évenkénti fenntartási díjat is köteles fizetni a bejelenő, de amíg ezt fizeti, 20 évig élvezheti ennek előnyeit. De mik is lennének ezek?
A szabadalmi oltalom alapján a szabadalom jogosultjának – a szabadalmasnak – kizárólagos joga van a találmány hasznosítására. A kizárólagos hasznosítási jog alapján a szabadalmas bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül:
• előállítja, használja, forgalomba hozza, illetve forgalomba hozatalra ajánlja a találmány tárgyát képező terméket, vagy e terméket ilyen célból raktáron tartja vagy az országba behozza;
• használja a találmány tárgyát képező eljárást, vagy – ha tud arról, illetve a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy az eljárás nem használható a szabadalmas engedélye nélkül – másnak az eljárást használatra ajánlja;
• előállítja, használja, forgalomba hozza, illetve forgalomba hozatalra ajánlja, vagy ilyen célból raktáron tartja vagy az országba behozza a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított terméket.
A kizárólagos hasznosítási jog alapján a szabadalmas felléphet továbbá azzal szemben is, aki engedélye nélkül a találmány hasznosítására nem jogosult személynek a találmány lényeges elemével kapcsolatos dolgot (eszközt, berendezést) ad át vagy ajánl fel átadásra a találmány megvalósítása céljából, feltéve, hogy tudja, vagy a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy a dolog a találmány megvalósítására alkalmas, illetve arra szolgál.
Amint láthatjuk, elég széleskörű védelmet biztosít a feltaláló számára, hogy az elméje szüleményét más jogtalanul ne használhassa. De ami talán mégfontosabb az a tekintély. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának honlapján bárki megtekintheti a jelenleg hatályos magyar szabadalmakat a feltaláló nevével feltüntetve, rövid leírással és ábrával, és egy ilyen listán szerepelni bizonyára nagy büszkeséggel tölti el a feltalálókat. Mégiscsak valami olyasmit alkottak, amelyre más nem gondolt eddig és nagyon remélem, hogy egyszer nekem is részem lehet ebben az érzésben!

Források, felhasznált irodalom
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról

Tetszett a cikk? Szavazz rá a lenti alkalmazásban!

[shortstack smart_url=’http://1.shortstack.com/Rs29qP’ responsive=’true’ autoscroll_p=’true’]

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.

MEGOSZTÁS