Egy Bitcoin-nal elkövetett vagyon elleni bűncselekmény és az ahhoz kapcsolódó egyes jogi kérdések

A „Bitcoin-jelenség” a bűnüldöző hatóságokat és ezzel összefüggésben a jogalkalmazókat is új kihívások elé állította az elmúlt években, ennek ellenére még mindig nem alakult ki egységes álláspont a Bitcoinnal kapcsolatos bűncselekmények értékelésére.

Az ügyvéd név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez

Vajon mi vár az egyszeri jogászra? Szép, új világ – vagy a csinovnyik halála?

A blockchain integrálása a hazai jogrendszerbe

A Bitcoin mögött álló blockchain megteremtette a pénz P2P cseréjének a lehetőségét a virtuális térben.

“Új veszélyes üzem a láthatáron? – A drónok felhasználásának jogi környezete”

Ténylegesen veszélyes üzemnek tekinthető-e a drón? A veszélyes üzemi tevékenységi kört a drón tágíthatja? A kérdésre – hipotézisként - kijelentjük: igen, azonban kontra érvekkel is el lehet gyengíteni a megállapításunk alapjait.

A válságmegelőzés új eszköze: a makroprudenciális politika

A világgazdasági válság megmutatta, hogy a piaci önszabályozás erőteljes állami kontroll és beavatkozás nélkül nem elégséges a pénzügyi stabilitás fenntartására. Éppen ezért a gazdasági válsághoz vezető piaci kudarcok megakadályozása vált az újonnan létrejött makroprudenciális politika feladatává.

Online élet a halál után?

Az online lét nem szűnik meg a halál pillanatában, a tartalmak akkor is elérhetőek maradnak, ha tulajdonosaik már nincsenek az élők sorában.

Az e-könyvek és az e-kölcsönzés megítélése

Ma már teljességgel hétköznapi látvány, ha valakit e-könyv olvasóval a kezében látunk olvasni. Az viszont már koránt sem megszokott, hogy valaki digitális könyveket kölcsönözzön az otthonában ülve, a világhálón keresztül. Ennek oka pedig nem másban, mint a szerzői jogi szabályozásban keresendő.

A kibervédelem rendszere a Magyar és a globális kibertérben

A bűncselekmények, illetve a terrorcselekmények megelőzése érdekében szükségessé vált, hogy az állam - célhoz kötötten - megsértse a magánszférát. A kibertér biztonságát veszélyeztető események számának növekedése miatt olyan szabályozási területek is megnyíltak a jogalkotó előtt, amelyeket korábban szervezeten belül, önszabályozással tettek biztonságossá.