Az élő alkotmány – új rovatunk indul!

Az Arsboni egyik legfontosabb célja, hogy az alkotmányosság és a jogállam kiemelt helyet kapjon a közbeszédben. Ezért vágtunk bele legújabb projektünkbe, amely az egyik legfontosabb alkotmányos testület, az Alkotmánybíróság tagjait mutatja be az érdeklődőknek. Örömmel ajánljuk ezért olvasóink figyelmébe a beszélgetéseinket, amelyek végére a reményeink szerint egy teljesebb képet kaphatnak az élő alkotmányról és letéteményeseiről: az alkotmánybírákról.

Az Alkotmánybíróság – ahogy az Alaptörvény is megfogalmazza – az alkotmány védelmének legfőbb szerve. A testület összetételében és hatásköreiben 2012 óta jelentős változások történtek, és bár alkotmányvédelmi feladatai szerteágazók, vagyis a testület többféle hatáskört gyakorol, ezek közös funkciója a hatalom korlátozása.

Az alkotmányossági mércék alkalmazására hivatott szervként, az Alkotmánybíróság állandó kritikai olvasat tárgya, hiszen Pareto-optimális döntést nem tud hozni: valaki mindig elégedetlen lesz a végén.

Hogy milyen döntést hoz, az az alkotmány-szöveg értelmezőin, ha úgy tetszik a szöveg működtetőin múlik.

A testület tagjai ezért kiemelt közjogi személyiségnek tekintendők: az ő feladatuk az alkotmányosság kritériumainak számonkérése, sőt, döntéseiken keresztül azok kikényszerítése. Hiszen, bár az alkotmány megszövegezése viszonylag tömör és absztrakt, e szűkszavúság az alkotmánybírósági értelmezések révén teljesedik ki,

a tényleges alkotmányvédelem az alkotmánybírósági határozatokon keresztül lép működésbe.

Ez az értelmező tevékenység pedig végső soron visszahat a szövegre is: minél sikeresebb az alkotmányosság elveinek a kikényszerítése, minél több a kellően megindokolt és megfelelően igazolt döntés, az az alkotmányszöveg tekintélyét is erősíti.

Baker - The New Lawyer Challenge

Ha Téged is – akárcsak minket – érdekel a jog és innováció világa, akkor most itt a lehetőség, hogy egy igazán innovatív versenyen méresd meg magad.

Az alkotmánybírósági döntéseket nagyban befolyásolja az alkotmánybírók szakmai meggyőződése, illetve az alkotmányosságról vallott felfogása, ezért az Arsboni megkereste a testület tagjait annak érdekében, hogy a szélesebb nyilvánosság is jobban megismerhesse személyüket, szerepfelfogásukat, továbbá a hatalommegosztásról, illetve az emberi jogokról vallott nézeteiket. Kíváncsiak voltunk arra, hogy honnan jöttek, milyen meggyőződések vezetik őket a munkájukban, hogyan vélekednek általában az alkotmánybíráskodásról, vagy az alkotmányjog aktuális kérdéseiről, milyen munkamódszerrel dolgoznak a mindennapokban, és mit tekintenek alkotmánybírói hivatásuk céljának.

Kérdezői oldalon az Arsboni szerkesztősége bevonta a Bibó István Szakkollégium és a Mathias Corvinus Collégium diákjait is, akiknek ezúton is köszönettel tartozunk.

A projekt résztvevői: Ádám Flóra, Antal Gergő, Appelshoffer-Horváth Eszter, Bakos Rebeka, Balogh Annamária, Balogh Norbert, Burján Evelin, Cseh Kristóf, Csigi Ádám, Dánfalvi Tamás, Deáki Dorottya, Fedorecz Renáta, G. Szabó Dániel, Hanák Zoé, Hancz Patrik, Heiszer Veronika, Kakuk Lili, Kállai Nóra, Kasza-Tóth Krisztina, Klicsu Annamária, Mátyás Ferenc, Mécs János, Molnár Kristóf, Morauszki Rita, Nemes Balogh Flóra, Németh Márton, Orbán Endre (projektkoordinátor), Radvánszki János, Romsics Richárd, Szalai Flóra, Szentgáli-Tóth Boldizsár, Sziládi Péter Sándor és Zsembery Eszter.

A témakörök összeállítása során igyekeztünk megfogalmazni olyan közös pontokat, amelyek az egyes bírók szakmai példaképeit, a strasbourgi gyakorlatról alkotott nézeteit, az újabban a hazai közjogi diskurzusban is megjelent „alkotmányos identitás” fogalmát, vagy éppen a korábbi alkotmánybírósági esetjog, illetve a bírói aktivizmus megítélésére vonatkoznak. Ezzel együtt

az egyes interjúk megőrizték személyes jellegüket is, hiszen eltérő életutak vezettek a Donáti utcába.

Bízunk benne, hogy a heti rendszerességgel megjelenő interjúk lehetőséget teremtenek olvasóink számára, hogy jobban megismerjék az Alkotmánybíróság tagjait, illetve az intézmény működését. Sorozatunk első beszélgetésében Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét mutatjuk be.

Fotók: Alkotmánybíróság

Orbán Endre

Orbán Endre

A PPKE-JÁK-on szerzett summa cum laude minősítésű jogi diplomát, ahol jelenleg PhD hallgató, kutatási területe az államszervezet és a vertikális hatalommegosztás. A 2013-ban a European Master of Law and Economics programban vett részt a Hamburg Universität, illetve a mumbai Indira Gandhi Institute of Development Research égisze alatt.

Orbán Endre

Latest posts by Orbán Endre (see all)

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.