A választottbíróságon nem kell küzdeni a korrupció ellen

Az új polgári perrendtartás elfogadása után sem változtatna lényegesen a választottbíróságok szabályozásán Kecskés László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság elnöke. Kecskés elnökként a választottbíróságokat az igazságszolgáltatás részének tartja, a választottbíróságon a korrupciós ügyek ellen szerinte nem szükséges harcolni. Az állami és a választottbíróságok között korrekt az együttműködés és az országok közötti versenyben nagyon fontos a legfelsőbb bíróságok tekintélye.

20131029_Kecskes_Laszlo_szekfoglalo_kb_004_fit_600x600[1]

Ars Boni: A polgári perrendtartás újrakodifikálása kapcsán számít alapvető változásokra a választottbíráskodási joganyagot illetően?

Kecskés László: Az új Pp. előkészítésének első szakaszában kodifikációs bizottság dolgozott Németh János és Varga István vezetésével. Ennek a bizottságnak az volt az elképzelése, hogy a Pp.-ben kell elhelyezni a választottbíráskodás eljárási joganyagát.

Amikor az igazságügyi minisztérium kezébe került a koncepció, változott az álláspont. A Wopera Zsuzsanna miniszteri biztos vezette bizottság jelenlegi álláspontja az, hogy ne a Pp.-be kerüljön ez a joganyag.

Akik szerint a Pp.-be illeszkedik a választottbírósági joganyag, a magyar szabályozás történeti hagyományaira hivatkoznak elsősorban. Meglátásom szerint azonban sose tett jót a választottbíráskodásnak, ha a Pp.-ben szabályozták, ezért a magam részéről a Pp.-n kívüli elhelyezéssel értek egyet.

Egy fontos szempontot ki kell még emelni. A választottbíráskodás szempontjából Magyarország úgynevezett „model law country”. Ez azt jelenti, hogy az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (UNCITRAL) – amely egyébként magyar kezdeményezésre jött létre – által 1985-ben elfogadott választottbírósági „modelltörvényt” vette át a jogalkotó az 1994-es magyar választottbíráskodási törvény megalkotásakor.

A magyar törvénynek az UNCITRAL-al való szoros kapcsolata abból a szempontból is fontos, hogy segíti a magyar választottbíráskodási joganyag helyes értelmezését és alkalmazását, azt is mondhatjuk, hogy az UNCITRAL által kidolgozott választottbíráskodási jogi kultúra medrében tartja a magyar szabályozást. Ez jó kontroll a hazai jogfejlesztés és jogalkalmazás számára.

Több szempontból indokolt a magyar választottbírósági joganyag felülvizsgálata, de egy biztos pont van: az 1985. évi modelltörvény 2006-os kiegészítését át kellene vennünk. Ez főként a választottbíróság által meghozható ideiglenes intézkedések terén hozna változást a hazai szabályozásban.

Az 1994-es választottbíráskodásról szóló hazai törvény megalkotásakor, éppen az UNCITRAL modelltörvény átvétele miatt egyértelműen indokolt volt nem a Pp.-ben, hanem külön törvényben elhelyezni a választottbírósági eljárásra vonatkozó joganyagot.

Két szélső pont van a joganyag minősítésénél egyébként a választottbíráskodást illetően. Az egyik az igazságszolgáltatás, míg a másik a szerződési szabadság világának részeként tekint a választottbíráskodásra.

Ön melyik álláspontot képviseli: a szerződési szabadság megvalósulása, vagy inkább igazságszolgáltatás a választottbírósági eljárás?

Ez érdekes kérdés, magam is ingadozom, ez egy olyan kérdés, melyre nincs abszolút helyes válasz, és nem is kell, hogy legyen. Elméleti szinten inkább a szerződési szabadság eszméjét tartom fontosnak, de

mint gyakorló választottbíró, különösen, mint a Választottbíróság elnöke, könnyebb a dolgom, ha azt mondom, hogy az igazságszolgáltatás részét képezi a választottbíráskodás.

Az MKIK melletti állandó választottbíróság privilegizált helyzetben van, hiszen nemzetközi választottbírósági ügyekben csak ez a bíróság járhat el. Mit gondol erről a szabályozásról, Ön szerint ez mennyire egyeztethető össze a felek szerződési szabadságával?

A vélemények kialakításában a „kívül-belül” jelensége a meghatározó. Aki egy szakmai körön belül van, az nyilvánvalóan annak a szakmai körnek a kiváló minőségét hangsúlyozza, aki pedig kívül van, az az ellenkezőjét mondja.

Kétségtelenül a szerződési szabadság eszméje mutatkozik meg a tekintetben, hogy az egyes országokban szerte a világon jellemzően az ad hoc választottbíráskodást szabályozzák általános jelleggel, ehhez képest speciálisak az állandó választottbíróságok. A gyakorlat ugyanakkor azt mutatja, hogy az ügyek jelentős része az állandó választottbíróságokon intéződik, a felek az esetek legnagyobb részében állandó választottbíróságokat kötnek ki.

Mi az indoka, hogy meg kell kötni a felek kezét?

Nem kell megkötni a felek kezét, bármilyen bíróságot kiköthetnek. A választottbíráskodás világméretekben egy nagy üzem, komoly felelősséggel járó tevékenység.

Ha liberalizálnák a magyar választottbíráskodást, az nem pezsdítené fel a versenyt ezen a területen? Ennek nem lenne liberalizáló hatása, itt gazdaság szerkezeti kérdések merülnek fel. Olyan szempontból nem privilegizált, hanem kedvező helyzetben van az MKIK melletti Állandó Választottbíróság, hogy az MKIK átfekszik a gazdaság különböző ágazatain. A többi választottbíróság szükségszerűen valamilyen ágazati szerkezethez igazodva jött létre. Vannak az MKIK mellett ágazati választottbíróságok is Magyarországon, csak éppen nincs ügyük: például a Hírközlési Állandó Választottbíróságnak fennállt a alatt egyetlen egy ügye volt, illetve az Energetikai Állandó Választottbíróságnak is nagyon kevés ügye volt ez idáig. Akkor lehet sikeres egy választottbíróság, ha a centrumtól távolabb álló fél számára hihetővé tudja tenni azt, hogy az csak egy látszat, hogy közel van a centrumhoz. A Hírközlési Állandó Választottbíróság egy épületben működött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal, az Energetikai Állandó Választottbíróság is benn működött a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal épületében.

Azt sem mondaná privilégiumnak, hogy a törvény szerint nemzetközi ügyekben csak az MKIK melletti Állandó Választottbíróság járhat el?

Nem, nem mondanám. Általában mindenhol van egy ilyen megosztás. Egyrészt nagyon híres választottbíráink vannak, magyarok és külföldiek egyaránt. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának a Nemzetközi Kereskedelmi Kamarával (ICC) fennálló együttműködése is indokolja a nemzetközi ügyek intézésében való kiemelkedő szerepünket. Az MKIK melletti Állandó Választottbíróság mellet egyébként bizonyos ügycsoportokra vonatkozóan a Tőzsdei Állandó Választottbíróságnak és az Energetikai Állandó Választottbíróságnak is van nemzetközi hatásköre.

Világszerte tendencia az, hogy az úgynevezett választottbírói listáknak a jelentősége elhalványodóban van. Eddig is csupán egy ajánlat volt a felek számára, hogy a listán szereplő személyek közül választhatnak, hiszen a magyar szabályozás szerint, aki betöltötte a 24. életévét, és éppen nem áll jogerős büntetőbírósági ítélet hatálya alatt, az lehet választottbíró, még jogi végzettség sem szükséges. Ez tehát egy meglehetősen liberális szabályozás, bárkit lehet választottbírónak jelölni, éppen ezért nincs jelentősége annak, hogy az MKIK melletti állandó választottbíróságot jelöli meg a törvény konkrétan.

Más kérdés ugyan, hogy az eljáró tanács elnökének listás bírónak kell lennie, de még itt is adódhatnak kivételek, bizonyos speciális szakértelmet kívánó ügyekben, ha az MKIK mellett szervezett választottbíróság elnöksége az elnök személyéhez hozzájárul.

A választottbíráskodás kritikusai bizalmatlanok az intézménnyel szemben, aminek az egyik oka – ami természetesen az egyik előnye is: hogy titokban lehet tartani az eljárást?

Az eljárást nem titokban lehet, hanem titokban kell tartani, ez törvényi előírás, valamint a szabályzatunkban is benne van.

Ez kívülről okoz egyfajta bizalmatlanságot, hiszen a titoktartás nagyobb teret engedhet a visszaéléseknek.

Ez inkább számunkra nehéz, mivel sokszor gondot okoz a választottbíróságra vonatkozó alapvető ismeretanyagot közölni. Könnyebb lenne beszélni, írni, tanítani a választottbíráskodásról, ha ez a titkosságra vonatkozó előírás nem lenne.

A korrupciónak általában a titkolózás egyfajta melegágya lehet, ami bizalmatlanságot eredményezhet. Hogyan tudnak harcolni a visszaélések lehetősége ellen?

Nem harcolunk ez ellen. Nem is értem a kérdést! Ne haragudjon Kolléga Úr, ezek nagyon furcsa mondatok…

Volt olyan ügy, ahol Önök akár belső, akár bármilyen külső eljárást indítottak korrupció gyanúja miatt választottbírósági ügyben? Ön tud ilyen ügyről amióta az MKIK melletti választottbíróság létezik?

Nem tudok ilyenről.

A magyar állandó választottbíróságot mi jellemzi ügyforgalom szempontjából? Milyen hatása volt a hazai választottbírósági eljárások számára a gazdasági világválságnak?

Ez egy nagyon érdekes mikroökonómiai kérdés. Az figyelhető meg, hogy a válságok kezdeti szakaszában mindenféle jogi eljárások gyakorisága megnő, tehát ekkor mindenki megijed, mindenki igyekszik a függő jogi vitáit rendezni. A válságok elhúzódásával viszont csökken az ügyek száma.

Amikor 2007-8 körül kitört a válság jelentősen megugrott az ügyeink száma, az utóbbi években ez inkább csökkenő tendenciát mutat.

2011 végén egy nagyon szerencsétlen jogalkotási hatás érte a választottbíráskodást Magyarországon. A nemzeti vagyonról szóló törvény a nemzeti vagyonra vonatkozóan kizárta a választottbírósági utat. A törvényt nem lehetett úgy végrehajtani, ahogy azt a jogalkotó kigondolta, mivel a szabályozás mögött egy nagyon zavaros vagyonjogi kép húzódott meg. A korlátozást végül 2015 tavaszán hatályon kívül helyezték.

Ennek a szabályozásnak a hazai végrehajtása is meglehetősen zavaros volt, például a kapcsolódó vállalkozói tevékenységekre, befektetésekre nem volt alkalmazható.

A nemzetközi gyakorlat sem eszerint alakult, a magyar állam érdekeit érintő nagy nemzetközi kereskedelmi szerződésekben a külföldi partnerek egyszerűen nem voltak hajlandóak a magyar állami bíróságok hatáskörének kikötésére.

Mit tud mondani a választottbírósági eljárásokról az eljárás időtartamát valamint a perérték szerinti megoszlást illetően?

Gyorsabbak vagyunk, mint az állami bíróságok, és jellemzően nagy értékű ügyekről döntünk.

Hogyan alakulnak a költségek? Bírálják a választottbírósági eljárást azért is, mert az állami bíróságok eljárásához képest lényegesen drágább.

Attól függ, milyen komponenseket veszünk figyelembe a költségek megítélésénél. Rögzítettek a választottbírósági díjak, melyek valóban nem alacsonyak. Ugyanakkor, ha a per időtartamát is figyelembe vesszük, akkor más eredményre juthatunk. Miután nálunk sokkal rövidebb a per időtartama, ezért nem kell például évekig drága ügyvédeket fizetniük a feleknek, és így már mindjárt nem drága a választottbíráskodás.

Általánosságban hogyan viszonyulnak az állami bíróságok a választottbírósági eljárásokhoz?

Úgy látom, hogy korrekt az együttműködés. Az elmúlt 10 évben kimondottan kiszámíthatónak tartom az állami bíróságoknak a választottbíróságokkal kapcsolatos eljárásait, döntéseit. Amit megjegyeznék ennek kapcsán az az, hogy a Kúria akkor tesz jót a választottbíráskodás ügyének, ha nem kérgesíti, nem merevíti a gyakorlatot.

Van egy érdekes verseny az országok között a világban, hogy hol van több választottbírósági eljárás, melyik ország választottbíróságát kötik ki többször a felek.

Ebben a versenyben nagyon komoly tényező az országok legfelsőbb bíróságának a tekintélye,

hiszen a választottbíróság az eljárási szabályainak nagy részét maga alakítja ki, de amennyiben valamilyen nagy probléma merülne fel a választottbíróság eljárását illetően, akkor a vonatkozó érvénytelenítési eljárásban előtérbe kerül az adott ország legfelsőbb bírósága. Ebben a versenyben egyébként ezért is áll nagyon jó helyen Svájc.

Alapvetően tehát nem lát nagy problémát a rendes bírósági jogalkalmazásban?

Nem, jelenleg nem látok. Még a 2000-es évek elején volt egy komoly félreértés a közrend értelmezését illetően. A Legfelsőbb Bíróság egy perköltségre vonatkozó ítéletében azt mondta ki, hogy az is lehet közrendbe ütköző, ami jogszerű. Ez pedig egy értelmezhetetlen kitétel volt.

Kecskés László
1953-ban született Pécsen. Jogi tanulmányait 1977-ben fejezte be a Pécsi Tudományegyetemen, ahol ettől kezdve oktat polgári jogot. 2013-tól az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja. 1985-ben kandidátusi címet szerzett, 1995-ben habilitált. 1990. és 1995. között az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára volt, szakterülete a polgári jogi és gazdasági jogszabálytervezetek előkészítése, valamint az Európai Közösségekkel kapcsolatos magyar jogharmonizációs feladatok megvalósítása volt.
1998. óta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság elnökségének tagja, 2007-től a Választottbíróság elnöke. 2008-ban az UNCITRAL választottbírósági eljárási szabályzatának újrakodifikálására összehívott konferencián Magyarország képviselője volt, 2013-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.
Kutatási területei a polgári jog, a nemzetközi magánjog, az EU jogharmonizációs módszertana, valamint a választottbíráskodás eljárásjoga és a magyarválasztottbírósági joganyag fejlődése.

Kép: MTA.hu

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.