Arsbonis szerkesztők a Magyar Jogász Egylet díjazottjai között

December 8-án került sor a Magyar Jogász Egylet jogászi egyetemi végzettséggel rendelkező pályakezdő jogászok számára kiírt pályázat díjátadójára, ahol arsbonis szerkesztőket is díjaztak. A Pályázatra a jogalkotás, illetve a jogalkalmazás fejlesztését szolgáló pályaművek benyújtásával lehetett nevezni.

Az Arsboni szerkesztőségéből Orbán Endre, Szalbot Balázs és Szentgáli-Tóth Boldizsár is díjazott pályamunkát adott be. A díjnyertes pályaművek a Magyar Jog c. folyóiratban is megjelennek, szerkesztőink tanulmányainak témája pedig az alábbiakban olvasható

orban-endreOrbán Endre: Gytv: élt 27évet? A gyülekezési törvény felülvizsgálata

I. Díj

Az Alkotmánybíróság 2016. júliusi döntéseiben megállapította: mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet áll fenn annak következtében, hogy a jogalkotó nem szabályozta kellő részletességgel a békés gyülekezéshez való jogot, és ezért jogalkotásra hívta fel az Országgyűlést. Endre dolgozatában az esedékes közjogi jogalkotásra tekintettel a békés gyülekezéshez való jog törvényi szabályozását, illetve annak esetleges reformját vizsgálta. Az írásban egyebek mellett elemzésre kerültek a tiltakozási kultúrában a rendszerváltás óta bekövetkezett változások, a vonatkozó alkotmánybírósági gyakorlat és az abból kikristályosodó alkotmányos követelmények, és a gyülekezési törvény néhány rendelkezéseivel kapcsolatosan egyes de lege ferenda javaslatok is.

boldiSzentgáli-Tóth Boldizsár: "Hogyan tovább kétharmad?" A sarkalatos törvények perspektívái a magyar jogrendszerben

I. Díj

Szentgáli-Tóth Boldizsár tanulmányának célja az volt, hogy bemutassa azokat a fontosabb értelmezési lehetőségeket és teóriákat, melyek célja a sarkalatos törvények létjogosultságának megalapozása. A hazai és nemzetközi szakirodalom öt főbb igazolását ismeri a sarkalatos törvények létjogosultságának, a tanulmány ezeket veszi sorra. Először az alkotmány meghosszabbításának elméletére, majd az alkotmány
stabilitásának biztosítására fókuszál a szerző, ezután a sarkalatos törvényeket, mint politikai tényezőket, mint alapjogvédelmi eszközöket, végül, mint a hatalommegosztást alakító jogintézményt vizsgálja. A szerző amellett érvel hogy a sarkalatos törvények összetett problémaköréről csak valamennyi paradigma figyelembe vételével kaphatunk reális képet. A tanulmány végül de lege ferenda javaslatokat is megfogalmaz: a sarkalatos törvények körének drasztikus szűkítését javasolja, a minősített többség helyett pedig más garanciális elemeket emelne a jogrendszerbe (például a kötelező előzetes alkotmányossági normakontrollt).

szalbot-balazsSzalbot Balázs: A közvetlen alkotmányjogi panasszal támadható normák körének meghatározása

III. Díj

Balázs tanulmánya azon normatív aktusokat vizsgálja, amelyek közvetlenül, egyedi aktus közbejötte nélkül képesek alapjogsérelem okozására és ezért potenciálisan közvetlen alkotmányjogi panasszal támadhatók. Balázs egy olyan módszert kínál a dolgozatában, amellyel a jogrendszer bármely normájáról meg lehet állapítani, hogy az sérthet-e közvetlenül Alaptörvényben biztosított jogot, azaz kezdeményezhető-e ellene közvetlen alkotmányjogi panasz, vagy sem.

Ezen a linken pedig elérhető a díjazottak teljes listája