Adótartozás: mikor kegyelmez a NAV?

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) meghatározott feltételek mellett méltányossági jogkört biztosít az adóhatóság számára az adózó fizetési kötelezettségének könnyítésére (halasztására, részletekben történő megfizetésére, mérséklésére, illetve elengedésére). Az adóhatóság méltányosságot csak akkor gyakorolhat, ha ezt törvény lehetővé teszi, és ha az adózó bizonyítja, hogy körülményei a méltányosság feltételeinek megfelelnek köteles is fizetési könnyítést engedélyezni. Az Adó Online írása

taxKinek kell az adót megfizetnie?

Az adó megfizetésének szabályait az Art. 35. §-a tartalmazza. Eszerint az adót – törvényben meghatározott esedékességekor – az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. A levont adót, adóelőleget annak kell megfizetnie, aki azt levonta, a beszedett adót pedig az adóbeszedésre kötelezettnek kell megfizetnie.

Ha fizetésre kötelezett az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adóhatóság határozattal kötelezheti az adó megfizetésére

  • az adózó örökösét (az államot kivéve) az örökrésze erejéig, több örökös esetében örökrészük arányában,
  • az adókötelezettség keletkezését követően okirattal juttatott ajándék erejéig a megajándékozottat, kivéve, ha az ingyenes előnytől neki fel nem róható módon elesett,
  • az adózó jogutódját,
  • az adóbevétel csökkentésével, költségvetési csalás elkövetésével kapcsolatos bűncselekmény elkövetőjét az azzal összefüggő adó tekintetében,
  • a gazdasági társaság, a közös név alatt működő polgári jogi társaság adótartozásáért a rájuk vonatkozó szabályok szerint a helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve szervezetet, a jogi személy felelősségvállalásával működő vállalkozó esetében a felelősségvállalót, továbbá azt a személyt, amely (aki) a vállalkozás kötelezettségeiért törvény alapján felel,
  • a társasház (társasüdülő, társasgarázs), építőközösség adótartozása tekintetében a tulajdonostársakat,
  • a vagyontárgy minden tulajdonosát a közös tulajdont terhelő adó tekintetében,
  • a szülői felügyelet alatt álló kiskorú gyermek adótartozásáért – a munkakeresményéből eredő adótartozás kivételével – a szülői felügyeletet gyakorló szülőt az általa kezelt vagyon erejéig,
  • több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkaviszonnyal összefüggő adó tekintetében a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti munkáltatót, illetve – ha azt tőle nem lehet behajtani – azt, aki az adófizetési kötelezettség keletkezésekor a munkaviszonyban a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerint munkáltatóként vett részt.

A külföldi vállalkozást közvetlenül, illetve – belföldi fióktelepén keresztül – közvetve terhelő valamennyi adótartozás, illetve e törvény hatálya alá tartozó köztartozás megfizetésére egyetemlegesség címén a fióktelep is kötelezhető határozattal.

Ugyancsak határozattal kötelezi az adóhatóság valamely START kártya tulajdonosát (felhasználóját) a foglalkoztatót megillető kedvezményes mértékű szociális hozzájárulási adó, valamint az általános szabályok szerint kedvezmény nélkül megállapított szociális hozzájárulási adó közötti különbözet összegének megfizetésére, ha utólag megállapítja, hogy a kártya igényléséhez kapcsolódó nyilatkozattételi kötelezettségét rosszhiszeműen, valótlan adatok feltüntetésével teljesítette.

Határozattal kötelezhető a jóváhagyott szerződésben foglalt adó megfizetésére az adótartozást átvállaló, illetve a kezességet vállaló, valamint az, akinek a meg nem fizetett adóért való kezességét külön törvény írja elő.

Az adó megfizetéséért kezesség vállalása a Polgári Törvénykönyv szerint lehetséges illetve az adótartozást más átvállalhatja, ami az adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé. Az adóhatóság a jóváhagyást megtagadja, ha az adótartozás megfizetése a kezes, illetve a tartozást átvállaló személyében nem biztosított. Az adótartozás átvállalásához az adóhatóság azzal a feltétellel járulhat hozzá, ha az eredetileg kötelezett adózó az átvállalt tartozásért kezességet vállal. A tartozás az eredeti kötelezett kezességvállalása nélkül egyoldalúan is átvállalható, ha ehhez az átvállalónak különösen méltányolható érdeke fűződik. Ha az adótartozást átvállaló az átvállalt tartozást az esedékességig nem fizeti meg, a tartozás a kezességet vállaló eredetileg kötelezett adózótól külön megfizetésére kötelező határozat nélkül végrehajtható.

Az állammal vagy az önkormányzattal szemben fennálló követelés az adótartozásába nem számítható be.

Az adóhatóság méltányossági jogköre

Magyarország Alaptörvénye előírja, hogy a közös szükségletek fedezéséhez teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenkinek hozzá kell járulnia, az adószabályozás feladata pedig az, hogy érvényt szerezzen ennek, láthatóan igen széleskörű garanciákkal. Ugyanakkor az adózók teherbíró képességét meghatározó körülmények egyes esetekben előidézhetnek olyan helyzetet, amely mellett – a jogalkotói szándék ellenére – az arányos adózás alapelve sérülne. Ennek feloldására az Art. meghatározott feltételek mellett kifejezett méltányossági jogkört biztosít az adóhatóság számára egyedi esetekben a kötelezettség enyhítésére. Az adóhatóság méltányossági jogkörében csak akkor járhat el, ha ezt törvény lehetővé teszi, de egyben köteles is méltányosságot gyakorolni, ha az adózó bizonyítja, hogy körülményei a méltányosság feltételeinek megfelelnek.

A kötelezettség enyhítése halasztás, részletekben történő megfizetés, mérséklés, illetve elengedés formájában történhet. Az eljárás alapja mindig a végrehajtható okiraton (bevallás, bejelentés, adóhatósági, bírósági határozat) alapuló kérelem, amelynek elbírálása során csak annak van jelentősége, hogy a konkrét esetben a méltányosság gyakorlásának törvényi feltételei fennállnak-e avagy sem. Vagyis a tartozás fennállására okot adó cselekmény körülményeit (a mulasztás súlyát, gyakoriságát) az adóhatóság nem vizsgálja, mivel ezek mérlegelése a jogkövetkezményt megállapító alapeljárásban már megtörtént.

Magánszemélyek számára adható fizetési könnyítések

A magánszemélyek számára adható fizetési könnyítések jogszabályi alapja:

  • Az Art. 134. § (1)-(3) bekezdése szerint az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése a saját és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.
  • A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. (Szja) törvény 63. § (7) bekezdése alapján az állami adóhatóság az adó fizetésére kötelezett magánszemély kérelmére jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, valamint az ingatlan vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem felhasználási körülményeire figyelemmel (különös tekintettel, ha a felhasználás saját maga, közeli hozzátartozója, a vele egy háztartásban élő élettársa, volt házastársa lakhatását biztosító célra történik), az ingatlan vagyoni értékű jog átruházásból származó jövedelemre számított adót mérsékelheti, vagy elengedheti.

Fizetési kedvezmény engedélyezése tehát kizárólag kérelemre történhet. A kérelmet a magánszemély lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti, egyéni vállalkozó esetében a székhelye, ennek hiányában telephelye szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóságokon működő Fizetési Kedvezmények Osztályán kell előterjeszteni.

A kérelmet célszerű az elbíráláshoz szükséges adatok bemutatására szolgáló, a NAV honlapjáról letölthető nyomtatványon benyújtani, de lehetőség van elektronikus úton történő előterjesztésre is (ennek feltétele, hogy az adózó, illetve az adózó képviselője ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációs eljárás során képzett felhasználói névvel és az általa meghatározott jelszóval rendelkezzen). A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozók fizetési könnyítési és adómérséklési tárgyú kérelmüket kizárólag elektronikus úton nyújthatják be. A magánszemélyek és az egyéni vállalkozók fizetési kedvezményre irányuló kérelme alapján folytatott elsőfokú adóigazgatási eljárás illetékmentes.

A fizetési könnyítés engedélyezése nem jogosultság, nem jár automatikusan, arra csak a törvényben meghatározott feltételek fennállásakor van lehetősége az adóhatóságnak. A magánszemély kérelmének elbírálásakor az adóhatóság azt mérlegeli, hogy a tartozás megfizetése súlyosan veszélyezteti-e az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését, figyelembe véve együttes vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetüket. Az adóhatóság a mérlegeléskor egyebek között figyelembe veszi a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeit, a rezsi költségeket, a lakást terhelő hitel havi törlesztő részletét, a közös háztartáson kívül élő hozzátartozó igazolt támogatását, a tartósan beteg, fogyatékos családtag ellátásával kapcsolatos többletköltségeket stb. Vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély esetében a megélhetés súlyos veszélyeztetettsége mellett további indok lehet a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése. Utóbbi esetben méltányosságból kizárólag a pótlék- és bírságtartozás mérséklésére (elengedésére) van lehetőség, illetve az elengedést az adótartozás egy részének vagy egészének megfizetéséhez kötheti az adóhatóság.

Az ingatlan vagyoni értékű jog átruházásból származó jövedelem után fizetendő adó mérsékléséhez vagy elengedéséhez a Szja törvény idézett rendelkezése értelmében az adózó méltányolandó vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének, illetve a méltánylást érdemlő lakáscélú felhasználási módnak együttesen kell fennállnia, bármelyik hiánya a kérelem elutasítását vonja maga után.

Lakáscélú felhasználásnak minősül:

  • a belföldön fekvő lakás, lakótelek tulajdonjogának, a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése,
  • belföldön fekvő lakás építése, építtetése,
  • belföldön fekvő lakás alapterületének növelése, ha legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez,
  • a belföldön fekvő lakás haszonélvezetének, használatának vagy bérleti jogának legalább a szerződés megkötésének évére és az azt követő öt évre szóló megszerzése,
  • az idősek otthonában vagy a fogyatékos személyek lakóotthonában biztosított férőhely megszerzése (amennyiben a Szja törvény 63. § (2)-(3) bekezdése nem alkalmazható),
  • ha ezzel az adózó saját maga, vagy közeli hozzátartozója, vele közös háztartásban élő élettársa, volt házastársa lakhatását biztosítja.

Lakótelek megszerzése önmagában nem minősül lakáscélú felhasználásnak, csak akkor, ha azon a magánszemély, közeli hozzátartozója vagy volt házastársa ténylegesen lakóházat épít.

A lakáscélú felhasználást igazoló okiratok:

  • adásvételi szerződés, csereszerződés,
  • idősek otthonába való befizetést igazoló számla, szerződés,
  • építés, építtetés, bővítés esetén vállalkozási szerződés és/vagy kifizetést igazoló számlák, és az építésügyi hatósághoz érkeztetett használatbavételi engedély iránti kérelem.

A fizetési könnyítés engedélyezéséhez az adóhatóság a határozatában különböző feltételeket szabhat. A feltétel nem teljesítése esetén a kedvezmény megszűnik és a tartozás a járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.

A személyi jövedelemadó előlegére és a levont jövedelemadóra, valamint a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra fizetési könnyítés az Art. 133. (3) bekezdésében foglalt tiltó rendelkezések alapján nem engedélyezhető. továbbá fizetési könnyítés csak ténylegesen fennálló tartozásra adható, vagyis a már – visszatartással vagy befizetéssel, illetve átvezetéssel – rendezett fizetési kötelezettséget nem lehet mérsékelni (elengedni).

Cégek, szervezetek számára adható fizetési könnyítések

Az Art. 134. § (2)-(4) bekezdése értelmében az adóhatóság a nem magánszemély adózók adóját nem engedheti el, és nem mérsékelheti, csak a pótlék- és bírságtartozás mérsékelhető vagy engedhető el kivételes méltányosságból, különösen akkor, ha annak megfizetése az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti csoportos adóalany számára a csoportos adóalanyiság időszakában adómérséklés nem engedélyezhető.

Mérsékelni vagy elengedni csak a ténylegesen fennálló tartozást lehet, az átvezetéssel, visszatartással vagy befizetéssel már rendezett kötelezettségre fizetési könnyítés nem adható.

Fizetési könnyítési kérelem kizárólag elektronikus úton nyújtható be a következő adózók esetében:

  • munkáltató
  • kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is)
  • állami foglalkoztatási szerv
  • kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó
  • Magyarországon bejegyzett egyház
  • szakképző iskolai tanulót tanulószerződés alapján foglalkoztató adózó
  • a Tbj. 56/A. § (4) bekezdése szerinti kötelezett, valamint
  • Art. 8. számú melléklet szerint összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett adózó
  • az Art. 5/A § (6) bekezdése alapján a fizetési kedvezményi kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálását kérő minősített adózó
  • az Art. 31/B § alapján általános forgalmi adó összesítő jelentés benyújtására kötelezett adózó.

A gazdálkodó szervezet – ide nem értve az egyéni vállalkozót – által az adó- és vámhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetéke 10 000 forint, amelyet a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01076064 számú adóhatósági eljárási illetékhez kapcsolódó befizetések bevételi számlára kell megfizetni.

Cégek, szervezetek esetében a pótlék és bírságtartozás mérséklése (elengedése) iránti kérelem elbírálása során az adóhatóság komplex vizsgálatot folytat a gazdálkodás ellehetetlenülése szempontjából. A mérséklés intézménye nem a tevékenység megszüntetésének (a felszámolási eljárásnak) halasztására szolgál, hanem csak akkor indokolt alkalmazni, ha a tartozás mérséklésével az ésszerű gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető. Vagyis, ha a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült, nincs helye a méltányosság gyakorlásának. Jogi személy és egyéb szervezet, vagy gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemély pótlék- és bírságtartozása mérséklését (elengedését) az adóhatóság az adótartozás egy részének vagy egészének megfizetéséhez kötheti.

A fizetési könnyítés engedélyezéséhez az adóhatóság a határozatában különböző feltételeket is kiköthet.

Különösen ilyen feltétel lehet:

  • a fizetési könnyítés időtartama alatt esedékessé váló egyéb (folyó) adófizetési kötelezettség teljesítése,
  • az adótartozás egy részének meghatározott időpontig történő megfizetése,
  • megfelelő biztosíték (kezesség, zálog, jelzálog) adása,
  • a fizetési könnyítés teljesítését biztosító mellékkötelezettségek, biztosítékok (kezesség, zálogjog, jelzálogjog) eredeti funkciójuk betöltésére alkalmatlanná válása esetére annak pótlása. kérelemtől nem térhet el – a mérsékelt összegre az adóhatóság akkor sem engedélyezhet ugyanazon határozatában fizetési könnyítést, ha a többi tartozás megfizetésére ilyen kedvezményt biztosított.

Ha az adózó a feltételt nem teljesíti, a kedvezmény megszűnik és a tartozás a járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.

Surányi Imréné

A cikk az Adó.hu-n jelent meg, az Adó.hu az Ars Boni szakmai együttműködő partnere.

*

Kép forrása: http://blog.taxguru.net/2006/08/27/new-irs-tax-collector/

*

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.