Eddig nincs nyoma szervezett bűnözésnek

Meglepő volt számomra, hogy egymást érik a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a bőröndfosztogatások. Méghozzá azért, mert vitán felül kiemelten fontos a turizmusbiztonság a magyar turisztikai szektor számára, aminek egyik legsarkalatosabb pontja, hogy az országba behozott, vagy itt megvásárolt vagyontárgyaikat a turisták magukkal is vihessék otthonaikba.

A turisztikai desztinációk kiválasztásánál Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója szerint azok az országok lesznek képesek a turizmus területén eredményeket elérni, amelyek bátor lépéseket tesznek a biztonság megteremtése érdekében. A turisztikai célok kiválasztásánál ugyanis már a második helyen a biztonság kérdése szerepel, a turisták ugyanis – egyébként nem túl meglepő módon – biztonságos célországokat keresnek.

A botrányos ügy(ek) kapcsán rengeteg érdekes találgatás merült fel arra vonatkozóan, hogy hogyan működött a “poggyászmaffia”, illetve hogyan történt a csomagok kifosztása. Nemrég viszont a Rendőrség bejelentette, hogy két, rakodómunkásként dolgozó személyt előállítottak a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságra és gyanúsítottként kihallgatták őket, majd ellenük lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indítottak eljárást.

A sajtóértesülések szerint (és az érintett sértett beszámolója alapján) náluk, vagyis a 25 éves vecsési M. Márknál és a 22 éves monori E. Bencénél találtak rá ugyanis Babos Tímea eltűnt (ellopott) ékszerére és illatszerére. Babos Tímea korábbi sajtónyilatkozata szerint egyébként az eltulajdonított tárgyak értéke több százezer forint volt, aminek jelentősége lehet a Rendőrség sajtóközleményének értelmezésekor.

Fontos ugyanis, hogy lopás bűncselekménye akkor minősülhet “mindössze” vétségnek, ha kisebb értékre követik el (jelenleg: 50.001-500.000 forint, amibe a néhány százezer pont beleillik), vagy szabálysértési értékre, de például bűnszövetségben követik el. Mindez azért érdekes, mert, ha lopás vétsége miatt hallgatták ki a gyanúsítottakat, akkor ezek szerint nem állapítottak meg a gyanú erejéig sem a bűnszövetséget az elkövetők között.

Bűnszövetség a hatályos Büntető Törvénykönyv (Btk.) 459. § (1) szakasz 2. pontja szerint akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.

A Legfelsőbb Bíróság IV. számú büntető elvi döntése szerint, amely még a Btk. korábbi szövegváltozata szerinti Btk. 137. § szakaszon alapul, a Btk. a bűnszövetség fogalom-meghatározásánál a bűncselekmények szervezett elkövetését értékeli, vagyis azt az esetet, amikor a közreműködőknek, tehát a bűnszövetség tagjainak a megállapodása több bűncselekmény megvalósítását célozza anélkül, hogy minden egyes bűncselekmény végrehajtásának a részleteit is megszerveznék.

Ráadásul nem zárja ki a bűnszövetség megállapíthatóságát az, ha a megvalósított vagy megkísérelt bűncselekmény vagy bűncselekmények végrehajtásának a módja eltér az előzetes megállapodástól, illetve a bűnszövetség keretében tanúsított elkövetői magatartás minősíthető tettesi, társtettesi, felbujtói vagy bűnsegédi tevékenységnek is.

A döntés értelmében a bűnszövetség létrejöttének nemcsak az a feltétele, hogy a bűncselekménynek alanya akár tettesként, akár részesként két vagy több személy legyen, hanem az is, hogy az elkövetők megállapodása szervezett bűnelkövetésre, vagyis magára a bűnözésre, illetve több bűncselekmény elkövetésére irányuljon, továbbá, hogy a megállapodás a cselekmények elkövetését időben megelőzze.

Az elvi döntés relevanciája az új törvényszöveg kapcsán is megmaradt, már csak azért is, mert az új szövegkoncepciót tartalmazó T/6958. számú törvényjavaslat indokolása kifejezetten úgy fogalmazott, hogy a bűnszervezet fogalmának értelmezésére a Legfelsőbb Bíróság IV. számú Büntető Elvi Döntése ad a továbbiakban is iránymutatást.

Márpedig a magyar sajtóban megjelent – igaz a repülőtér részéről meg nem erősített – információk szerint a lopások szervezetten történtek, a találgatások szerint pedig több munkavállaló, egymással összejátszva, a biztonsági megoldásokat kicselezve, rendszeresen lopásokat követtek el. Felmerült továbbá annak a lehetősége is, hogy a lopott tárgyak értékesítésére egész láncolat alakult ki, fuvarozókkal, orgazdákkal “megtámogatva.”

A történeti tényállásról annyi konkrét információ lett eddig megismerhető, hogy a lopás felderítése során a nyomozó hatóságnak feltűnt, hogy az indokoltnál több rakodó tartózkodott a repülőgép poggyászterében és a csomagok szállítószalagon történő berakodását az egyik rakodómunkás indokolatlan módon késleltette.

Ha viszont most a bűnszövetségnek a gyanúját is megállapította volna a Rendőrség, akkor az elkövetett bűncselekmény kisebb értékre elkövetett lopás bűntettének és nem vétségnek minősült volna. Kivéve persze, ha Babos Tímea jelentősen tévedett az eltulajdonított tárgyainak értékében és azok nem néhány százezer, hanem néhány tízezer forint értékűek.

A Rendőrség legutóbbi felderítése tehát egyelőre cáfolja a bűnszervezetszerű működésről szóló híreket, hiszen még a jóval kisebb “intenzitású” bűnszövetség gyanúját sem sikerült a nyomozó hatóságoknak megalapozniuk.

Képek forrása itt és itt.

Források