Az alapjogok magyarországi érvényesüléséről tartottak vitát Brüsszelben

Vitát rendezett az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága az alapjogok magyarországi érvényesüléséről február 27-én délután. A vitát az EP szocialista frakciója kezdeményezte egy 2016 novemberi ülésen. A magyar kormányt Trócsányi László igazságügyi miniszter képviselte. 

A parlament elnöksége január 16-án hagyta jóvá a vita megrendezését, ahol igyekeztek ügyelni arra, hogy a felszólalók között politikai egyensúly legyen. Magyarországot a kormány részéről Trócsányi László igazságügyi miniszter képviselte, valamint négy civil szervezet képviselői (az Alapjogokért Központ, az Amnesty International, a Társaság a Szabadságjogokért, valamint a Magyarországi Helsinki Bizottság) mondták el véleményüket az üggyel kapcsolatban.

Minden résztvevő kiemelt fontosságúnak ítélte, hogy beszéljenek a demokráciát és a jogérvényesülést érintő kérdésekről, és örömüket fejezték ki az iránt, hogy a beszélgetés létrejött. Trócsányi László kifejtette, hogy szerencsés helyzetben vagyunk amiért olyan Európában élhetünk ahol a különféle vélemények ütköztetése lehetséges, és kívánatos. Hozzátette, nagy szükség van a civil szervezetekre, és fontos, hogy a politikai pártok és a civil szervezetek között jó kapcsolat legyen, ugyanakkor  elsődlegesen

tisztázni kell a legitimitási kérdéseket, és világos politikai megoldásokat kell találni

az olyan – Európát érintő – problémákra, mint a migrációs válság, a görög válság, a nemzetközi terrorizmus, vagy a Brexit.

A megjelenő civil szervezetek képviselői közül, Szánthó Miklós (Igazgató – Alapjogokért Központ) leszögezte, hogy a nemzetközi aggodalom ellenére Magyarországon működik a demokrácia, melynek alapját maga az Alaptörvény képezi, ami egy legitim, és átlátható jogalkotási folyamat részeként született, és megvalósul a hatalmi ágak szétválasztása is. Szánthó továbbá elmondta, a demokráciának sokféle értelmezése van, így nem kellene felelősségre vonni a nemzetállamokat azért, mert nem felelnek meg valamilyen homályos definíciónak, hiszen vannak akik az európai szupremáciát támogatják, vannak akik pedig a nemzeti szuverenitás erejét tartják elsődlegesen fontosnak.

Arsboni, Baker McKenzie Jog & Innováció Konferencia

A technológiai átalakítja a mindennapjainkat, a jognak is korábban ismeretlen jelenségekre kell választ találnia. A konferencián erre teszünk kísérletet - csatlakozz hozzánk!

A másik három civilszervezet nevében felszólalók, alapvetően kritizálták a magyar kormányt, illetve

az alapjogok érvényesülésének több akadályára is felhívták a figyelmet.

Mindhárom szervezet embere kiemelte, hogy problémás az igazi demokratikus viták hiánya, valamint, hogy sérül a szólás- és sajtószabadság, illetve kritizálták a civilszervezeteket érő jogtalan támadásokat.

Trócsányi László – Igazságügyi miniszter

Közülük elsőként Gárdos Tódor az Amnesty International kutatója kapott szót, aki többek között arról beszélt, hogy

a kormány több európai együttműködésből is igyekszik kivonni magát,

így a dublini szerződésből is, valamint intoleránssá vált a kisebbségekkel szemben, és az abortusz korlátozásával emberi jogokat sért. Ezen túlmenően pedig úgy vélte, hogy a jogbiztonságot felváltotta a voluntarizmus.

Következőként Kapronczay Stefánia (Ügyvezető igazgató – TASZ) szólalt fel, aki főként a médiaszabályozás kérdéséről beszélt, és kiemelte, hogy Magyarországon több médium is kormányközeli üzletemberek kezében van, és nagyon kevés az olyan amit függetlennek lehetne tekinteni. Mindemellett szóba került a Népszabadság megszűnésének esete is.

Ezután a Magyarországi Helsinki Bizottság társelnöke, Pardavi Márta beszélt főként a menekültüggyel kapcsolatban, kiemelve, hogy a migrációs válság kezelése során az elmúlt években nagyon igyekezni kellett, ahhoz, hogy a határvédelem, és az emberi jogok védelme egyensúlyban maradjon, és sajnos ez az egyensúly 2015 óta drasztikusan felbomlott.

Trócsányi miniszter úr végül úgy értékelte az ülést, mint egy politikai vitát,

hozzá téve, hogy a civil szervezeteknek sosem volt még olyan szabad szólásterük mint ma. Megerősítette továbbá, hogy fontos különbséget tenni migráns és terrorista között, ugyanakkor kijelentette, hogy a közrendet, és a közbiztonságot éppen azért kell garantálni mindenképp, hogy a jogállamiság megmaradjon.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

A képek forrásai: itt, itt és itt.