Az Alkotmánybíróság rosszabbul teljesít

Közös sajtótájékoztatón ismertette az Eötvös Károly Intézet (EKINT), a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közös elemzését, melyben a részt vevő szervezetek az Alkotmánybíróság 2011 és 2014 közti ítélkezési gyakorlatát vizsgálták. A vizsgálat beigazolta a szervezetek lesújtó hipotézisét: az Alkotmánybíróságot megszállta a kormányzati politika, az Alaptörvény és az Alkotmánybíróságra vonatkozó törvények módosításával, az új tagok megválasztásával az Alkotmánybíróság döntései jellemzően a kormányzati érdekeket képezik le, így az Alkotmánybíróság elvesztette valódi ellensúly-funkcióját – állítja a kutatás.

 AB

2010 óta a Jogállamvédő Platform számos alkalommal elemezte a kormányzati politikának az Alkotmánybíróságra gyakorolt hatását, azonban a jelenlegi elemzésben 23 nagy jelentőségű ügyre összpontosítottak. Nem általánosságban az Alkotmánybíróságot mint intézményt vizsgálták, hanem az “új rendszer” alapján megválasztott nyolc bíró személyes profilját alkották meg. A sajtótájékoztatón Somody Bernadette, az EKINT igazgatója, Szabó Máté Dániel, a TASZ igazgatója és M. Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programvezetője ismertették az elemzés legfontosabb megállapításait és válaszoltak a felmerülő kérdésekre.

Somody Bernadette kifejtette, hogy a 2010-ben kezdődött folyamat eredményeképpen az alkotmánybírák megválasztása a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező kormány belügye lett: többek között az alkotmánybírói létszám tizenöt főre emelésével és a kormányzat által preferált személyek megválasztásával érték el a politikai befolyás biztosítását. 2012-ben az Országgyűlés meghosszabbította a bírák mandátumát, miközben a korábban megválasztottak újraválaszthatóságát nem zárták ki, ami a jelenlegi testületből hat bírót érint. Megjegyezte, hogy miután 2013-ban a 70 éves korhatárt is eltörölték, tizenegy olyan „egypárti” tagja (Paczolay Péter helyének betöltése után tizenkettő) van az Alkotmánybíróságnak, akik hosszú ideig, akár 2023-ig lehetnek alkotmánybírák.

A tanulmányban leírtak bizonyítják a laikusok számára is nyilvánvaló tényt, hogy az Alkotmánybíróság többnyire nem az alkotmányosság alapján, hanem a kormányzati érdekekkel összhangban határoz. Azonban ez az első, hosszabb (közel 80 oldalas) elemzés, mely hitelesen, számszerűsítve jeleníti meg a politikai motívumot az egyes határozatok tényleges felhasználásával. Az elemzésben nyolc bíró három éves munkáját vizsgálták a személyes felelősség, személyes szerepvállalás szempontjából. Arra a kérdésre keresték a választ, hogy mennyire volt hatással a bírák ítélkezési tevékenységére a kormányzati politika alakulása? Az elemzés a részt vevő szervezetek szerint hosszú távú jelentőséggel bír – választ adhat arra a kérdésre, hogy a mai politikai vezetés megváltozása után mennyire lesz tartható az „egypártiság” (amely az adott bírák mandátumának legitimitására is hatással lehet).

11072156_940613375973307_817900772_n

A jelentés két nagy részre tagolódik: kisebb részét egy összegzést adja a testület gyakorlatáról, a nagyobb részében nyolc bíró önálló profilját vizsgálták 2011 és 2014 ősze között, számszerűen 23 határozat tekintetében. Az elemzés kimutatta az aktuális kormányzati hatások markáns jelenlétét a testület és az egyes bírák tevékenységében. A vizsgált határozatok elsősorban a politikai berendezkedés közjogi alapjait; a bíróságokat, a választásokat, a magántulajdont (pl. trafik-ügy, hitelintézeti integrációs határozat) ölelték fel, de feldolgozták az egyes bírák alapjogi, emberi jogi ügyekben való és Nemzeti Együttműködés Rendszerének emberképéhez való viszonyulását is. A vizsgált ítéletek közvetlenül kötődtek az adott alkotmánybíróhoz, ugyanis ezeknél vagy előadó bírák voltak, vagy párhuzamos indokolást, különvéleményt fűztek hozzá, a Jogállamvédők szerint ez és az egységes szempontrendszer egyaránt az összehasonlíthatóságot garantálja. A profilalkotás fontos aspektusát képezte az alkotmánymódosításokhoz való viszonyulás, vagyis annak el-, illetve el nem fogadása, hogy a kétharmadnak joga van korlátozni az Alkotmánybíróság munkáját, valamint a demokrácia-felfogás, a hatalommegosztáshoz való viszony és a szabadságjogi hozzáállás is.

A TASZ képviseletében Szabó Máté Dániel több töréspontot vázolt a 2010-2015 közötti időszakban; a testület összetétele többször is átalakult, a legtöbb jelenlegi bírót 2010-ben választották meg, mégsem ez jelenti a fordulópontot az ítélkezési gyakorlatban. A három szervezet kimutatta, hogy az ítélkezési gyakorlatban 2013 áprilisa után látszik törés: ez az időpont, amikor az új jelölési rend alapján választott bírák Holló András és Bihari Mihály mandátumának megszűnte után többségbe kerültek a testületen belül. 2014 végén Czine Ágnes, Sulyok Tamás és Varga Zs. András megválasztásával az “új bírák” aránya nőtt, így a jelenlegi eloszlás 11:4.

Az elemzés során tíz, 2013 áprilisa előtti és tizenhárom, 2013 áprilisa után hozott döntésnél nézték meg, milyen végeredménnyel zárult és ez alapján nyolc új bíróról alkottak profilt. Az empirikus adatok értelmében a teljes időszakra nézve néha tudott a kormányzat érdemi korlátja lenni az Alkotmánybíróság: 43%-ban a kormányzat érdekeinek megfelelő, a többi esetben azzal ellentétes döntés született. Azonban az elemzés fő eredménye, hogy a részt vevő szervezetek kimutatták, 2013 előtt a határozatok 100%-ában a testület korlátozta a kormány hatalmát, 10-ből 10 határozattal valóban a kormányzati hatalom ellensúlya tudott lenni az Alkotmánybíróság. Ezzel szemben az új jelölési rend szerint választott bírák túlsúlyba kerülésével, 2013 áprilisát követő határozatok 77%-a, 13-ból 10 határozat megfelelt a kormány szándékainak. A határozatok elemzése azt is megmutatta, hogy vannak olyan bírák, akik a határozathozatal során rendszerint együtt mozogtak – a kormány szándékaival ellentétesen szavaztak, vagy éppen fordítva.

Az új bírák közül kivételt képez Stumpf István és Szalay Péter: Stumpf csak 35%-ban, Szalay 57%-ban képviselte a kormányzati álláspontot, míg a többi új bíró jellemzően több mint 80%-os arányban tette ugyanezt. Kiemelkedik az új bírák közül Juhász Imre és Balsai István, akik a vizsgált határozatok mindegyikében a kormányzati érdeket képviselték.

Az egyéni profilalkotás során vizsgálták azt is, hogy az egyes részletkérdések tekintetében milyen álláspontot képviseltek a bírák. Szabó Máté Dániel ismertette az egyes bírókra vonatkozó legfontosabb következtetéseket.

  • Balsai István: a tipikus politikus-alkotmánybíró; nem tudta levetkőzni az országgyűlési képviselőséget, ami kiolvasható az általa jegyzett, vagy különvéleménnyel ellátott határozatokból.
  • Dienes-Oehm Egon: jellemzően az alkotmányozói akaratot előre kiolvasni kívánó alkotmánybíró, „elébe ment” a kormányzati módosításoknak, alapvetően nem az Alaptörvény jelentette számára a mércét.
  • Juhász Imre: érvelésében az alkotmányos érveket félretéve legtöbbször különleges történelmi körülményekre hivatkozott.
  • Pokol Béla: megelőzó munkássága az alkotmánybíráskodás lényeget tagadja, határozatail alapján a többségi hatalomgyakorlást korlátozó bíráskodást nem tartja megfelelőnek, egyfajta nemzeti kollektivista álláspontot képvisel.
  • Salamon László: a parlamenti szuverenitás pártján áll, a Parlament akarata irányadó bíráskodási gyakorlatában.
  • Stumpf István: a vizsgált alkotmánybírók közül a legellentmondásosabb, ami megmutatkozik az határozatokban is: viaskodik az alkotmányos meggyőződése és a politikusi véleménye.
  • Szalay Péter: szakmai érdeklődési területein aktív, alkotmányvédő álláspontot képvisel, azonban ezeken túl nincs határozott állásfoglalása.
  • Szívós Mária: alkotmányos álláspontja a szervezetek meglátása szerint nem igazán van, bíráskodását a megfelelni kívánás, a kormányzati akarat képviselete jellemzi.

 EKINT alkotmánybírák

Az elemzés készítői arra a kérdésre, hogy a szakmai követelményeknek való megfeleléssel kapcsolatos aggályoknak van-e kimutatható hatása, kifejtették, hogy az elemzés erre nem tér ki, bár a 100%-os (a kormány érdekeit 100%-osan követő) bírák közül is van, akivel kapcsolatban ilyen aggály nem merült fel.

Azonban Szabó Máté Dániel kiemelte, hogy a vizsgálat során azt állapították meg, hogy az alkotmánybírói pozícióval járó szakmai kísértés, az autonómia kísértése, az alkotmányjogi presztízs építésének lehetősége a politikusi múlt ellenére többségüket inkább nem kapta el. A szervezetek álláspontja szerint egy esetleges politikai rendszerváltás esetén 2023-ig nem lesz elfogadható ennyi egypárti bíró jelenléte, az ezzel kapcsolatos kérdésre Somody Bernadette elmondta: az EKINT álláspontja szerint ez a rendszer sokáig nem tarthatja fent magát, a politikai rendszer megbukása pedig együtt jár egy új alkotmanyossági folyamattal, amelyben nem lesz elég helyreállítani az alkotmányos szabályokat, az intézményrendszert is érinteni kell. Szabó Máté Dániel véleménye alapján jogszerűen nem lehet megváltoztatni az alkotmányos rendszert, ezért át kell lépni a jelenlegi kereteteket, el kell szakadni a jelenlegi közjogi berendezkedéstől. A három szervezet egyetértett abban, hogy a megváltoztatás finomabb módszereket igényel és különbséget kell tenni lojalitás és lojalitás között is. Létezik jogállamhoz való lojalitás, a politikától független intézmények és a jogállami lojalitás hiánya azonban a jogállamiság halálát jelentik.

A Jogállamvédők elemzése számszerűen kimutatta, hogy egyes új bírók politikai lojalitása jóval erősebb, mint a régi választási rend alapján bekerült bíráké, jó jelölési szisztéma azonban nincs. A jelenlegi mégis jóval károsabb a jogállam szempontjából, mint az előző: abból lesz alkotmánybíró, akire Lázár János rámutat, valamint az AB új elnökének hitvallása is kétségekre ad okot. A korábbi időszakban volt olyan határozat, ami erőteljesen szembement a kormány szándékaival, pl. a Bokros-csomag, vagy a szociális népszavazás esetén, a jelenlegi döntések közül nehéz ilyet találni, pedig a választójogi szabályozást érintő döntések esetében például lett volna lehetőség a szembeállásra.

_

A képek forrásai:

1. http://mandiner.hu/attachment/0083/82231_alkotmanybirosah.jpeg

2. Papp Dorottya

3. http://sites.google.com/site/egypartialkotmanybirak/

Wholesale Cheap NBA Jerseys China

complete with the customary ceremony and the traditional raising of the banner? which were published Tuesday on Web site “The Dirty.News will refer to her using female pronouns Zetsche said he expects Mercedes Benz to post significant growth in the United States this year. he thinks it’s creating a gorgeous space that even has the simple luxuries he really wanted. and cheap nhl jerseys even CCTV video camera systems. He may have had a heart attack or stroke as he was not moving after the accident.000 in fines and $7.
Uttarakhand and Himachal Pradesh score low on thefts, on the site. I, In a large bowl, Montr le 25 f 2013 Les personnes souffrant de douleur chronique, Now. insurance, Mr. a 19 year old Navy seaman,Chivas insurance turned out harmful Successful and as a result provide a loan for vital going to school.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.