A védjegy titkai

Induló startup vállalkozásként több akadállyal is meg kell küzdeni és a döntéshozatalok során számos kockázati elemmel kell kalkulálni, miközben ott lebeg fejünk felett a tudat, hogy a közös kassza szinte üres. Mégis viszonylag egyértelműen el tudja dönteni egy startup, hogy mikor ért el a cégalapításhoz szükséges fázisba, és foglalkozhat-e már a védjegy problémájával.

A védjegy titkai
Az elmúlt időszakban a védjegy a Heineken-Csíki sör vitában tűnt fel a közbeszédben

Ezt megelőzően már felmérték a piaci lehetőségeket, esetlegesen befektetőket nyertek, elindították vagy folyamatosan tesztelik a béta verziót és lehetőség szerint már a marketing tevékenységen is dolgoznak. Azonban mindehhez

elengedhetetlen az ötlethez társuló elnevezés, egy kreatív és frappáns névválasztás,

mely utal az adott ötletre, egyben humoros és képes felkelteni a célközönség érdeklődését.

A cégalapítás eldöntésénél már jóval nehezebb kérdés, hogy érdemes-e levédetni az elnevezést, további költségekbe bocsátkozni, további ügyvédi és eljárási díjakat fizetni?

Egy kifejlesztett applikáció neve gyorsan terjed, mely egyrészről magán az alkalmazás népszerűségén, másrészről annak elnevezésén múlik. Egy találó, leleményes elnevezést könnyen megjegyez a célközönség, ezzel együtt fennáll a veszély, hogy esetlegesen a versenytárs is felkapja a fejét az ötletes megjelölésre.

Általában egy startup vállalkozás ugyanazt az elnevezést, megjelölést használja vállalkozása azonosítására, mint amelyet az általa kifejlesztett applikáción, az általa nyújtott szolgáltatáson tüntet fel. Ezáltal ugyanaz a megjelölés kettős szerepet vesz fel. Egyrészről kereskedelmi névként jelenik meg, mely funkcióját tekintve a vállaltra utaló megkülönböztető jelző, tehát

a más vagy hasonló tevékenységet folytató vállalkozásoktól vagy személyektől való megkülönböztetést szolgálja

gazdasági tevékenység körében. Másrészről, árura vagy szolgáltatásra utaló megkülönböztető jelző, amennyiben a megjelölést az adott terméken vagy szolgáltatáson tüntetik fel, ekkor voltaképpen a védjegy szerepében bukkan elő.

A jogvitához vezető kellemetlenség akár évek múltán ütheti fel a fejét, amikor védjegybitorlás jogcímén lép fel a jogosult. Ekkor kiderülhet, hogy az adott startup cég nem rendelkezik védjegyoltalommal, csupán kereskedelmi névhez fűződő jogvédelemmel.

Oda az egész vállalkozás és az eddigi erőfeszítések?

Miért is felejtettük el a védjegybejelentést vagy csak spóroltunk? A kérdést egyszerűbb megválaszolni, ha a kereskedelmi név oldaláról közelítjük meg a problémát. A startup vállalkozás ugyanis már a cégalapítással megszerzi a kereskedelmi névhez fűződő oltalmat, mely elkerülhetetlen, hiszen a névvel való rendelkezés a nyilvántartásba vétel követelménye, mely nyilvántartás konstitutív hatállyal bír. Ennek során számos jogszabályi követelménynek kell megfelelni, amelyek közül a cégkizárólagosság elve biztosítja, hogy

a névnek egyértelműen különböznie kell más cég elnevezésétől,

ezzel is kizárva összetéveszthetőségük lehetőségét. Jogsértő harmadik személlyel szemben a kereskedelmi név jogosultja egyfelől, a személyhez fűződő jogok megsértése miatt indíthat polgári pert, amelyet abszolút szerkezetéből adódóan bárkivel szemben érvényesíthet. Másfelől megilleti, a versenytársakkal szemben érvényesíthető relatív szerkezetű védelem, a versenytörvényben található jellegbitorlás intézménye, mely védjegyoltalom hiányában áll fenn. Tehát, ha a kereskedelmi név jellegzetes és a fogyasztók a nevet használó versenytársat felismerik, akkor a később piacra lépő versenytárs nem használhat a korábbival azonos vagy azzal összetéveszthető kereskedelmi nevet.

Milyen szerepet tölt be a védjegy?

A védjegy titkai
A védjegy hamisítása is gyakran előforduló jelenség

A kereskedelmi név és védjegy egyaránt a vállalat- és árujelzők körébe tartozik. Az árujelzők közös funkciójából, a megkülönböztető funkcióból következik, hogy használatukat a piaci versenyben betöltött szerepük teszi elengedhetetlenné. Minél ismertebb lesz egy megjelölés, annál népszerűbb lesz a fogyasztók körében a vele ellátott termék. Míg a védjegyek árukat és szolgáltatásokat különböztetnek meg egymástól, addig a kereskedelmi nevek a gazdálkodó szervezeteket különböztetnek meg. A két terület azonban gyakran közelít egymáshoz, hiszen egy gazdálkodó szervezet is adhat el árut vagy nyújthat szolgáltatást anélkül, hogy védjegy jogosultsággal rendelkezne. A védjegyek körében pedig fajtáikat tekintve,

áruvédjegyeken és szolgáltatási védjegyeken túl, beszélhetünk kereskedelmi védjegyekről is.

A kérdés akkor válik izgalmassá, mikor egy védjegyként és egy kereskedelmi névként használt megjelölés, hasonló vagy azonos volta vetélkedik egymással.

Védjegy szerepkörét tekintve három fő részterület, egy azonosító, egy megkülönböztető, valamint egy tájékoztató szerep emelendő ki, melyből további funkciók ágaznak le. Az azonosítás körében a védjegy hozza létre a kapcsolatot az áru és annak gyártója, a szolgáltatás és annak nyújtója között, mellyel kifejezi az áru vagy szolgáltatás származását. Ehhez kapcsolódó, kiegészítő funkció a minőség jelzésben betöltött feladata, hiszen

a már azonosított védjegy, megteremtette a kapcsolatot a vállalattal,

így a vállalat érdekévé válik egy megfelelő minőség biztosítása és fenntartása. A versenytársak közötti piaci verseny motorja a védjegy megkülönböztető képessége. Mégis a védjegy alapvető funkciója, hogy garantálja a fogyasztók számára az adott áru vagy szolgáltatás származását.

A védjegy ily módon az árura, szolgáltatásra vonatkozó információk tömörített és szimbolikus megjelenítője, ennek során a reklámtevékenység középpontjában állnak. Döntő szerepet töltenek be a fogyasztás ösztönzésében, a figyelem felkeltésében, továbbá a már megszerzett piac megtartásában és bővítésében, új piaci szereplők bevezetésében. A védjegy azonban mindezen funkcióit csupán a védjegy jogosultját megillető, a védjegy használatához fűződő kizárólagos jog által tudja betölteni.

Védjegyjogosultság hiányában tehetetlenek vagyunk?

Amennyiben a védjegyet már korábban lajstromozták, abban az esetben igen. Hiszen, ha a lajstromozott védjeggyel azonos vagy összetéveszthető nevet a cégbíróság nyilvántartásba vesz, akkor a védjegy jogosultja, védjegybitorlás jogcímén, peres eljárásban érvényesítheti igényét a később bejegyzett és vele azonos vagy összetéveszthetőségig hasonló cégnév használata ellen.

Abban az esetben, ha a kereskedelmi név már korábban ismert volt és korábban nyilvántartásba vették és használták, mint a lajstromozott védjegyet, akkor az Európai Bíróság joggyakorlata alapján megállapíthatjuk, hogy

bár szűk körben, de a védjegyjogosult tűrni köteles a védjeggyel azonos vagy hasonló megjelölés használatát,

még akkor is, ha a védjegy később jóhírnévre tesz szert.

A kereskedelmi név védelmét erősíti a névviselés joga, az elsődlegesség, a szerzett jogok tiszteletben tartásához való jog, a harmadik személy jogos érdeke és az áruk szabad mozgásának fokozott védelme, mely egyaránt törekszik a tisztességes verseny érvényre juttatására. Voltaképpen, mindezen érvek gyökere a megjelölés használatának elsőbbségéből következik és az elsőbbségi használathoz fűződő jogosultságok oltalmán, a már befektetett erőforrások elismerésén alapszik.

A védjegy titkai
A védjegy a vállalkozás egyik legértékesebb összetevője

Tehát, szűk körben ugyan, de mégis védelmet élvezhetünk csupán a kereskedelmi név elsődleges használatával, így méltányos módon, nem vesznek kárba a már befektetett erőforrások, elért eredmények és piaci térnyerésünk.

Ez azonban a bíróság gyakorlatában csupán korrekciós tétel, tehát ne kockáztassunk! Amikor már látjuk vállalkozásunk jövőjét érdemes beruházni és védjegyoltalmat szerezni az általunk használt megjelölésre.

A következő esetekben tehát előfordulhat a kereskedelmi név és védjegy mellérendelt pozíciója, együttes fennállása. A védjegy jóhírnevétől függetlenül, a szabályszerűen bejegyzett kereskedelmi név az azzal ütköző későbbi védjeggyel szemben alapvetően oltalmat élvez, amely létrehozza a kereskedelmi név és védjegy átfedését és koegzisztenciáját. További esete az együttes létezés fennállásának, amikor megállapítást nyer a védjegyoltalom korlátja és a saját név vagy cím használata az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban van. Természetesen mindaddig, amíg egy használat ütközésének fennállása nem kerül bíróság elé, előfordulhat, hogy

a kereskedelmi név és a védjegy hosszú éveken át koegzisztenciában áll fenn egymással.

Az európai védjegyjog felülvizsgálata során ez a kérdés is szerepet kapott, mely javasolt megoldás alapján, ha egy megjelölést olyan időpontban vezettek be, amikor a jóhírű védjegy még nem rendelkezett jó hírnévvel, az eredmény a két megjelölés koegzisztenciája lesz.

A cikk az Ars Boni 2016-os cikkíró pályázatára készült írás szerkesztett változata.

Gál Ibolya

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

Források, felhasznált irodalom
E. Evans: Recent Developments in the Protection of Trademarks and Trade Names in the European Union: From Conflict to Coexistence? In: The Trademark Reporter, vol. 97., 4/2007.
Faludi Gábor – Lukácsi Péter (szerk.): A védjegytörvény magyarázata, Budapest, 2014, HVG-Orac Lap-és Könyvkiadó
Lontai Endre – Faludi Gábor – Gyertyánfy Péter – Vékás Gusztáv: Szerzői jog és iparjogvédelem, Budapest, 2015, Eötvös József Könyvkiadó
Dr. Vida Sándor: Védjegy és kereskedelmi név ütközése. Az európai bíróság ítélete a Céline-ügyben In: Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2008/3. sz. , Budapest
Dr. Vida Sándor: Az Európai Bíróság védjegyjogi gyakorlata III., Miskolc, 2015, Novotni Alapítvány

A képek forrásai: itt, itt és itt.

Tetszett a cikk? Szavazz rá a lenti alkalmazásban!

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.