Áder nem írhatja alá a lex-CEU-t

Bár a jelenlegi parlamenti többség mellett ennek nincs reális esélye, de amennyiben a köztársasági elnök nem küldi meg az elfogadott törvényt az Alkotmánybíróságnak, akár tisztségétől is megfosztható.

Már csak Áder János köztársasági elnök aláírása hiányzik a CEU-t ellehetetlenítő törvényről

Korábbi cikkünkben részletesen kifejtettük, hogy az Országgyűlés által időközben elfogadott törvénnyel kapcsolatban milyen súlyos alkotmányossági aggályok merülnek fel. Hasonló érvek mentén hívta fel a figyelmet a törvény veszélyeire a köztársasági elnöknek címzett nyílt levelében a Bibó István Szakkollégium is. Az elfogadott törvény sérti a tudományos élet és az oktatás szabadságát, diszkriminatív, szembemegy a jogállamiság és a kellő felkészülési idő követelményével, olyan súlyos és megalapozott kételyeket vet fel, melyek esetében elengedhetetlennek tűnik az Alkotmánybíróság állásfoglalása.

Az Alaptörvény rendelkezése ilyen esetekben egyértelmű. A 6. cikk (4) bekezdése szerint, ha a köztársasági elnök a hozzá aláírásra megküldött törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartja, a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak megküldi.

Az Alaptörvény nem ad tehát mérlegelési lehetőséget.

Nem dönthet úgy a köztársasági elnök, hogy aláírja a törvényt, továbbá nem élhet politikai vétóval sem, vagyis nem küldheti azt vissza megfontolás végett az Országgyűlésnek. Ha sérti az Alaptörvényt, csak az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni. A többi megoldást csak akkor választhatná, ha az aláírásra megküldött törvény nem szenvedne alaptörvény-ellenességben, vagy szenvedne, de arról a köztársasági elnök nem rendelkezne tudomással, vagyis “nem venné észre” az alaptörvény-ellenességet.

A CEU mellett tüntető tömeg, szerdán a Kossuth téren

Amikor azonban egy elfogadott törvény ilyen mértékű negatív társadalmi visszhangot kap, mint a CEU-törvény, nem történhet meg, hogy ne szerezzen valaki tudomást arról, hogy melyek a vele szemben felmerülő aggályok, az pedig még annyira sem elképzelhető, hogy a jogi végzettséggel rendelkező köztársasági elnök vagy szakmai stábjának bármely tagja ne szúrjon ki ennyire elemi és több ponton alaptörvény-sértő rendelkezéseket. Legalább a kételynek meg kell benne fogalmazódnia bennük, ami viszont az Alkotmánybírósághoz való fordulás kizárólagosságát kell, hogy jelentse.

Arsboni, Baker McKenzie Jog & Innováció Konferencia

A technológiai átalakítja a mindennapjainkat, a jognak is korábban ismeretlen jelenségekre kell választ találnia. A konferencián erre teszünk kísérletet - csatlakozz hozzánk!

Így, ha a nyilvánvalóan Alaptörvényt sértő törvényt a köztársasági elnök nem küldi meg alkotmányossági kontrollra, megsérti az Alaptörvény rendelkezéseit.

Közjogi felelősségre vonás

Márpedig azzal a köztársasági elnökkel szemben, aki szándékosan megszegi az Alaptörvény rendelkezéseit, az Alaptörvény 13. cikk (2) bekezdése alapján

az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást.

Mivel 199 képviselő van jelenleg az Országgyűlésben, ez azt jelenti, hogy 40 képviselő indítványozhatja a megfosztási eljárást.

A Parlament jelenlegi összetétele: Fidesz 114, KDNP 17, MSZP 28, Jobbik 24, LMP 5, Független 11

Az eljárás megindításához az ellenzék részéről még a Jobbik támogatására sincsen szükség, hiszen 44 képviselőt tesznek ki. A Jobbikkal együtt az esetleges kezdeményezők száma 68 főre emelkedne. A jelenlegi parlamenti összetétel mellett azonban csak az indítványozásra van lehetőség, mivel a megfosztási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, amelynek elérése most enyhén fogalmazva sem reális.

Nem sokon múlott, hogy ne a lex-CEU-t benyújtó Balog Zoltán miniszter kövesse Ádert az elnöki palotában

Maga az eljárás ezután úgy alakulna, hogy az Országgyűlés határozatának meghozatalától kezdődően a megfosztási eljárás befejezéséig a köztársasági elnök nem gyakorolhatná hatásköreit. A megfosztási eljárást az Alkotmánybíróság folytathatná le, amely, ha a köztársasági elnök közjogi felelősségét megállapítaná, dönthetne úgy, hogy a köztársasági elnököt tisztségétől megfosztja. A megfosztás az Alkotmánybíróság eljárásában mindig eshetőleges eszköz.

Miért érheti meg mégis az eljárás megindítása?

A nyilvánosság felhasználásával alkotmányos keretek között hozható felszínre a köztársasági elnök esetleges súlyos Alaptörvény-sértése, a média fókuszában állva magyarázatot kellene adnia arra, hogy miért sértette meg az Alaptörvény rendelkezését, és csorbította a jogállamiságba valamint a jogszabályokba vetett bizalmat. A nyilvánosságnak mindig kiemelt szerepe van, ráadásul egy ilyen fellépés a jogállamiság melletti demonstrációt is jelentené.

A felelősségre vonási eljárás azonban nem időhöz és nem a kezdeményezések számához kötött.

Mivel az Alaptörvény nem tartalmaz korlátokat, ezért megfelelő számú kezdeményező esetén az eljárás ismételten kezdeményezhető, akár tízszer egymás után is. A határidő szabályozatlanságából pedig az következik, hogy az eljárás az Alaptörvény szándékos megsértését követően bármikor, felső időbeli korlát nélkül kezdeményezhető. Természetesen, mivel a köztársasági elnökkel szemben indítható, ezért csak a hivatali ideje alatt van rá lehetőség. Ugyanakkor, egy esetleges 2017-es szándékos Alaptörvény-sértés miatt akár 2019-ben is megindítható a felelősségre vonási eljárás, akkor is, ha már kezdeményeztek benne eljárást, akár az Alaptörvény megsértését közvetlenül követő időpontban.

Ha azonban az Alkotmánybíróság döntést hozna a kérdésben, utána már nincs értelme újabb eljárást kezdeményezni. Mindebből az következik, hogy ha a köztársasági elnök hivatali ideje (újraválasztás esetén a teljes hivatali ideje) alatt esetleg jelentős változás történik az Országgyűlés összetételében, akár reális kockázatot jelenthet a köztársasági elnök számára egy esetleges eljárás megindítása.

Bár ez a jövőkép nagyon sok tényezőtől függ, és jelenleg nagyon kicsi a valószínűsége, de

biztonságosabb, ha a köztársasági elnök a kockázatok elkerülése érdekében inkább hallgat a skandáló tömegre

és nem írja alá a törvényt, hanem az Alkotmánybírósághoz fordul vele.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

Jegyzetek

A képek forrásai: itt, itt és itt.
Mátyás Ferenc

Mátyás Ferenc

Jogász, a Wolters Kluwer Kft. munkatársa. 2009-ben végzett az ELTE ÁJK-n, ahol 2013-ban az Alkotmányjog Tanszék keretein belül a PhD képzésben abszolutóriumot szerzett. Fő kutatási területe az alkotmányjog, ezen belül is a jogalkotás.

Mátyás Ferenc