Az ügyvédség új kihívásai – a fejlődés útján

Az elmúlt napokban komoly diskurzus alakult ki oldalunkon az ügyvédek új szerepeiről, illetve feladataik szükségességéről. Az Arsboni támogatja a különböző szakmai álláspontok ütköztetését, ezért külön örülünk a kialakult vitának. A vitaindító írást Mátyás Ferenc szerkesztőnk jegyezte, az ő cikkére reagált Környei Mátyás szerkesztőnk, most pedig egy külsős véleménynek szeretnénk helyett adni, Dr. Bakonyi Lilla írását közöljük.

Mint azt Önök is észrevették – vagy egy pár perces google keresés alapján könnyen kideríthetik -, én a fiatalabb ügyvéd nemzedékhez tartozom. Ennek megfelelőn próbálok a modern kor kihívásainak megfelelni akként, hogy közben egy percre sem adom fel az igényes szakmai, a szó legszorosabb értelmében ügyvédi munkát. A kor kihívása alatt elsősorban azt értem, hogy az emberek gyors, könnyen érthető információkra vágynak, és bizonyos tudáshoz az internet korában ingyen szeretnének hozzájutni. Ezzel nincs is gond, ezért van a drbakonyililla.blog.hu Blog és a www.facebook.com/drbakonyililla.hu Facebook oldalam, ahol rövid, érthető hírek formájában próbálok ingyenes, de hasznos jogi tudást átadni akár élő videó keretében is, ahol válaszolok a felmerülő kérdésekre.

És hogy miért írom le ezeket a sorokat? Azért, mert az Arsboni oldalán Mátyás Ferenc “tollából” egy felháborító, a hivatásunkhoz méltatlan, igazságtalanul támadó cikk jelent meg, ami konkrétan a zugírászat bűncselekményét próbálja legalizálni, és elvenni többek között a szakvizsgák, vagy épp a felelősségbiztosítás súlyát és jelentőségét. Válaszolnék tehát a cikkben szereplő felvetésekre!

1. Zugírászat bűncselekménye szerint Aki jogosulatlanul és üzletszerűen ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzői tevékenységet végez, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Tehát nem kellene követendő példaként állítani azt, aki jogi szakvizsga nélkül, így jogosulatlanul ügyvédi tevékenységet végez, okiratokat szerkeszt, jogi tanácsot ad. Konkrétan ez felbujtás – de ezt valószínűleg a szerző nem tudja, mert neki nincs szakvizsgája. Ezt a bűncselekményt nem ma találták fel, hanem évszázados jogi hagyománya van, pont az átlagemberek védelme érdekében. Végülis lehet ugye mobiltelefonnal is rákot gyógyítani – megtörtént eset… -, és egy jövőbelátó is ingázhat a per sikere érdekében, de talán hasznosabb, ha első esetben orvos, második esetben ügyvéd segítségét kérjük.

2. A jogi szakvizsga finoman szólva sem játék és mese, hanem olyan vizsgasorozat, amelyre hónapokat kell készülni a 3 éves kötelező egyetem utáni joggyakorlat után is, mivel le kell tenni 1 írásbeli és 3 szóbeli vizsgát, amelyek az alábbi jogterületeket érintik: polgári anyagi jog, polgári eljárásjog, társasági jog, büntető anyagi jog, büntető eljárásjog, büntetés-végrehajtási jog, alkotmányjog, közigazgatási jog, munkajog, társadalombiztosítási jog, Európai Unió joga. Aki ezen nem esik túl, az egyszerűen nincsen 100%-ig annak a tudásnak a birtokában, amely alapján tanácsot adhatna, okiratot szerkeszthetne felelősséggel, lelkiismerettel. És akkor most jöjjön a nagyképűsködés része – elnézést, de mi ügyvédek már csak ilyen beképzeltek vagyunk 🙂 -, mivel én summa cum laude szakvizsgáztam, ami azt jelenti, hogy nem csak minden vizsgán, hanem a vizsgák minden egyes részében jeles eredményt értem el, ezért igenis le merem írni, hogy jobban értek a joghoz, mint egy nem szakvizsgázott cikkíró, tehát lesz szíves engem nem kőbaltásnak nevezni, mert kinyílik az a bizonyos bicska abban a bizonyos zsebben.

3. Elmondhatom, hogy annál rosszabb nincs, mint amikor az ügyfél maga vagy a szomszédja írogat szerződéseket, és azokat kellene jogi formába önteni. Ilyenkor az a vége az ügynek 99%-ban, hogy inkább írunk egy teljesen új szerződést, mert fele annyi ideig tart, így olcsóbb az ügyfélnek, és jobban meg fog felelni az ügyfél céljainak egy esetleges jogvita esetén is. Ez pedig az ügyfél érdeke. Az esetek legnagyobb többségében nem kötelező jogászhoz fordulni, de ha már fordulunk, akkor ügyvédhez forduljunk, ne joghoz “értő” nem szakvizsgázott, gyakorlat nélküli jogászokhoz. Ugyanis nincs olyan okirat-szerkesztési feladat, ahol nem szükséges konzultáció, tanácsadás, jogi tapasztalat! Biztos tud a könyvelő is munkaszerződést írni, csak mondjuk egy cég most bukott el egy ügyemben 4 millió forintot emiatt (a munkavállalót képviseltem)…

4. Az ügyvédi felelősségbiztosítást elbagatellizálni egyszerűen felelőtlenség! A legtöbb magyar embernek nincs lakásbiztosítása, életbiztosítása, sokaknak még kötelező gépjármű felelősségbiztosítása sem. És mikor derül ki, hogy ez hiba volt? Amikor leég a ház, meghal a családfenntartó vagy balesetet szenved az autó. Ezzel szemben ha valaki ügyvédhez fordul, akkor az ügyvéd mögött ott lesz a kötelező felelősségbiztosítója, ami felelősséget vállal az esetleges károkozásért akár több tízmillió forint értékben! Lehet, hogy amikor valaki egy pár millió forintos kölcsönszerződést egy nem szakvizsgázott, de hozzáértő (sic!) személlyel írat meg, akkor örül neki, hogy pár tízezer forinttal olcsóbban megúszta, de amikor kiderül, hogy a szerződés nem jó, akkor nem tud menni biztosítóhoz, és utólag hiába sajnálja azt a kevés megtakarított pénzt. Ez az a helyzet, amikor meg kell védeni kicsit a személyeket saját maguktól is, mint például a KGFB esetén.

5. Minden szerződés egyedi, én még két ugyanolyan adásvételt nem írtam például. És az ügyfélnek általában pont az a jogi tudása nincs meg, ami alapján el tudja dönteni, hogy az adott szerződésminta az ő céljaira megfelel-e vagy sem. Persze nincs garancia arra, hogy az ügyvédnek, akit megkeresünk az adott kérdés a szakterülete, de ilyen esetben a legtöbb kolléga ezt jelzi az ügyfélnek. Én például egyáltalán nem vállalok közigazgatási vagy büntetőügyeket, míg egy kedves kolléga a családjogi tárgyú ügyeket irányítja máshoz.

6. Abban egyetértünk, hogy alkalmazkodnunk kell, rugalmasnak és gyorsaknak kell lennünk, de ezt a követelményt a piac is diktálja, aki nem alkalmazkodik, annak nem lesznek ügyfelei, és bezárhatja a bazárt. De ezek az igények nem mehetnek a jogi munka minőségének rovására. Gyorsnak kell lenni, rugalmasnak, de közben szakszerűnek kell maradni, magas tudással kell rendelkezni, és a rugalmasság nem mehet el a jogszabályokkal ellentétes vagy az ügyfélt károsító eljárás irányába.

Higgye el, tisztelt Mátyás Úr, hogy igenis szükség van zugírászat kriminalizálására, a jogi szakvizsgára és a felelősségbiztosításra!

Dr. Bakonyi Lilla

Forrás: http://drbakonyililla.blog.hu/2017/05/10/az_ugyvedseg_uj_kihivasai

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.