Az e-könyvek és az e-kölcsönzés megítélése

Ma már teljességgel hétköznapi látvány, ha valakit e-könyv olvasóval a kezében látunk olvasni. Az sem rendkívüli jelenség, hogy az interneten keresztül számos digitalizált könyv, vagy eleve kizárólag e-könyv formájában létrehozott szöveges mű érhető el. Ezzel ellentétben az viszont már koránt sem megszokott, hogy valaki digitális könyveket kölcsönözzön az otthonában ülve, a világhálón keresztül. Ennek oka pedig nem másban, mint a szerzői jogi szabályozásban keresendő.

Sándor Eszter Anita a fenti címen előadást tart az Arsboni, Baker McKenzie Jog & Innováció konferencián május 27-én. Ha meghallgatnád, jelentkezz nézőnek ide kattintva!

A The International Federation of Library Associations and Institutions (IFLA) 2012- es, majd ezt kiegészítő 2014-es e-kölcsönzésekről szóló, háttértanulmánya szerint azok az országok, ahol már működik az e-kölcsönzés, leginkább két típusú rendszert üzemeltetnek. A kettő közül a legelterjedtebb az, amelyben meghatározott ideig lehet kikölcsönözni egy adott e-könyvet. Második helyen az olyan rendszerek állnak, ahol fix összegért lehet ezt megtenni.

Az Amerikai Egyesült Államokban mára már lehetségessé vált az írott műveket elektronikusan is ki kölcsönözni a könyvtárakból. Az Egyesült Államok mindegyik közkönyvtárában biztosított az e-kölcsönzés, amelyet a beiratkozott olvasók a világon bárhonnan, bármikor elérhetnek. A webes felületen adott időre kölcsönözhetnek ki könyveket. Az amerikai rendszernek három szereplője van: a könyvtár és a kiadó mellé belépett egy ezektől független gazdasági társaság, az Overdrive. Ezen társaság létének lényege, hogy megvásárolja az adott könyvek – amerikai jog szerint átruházható – szerzői jogait, amelyek alapján a könyvtárak tőle kérhetnek engedélyt a kölcsönzésre. Németországban szintén ilyen rendszert hoztak létre. Dánia, Hollandia, Norvégia, az Egyesült Királyság és Kanada kapcsán is beszélhetünk már e-kölcsönzésről.

Az Európai Unió Bírósága elé került több ügy közül, ami elektronikus könyvekhez kapcsolódik, az elektronikus kölcsönzés kapcsán a C-174-15. számú ügy a legfontosabb, amelyben a kérelmet a holland bíróság nyújtotta be. (Európa több tagállamában is vita folyt azzal kapcsolatban, hogy az elektronikus kölcsönzés nyilvános haszonkölcsönzés vagy nyilvánossághoz közvetítés.) Ebben kérdésként szerepel, hogy a haszonkölcsönzés fogalmába beletartozik-e az elektronikus kölcsönzés esete is. 2016. június 16-án megismerhettük az erre az ügyre vonatkozó főtanácsnoki indítványt. Maciej Szpunar főtanácsnok szerint az elektronikus kölcsönzésre vonatkozó szabályokat minden könyvtípusra egyformán kell értelmezni. Ezen felül azt is gondolja, hogy a 2006/115/EK irányelvet a modern társadalom igényeinek megfelelően kell értelmezni. A főtanácsnok úgy véli, hogy az e-könyvek haszonkölcsönzése a papíralapú könyvek haszonkölcsönzésének modern változata csupán. Szpunar ugyanakkor kiemeli azt is, hogy az uniós joggal nem ellentétes az olyan szabályozás, amely előírja, hogy az e-könyv első nyilvánosságra hozatalát a nemzeti jog a jogosult engedélyétől tegye függővé. 2016 novemberében meghozta a Bíróság a döntését, de vajon lezárult-e ezzel a kérdés?

Sándor Eszter Anita

Szakmai gyakorlat és munkatapasztalat:
2015. szeptember 1. -Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület, jogász
2012. június - 2012. júliusFővárosi Törvényszék, gyakornok
2011. július - 2011. augusztusVass és Társai Ügyvédi Iroda, gyakornok
Tanulmányok:
2014 -Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Doktori Iskola
2009 - 2014Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar
Nyelvtudás:angol, francia


Nézőként jönnél? Regisztrálj a konferenciára!

Kép forrása

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.