Egy kaliforniai bíróság nemrég már válaszolt is a címben feltett kérdésre egy a Playboy és egy Boing Boing nevű kisebb blog között folyó per apropóján.
Még a jogvita megindulása előtt egy perben nem álló, és nem is azonosított illető az imgur.com képmegosztó portálra és a Youtube-ra töltött fel olyan fotókat, illetve egy videót, melyekre a Playboynak voltak kizárólagos jogai. A Boing Boing blog pedig egy rövid cikkben linkeket helyezett el ezekre a platformokra. A Playboy ezt jogsértőnek találta, és pert indított a blog ellen.
A Playboy arra hivatkozott, hogy a Boing Boing engedélye nélkül jogosulatlanul kereskedelmi célra (az oldalának látogatottságának növelésén keresztül nagyobb hirdetési haszon elérése) használta fel szellemi alkotásait. Meglátása szerint ezen nem változtat az sem, hogy nem maga a Boing Boing hozta nyilvánosságra a fotókat, hanem csak azokra linkelt.
Ellenkérelmében a Boing Boing több érvet is előterjesztett, melyek közül a legérdekesebb az, hogy cselekményének szankcionálása a szabad internet végét jelentené, hiszen felhasználók milliói linkelnek tartalmakat nap mint nap. Ha pedig attól kellene félniük, hogy megbüntetik őket, mert nem jogtiszta tartalmat osztottak meg, inkább abba is hagyják linkelést.
Magánfelhasználóknak semmi nem változik
Egyelőre még nem kell rettegnünk, ugyanis a bíróság az ügy érdemi megindulása előtt elutasította a Playboy keresetét. Szerinte ugyanis szerzői jogi jogsértés csak akkor valósul meg, ha a jogsértő aktív közreműködése bizonyított. Az pedig, hogy az alperes pusztán linkelt a vitatott tartalomra, nem minősül aktív közreműködésnek.
Nagyon hasonló ügyben az Európai Unió Bírósága 2016 őszén hozott ítéletet, az amerikaitól eltérő eredménnyel. A döntésről mi is beszámoltunk. A két ügy komoly hasonlóságokat mutatott. Ott is a Playboy állt a felperesi oldalon, ott is egy harmadik személy töltötte fel a Playboy jogvédett tartalmait egy képmegosztó platformra, és ott is az alperes (egy holland netes bulvárlap) linkelt a kalóz tartalomra. A luxemburgi bírák ítélete szerint ilyen haszonszerzési céllal történő linkelés szerzői jogi jogsértésnek minősül. Különösen úgy, hogy a Playboy figyelmeztette a holland portált, hogy az általa hivatkozott tartalom nem jogtiszta. Az ítélet azonban nem adott útmutatást privát felhasználók által végzett megosztások jogszerűségéről.
Mindent a szabad internetért?
Jelen kérdés egy nagyobb és még le nem zárt vita egy részének tekinthető. Vajon az internet tényleg felszabadított minket, és a világhálón fennálló szabadság fenntartásának kell alárendelni más társadalmi érdekeket? Az idealista megközelítés szerint a net által megjelenített decentralizált rendszer lehetővé tette millióknak az információhoz való szabad hozzáférést és véleményük nyílt kifejezését. Ezen lehetőségek megnyílása pedig egy szabadabb és demokratikusabb társadalom felé tett lépés. A pesszimistább forgatókönyv szerint nem feltétlenül errefelé tartunk. Sokkal inkább egy olyan álhírekkel és fizetett komment-trollokkal teli disztópia felé, ahol néhány tech-monopólium dönti el, hogy milyen információhoz jutunk hozzá.
A vitában ezen a ponton nem tisztem állást foglalni. Szerzői jogi szempontból azonban mindenféleképpen egy új szabályozási környezet lenne szükséges. Egy olyan, ahol a szellemi alkotások jogosultjai nem szenvednek anyagi hátrányt amiatt a megközelítés miatt, hogy csak a közvetlen jogsértés számít jogsértésnek. Másrészről a jogszabályi környezet nem favorizálhatja információmonopóliumok kialakulását sem, és nem foszthatja meg az állampolgárokat az információhoz való szabad hozzáféréstől.
Csirik Márton
***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
