Ami a gombafelhő mögött van – Interjú Lázár Nóra Katával a nukleáris fegyverkezésről és a nukleáris fegyvermentes övezetekről

2015. október 16-án került megrendezésre a Herczegh Géza Nemzetközi Jogi Emlékérem átadó ünnepség a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi Karán. A pályázók egyike volt Lázár Nóra Kata is, 2014-ben befejezett PhD disszertációjával, amely ’A nukleáris fegyvermentes övezetek a nemzetközi jogban’ címet viseli. Interjúnkban a nukleáris fegyverrel rendelkező államokról, illetve az ilyen fegyverektől mentes övezetekről beszélgettünk.

2015_11_06_interju_by_havasi_mate_01
Fotó: Havasi Máté

Ars Boni: Először is gratulálni szeretnék a disszertációhoz. Nem egy átlagos témáról van szó. Miért erre esett a választás?

Lázár Nóra: Köszönöm a gratulációt. A választásom azért erre a témára esett, mert már a mesterképzés alatt is nagyon érdekeltek a nukleáris fegyverek és az ezekkel kapcsolatos nemzetközi viszonyok. Egy biztonságpolitikai témát szerettem volna összeházasítani a nemzetközi joggal úgy, hogy megtaláljam azt a szegmensét ennek a területnek, amiben van perspektíva, amit érdemes kutatni.

A disszertációmban a nukleáris fegyvermentes övezetek helyzetét vizsgáltam a nemzetközi jogban. Ezeket az övezeteket államok hozzák létre egyezmények által, és a dolgozatom egyik fő célja volt, hogy ezeket az egyezményeket részleteiben is megvizsgálja. Ezen belül többek között arra voltam kíváncsi, hogy van-e olyan pont, ahol a nemzetközi joggal ütköznek, mennyire érik el a céljukat, illetve milyen viszonyban vannak azokkal az államokkal, amelyek nem részesei ezeknek az övezeteknek. A másik célom az volt, hogy a nukleáris fegyvermentes övezeteket, illetve az ezeket létrehozó egyezményeket megpróbáljam elhelyezni a nukleáris non-proliferációs rendszerben.

Mi a nukleáris fegyverkezés történelmi előzménye? Mikor kezdődött el a fegyverkezés?

A nukleáris fegyverek kifejlesztése a második világháborúhoz köthető. Az első állam, amelyik nukleáris fegyvert használt, az Egyesült Államok volt a Japánra mért atomcsapásaival, amely egyben a háború végét is jelentette. Ezután indult meg mind a nukleáris fegyverek elterjedése, mind az ellenük indított harc, amivel az elterjedés visszaszorítását próbálták elérni, illetve leszerelni a már létező nukleáris fegyvereket. Jelenleg kilenc állam rendelkezik nukleáris fegyverrel.

Melyek azok az államok, amik gyártanak ilyen fegyvereket, és mik a fegyvermentes övezetek?

Ma öt állam rendelkezik elismerten nukleáris fegyverrel, tehát úgy, hogy az atomsorompó szerződés[1] részes állama. Ez az öt állam egyben a Biztonsági Tanács öt állandó tagja is: Franciaország, Nagy-Britannia, Kína, az Egyesült Államok és Oroszország. Ezenkívül további négy állam is rendelkezik ilyen fegyverekkel, bár inkább úgy mondanám, hogy három, plusz egy zárójelben. Ez a három állam India, Pakisztán és Észak-Korea, a zárójelben pedig Izrael található, amely állam a mai napig nem ismerte el, hogy rendelkezik ilyen fegyverrel, azonban több erre utaló jel is van. Ennek a négy államnak azért különleges a helyzete, mert nem részesei az atomsorompó szerződésnek, ezért rájuk nem vonatkozik az egyezmény szabályozása a nukleáris fegyvereikkel kapcsolatban.

A nukleáris fegyvermentes övezetek pedig a nukleáris fegyverek elterjedésére adott válaszként jelentek meg. Az, hogy mely államok hoztak létre ilyen övezeteket, leginkább a nemzetközi kapcsolatok állásától függött; attól, hogy milyen nemzetközi viszonyaik voltak, milyen volt a helyzetük a nemzetközi közösségben, mekkora fenyegetettséget éreztek más országok irányából.

Hogyan lehetséges az, hogy egy állam kimaradjon egy ilyen jelentőségű nemzetközi egyezményből?

Egyezmények terén az 1968. évi atomsorompó szerződés az, amire úgy tekinthetünk, mint a non-proliferációs rendszer sarokkövére. Ennek 191 állam részes állama, tehát szinte az összes elismert állam a tagja, kivéve a korábban említett négy államot (Észak-Korea, India, Pakisztán és Izrael). Ez a szerződés egy megegyezésen alapult, amikor létrehozták, amelynek az volt a lényege, hogy azon az öt államon kívül, amelyik már rendelkezett nukleáris fegyverrel az egyezmény létrehozásának időpontjában, más állam nem tehet szert ilyen fegyverre. Ezért cserébe a nukleáris fegyverrel rendelkező államok osztoztak a nukleáris energia békés felhasználásának előnyeiben, illetve célul tűzték ki a nukleáris fegyverek leszerelését. Ezen feltételek eredményeképpen azonban több állam nem lett részese a szerződésnek, hanem inkább a nukleáris fegyverkezés útjára lépett, amelyben több előnyt látott. Kivételnek tekinthető Észak-Korea, amely az egyezmény részes állama volt, azonban kilépett az egyezményből, a nukleáris fegyver létrehozását követően.

nucleartesting-620x310

Milyen jogok és kötelezettségek terhelik az egyezmény tagjait?

Az államoknak joguk van az atomenergia békés célú felhasználásához. A nukleáris fegyverekkel rendelkező államoknak kötelezettsége jóhiszemű tárgyalásokat kezdeményezni annak érdekében, hogy a nukleáris arzenáljukat leszereljék, míg azokat az államokat, amelyek nem rendelkeznek ilyen jellegű fegyverrel, az a kötelezettség terheli, hogy továbbra se hozzanak létre ilyet.

Dönthetne most úgy egy ország, hogy nukleáris fegyvereket akar létrehozni?

Csak abban az esetben, ha a nemzetközi kötelezettségeivel szembe akar menni. Alapvetően pont az az atomsorompó szerződés lényege, hogy egyetlen állam se hozzon létre nukleáris fegyvert. Ellenben Észak-Korea példája is jól mutatja, hogy annak ellenére, hogy valaki az egyezmény részes állama, még kiléphet belőle[2]és létre tud hozni.

Milyen módszerek vannak a korlátozásra?

További egyezmények születtek ennek érdekében. Ilyen a részleges atomcsend szerződés[3], illetve az Átfogó Atomcsend Egyezmény[4], amelyek a nukleáris robbantásokkal szemben lépnek fel. Ha nincsenek nukleáris tesztek, robbantások, akkor a létrehozásban is akadályozva van egy ország, úgyhogy ez is egy módja annak, hogy megpróbálják meggátolni az államokat abban, hogy nukleáris fegyverhez jussanak. De végső soron, ha egy állam úgy dönt, hogy szeretne nukleáris fegyvert létrehozni, akkor azt nem igazán tudja a nemzetközi közösség megakadályozni.

Alkalmaznak szankciót az egyezményből való kilépés esetére? Észak-Korea esetében volt valamilyen szankció?

Máig vitatott, hogy mennyire volt jogszerű Észak-Korea kilépése az egyezményből. Nem vesz részt azóta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség munkájában és nem működik együtt. Szankciók helyett inkább tárgyalások útján próbálták sikertelenül meggyőzni az együttműködésről.

Másképp jártak el azonban Irán esetében, amely az atomsorompó szerződés részes állama, mégis felmerült a gyanú, hogy nukleáris fegyverek létrehozásán dolgozik. Iránra nézve gazdasági, kereskedelem-korlátozó szankciókat vetettek be annak érdekében, hogy közreműködést elérjék.

Véleménye szerint elegendő a mostani védelem? Meg kéne, meg lehetne egyáltalán szüntetni a fegyverkezést?

Véleményem szerint annak nincs realitása, hogy megszüntessük a nukleáris fegyverkezést. A nukleáris fegyver olyan előnyt biztosít bizonyos államoknak a nemzetközi politikában, közösségben, amelyről nem fognak lemondani. A nukleáris fegyvermentes övezetek kiterjesztése éppen ezért előnyös, hiszen azok az államokról, amelyek belépnek ezekbe az övezetekbe, nagy bizonyossággal elmondható, hogy nem hoznak létre ilyen fegyvereket. Saját döntésük alapján akarnak részesei lenni egy ilyen övezetnek, ami számos előnnyel jár számukra.

Ezek szerint nem feltétlenül a fegyverek lehetséges alkalmazása fontos az államoknak, hanem egyfajta védelmet ad már maga a birtoklásuk?

Pontosan. A nukleáris fegyverek inkább az elrettentés eszközei. A kubai rakétaválság esetében is kiderült, hogy bevetésre nem érdemes alkalmazni ezeket. A nukleáris fegyverek hatalmas pusztításra képesek, ezért ha ezeket bevetnék egymás ellen az államok, annak borzalmas következménnyel járnának. A „mutually assured destruction” fogalom is ezt takarja, hogy kölcsönösen megsemmisíti egymást két fél, tehát nem kerül ki senki győztesen egy atomháborúból. Ezért inkább a hatalmi pozíció megerősítésére szolgálnak ezek a fegyverek.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hogy kapcsolódik össze az nukleáris fegyverkezéssel?

A Biztonsági Tanács öt állandó tagjának meghatározása az ENSZ megalakulásához, a második világháború végéhez köthető, tehát a nyertesek helyzetét betonozta be. Az atomsorompó szerződés megkötéséig ennek az öt államnak lett nukleáris fegyvere, így a szerződéssel a nukleáris státuszukat erősíthették meg.

Jelenleg folynak fejlesztések a nukleáris fegyverekkel kapcsolatban?

A fejlesztés egyik kulcsa a tesztelés, azaz a nukleáris kísérleti robbantások véghezvitele. Ezek által a korábbi arzenált fenntartani, ellenőrizni tudják az államok. A mai napig több mint 2000 nukleáris tesztrobbantást vittek véghez a világban. Részben ezekre a kísérleti robbantásokra adott válaszként jöttek létre a nukleáris fegyvermentes övezetek, hiszen az atomhatalmak más államok területén is tesztelték fegyvereiket, súlyos következményekkel.

Attól függetlenül, hogy a hírekben nem jelentek meg olyan hangsúlyosan az atomrobbantások, a fejlesztések, a háttérben folyamatosan folytak az elmúlt évtizedekben. Csak szemléltetésképpen: Hirosimára és Nagaszakira nagyjából 14 és 20 kilo tonna súlyú atombombát dobtak, a legnagyobb hatóerejű atomfegyver azonban, ami valaha felrobbant, 50 megatonnás volt. A Cár-bombát a Szovjetunió fejlesztette ki és tesztelte, a kísérleti robbantás során 64 km magas gombafelhő keletkezett. Ezeket a bombákat nem feltétlenül csak teljesen lakatlan területeken próbálták ki, és ennek természetesen nagy hatása volt a környezetre, és a közelben élő emberek egészségügyi állapotára is. A rákos megbetegedések száma például több esetben nőtt kísérleti robbantási helyszínének környékén. Az államok tehát ezért is küzdenek azért, hogy az atomhatalmak ne az ő területükön teszteljék ezeket a fegyvereket.

2015_11_06_interju_by_havasi_mate_02
Fotó: Havasi Máté

Mit lehet tenni a tesztelés korlátozása érdekében?

A tesztelések megfékezésére hozták létre a részleges, illetve Átfogó Atomcsend Egyezményt. A különbség a részleges és az Átfogó Atomcsend Egyezmények között, hogy a részleges atomcsend szerződés a földalatti kísérleti atomrobbantásokat nem tiltja, azonban a levegőben, a víz alatt, illetve a világűrben végzett tesztrobbantások ellen fellép. Ez már hatályos szerződés. Az Átfogó Atomcsend Egyezmény tiltja a földalatti robbantásokat is, teljes moratóriumot szeretne létrehozni a kísérleti atomrobbantások terén. Ennek érdekében számos állomást építettek ki a világon, amivel figyelni tudják a tesztelésre utaló jeleket. Ez az egyezmény jelenleg nem hatályos, 180 nappal azután lép hatályba, hogy az ahhoz csatolt 2. számú mellékletben felsorolt 44 állam (közöttük Magyarország is) ratifikálták azt. Ezek olyan államok, amelyek rendelkeztek atomreaktorral vagy kutatóreaktorral 1996-ban, az egyezmény tárgyalásakor. Az aláírással azonban több állam számára az utolsó kiskapu is elveszne a tesztelés terén, nem fejleszthetnének további fegyvereket, illetve nehezebb lenne a dolguk egy korábbi arzenál karbantartása terén is.

Személy szerint elegendőnek tartja a mostani szabályozást?

Az emberiség szempontjából mindenképp hasznos lenne, ha az Átfogó Atomcsend Egyezményt ratifikálná az összes állam, és hatályba lépne, viszont ezt egy kicsit naiv elképzelésnek érzem. Úgy gondolom, hogy az atomhatalmak nem fognak önszántukból egy ekkora előnyről lemondani, ami a nemzetközi kapcsolatokban ennyire megerősíti nagyhatalmi pozíciójukat. Ameddig az Átfogó Atomcsend Egyezmény sem lép hatályba, amíg erre sincs hajlandóság, addig nem hiszem, hogy tovább lehetne lépni.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a Facebookon.

***

[1] http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=97000012.TVR [2] http://nukinfo.reak.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=208:%20%C3%89szak-Korea%20kil%C3%A9p%20az%20atomsoromp%C3%B3%20egyezm%C3%A9nyb%C3%B5l%20&catid=18:sajto [3] http://www.kislexikon.hu/atomcsendegyezmeny.html [4]http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/__AT_ENSZ/hu/hu_tevekenyseg/atfogo_atomcsere_szerzodes.htm Kép: innen.

Cheap Wholesale Baseball Jerseys China

I saw it continue to pick up speed unbelievably as it approached the intersection. court documents show. but the eagle isn’t a pet of ours, Who knows what the beating heart is a reference to, John Heath’s sister in law. fireproof gloves and a helmet.
insurance, The Power Sharing Tango Adding millions of cars to the demand side is like tossing a juggler another Some other jr. He looked at the officers with eyes wide open. “We both joke around a little bit. cheap nhl jerseys supplying stolen cigarettes and booze to pubs and clubs, The Minnesota Vikings’ Corey Fuller has been fined $30,” so says the commercial. Gabriella,If things aren’t set up” In the new
while truth tellers will be more forthcoming with information. Sea levels have risen by 20 centimetres over the same period.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.