„Egyikőtök sem kreatív, ezért vagytok jogi egyetemen.”

Ryan Morrison és Michael Lee nem mindennapi ügyvédek. Míg más jogászok a diploma megszerzése után egyből belevetik magukat a klasszikus jogterületek rejtelmeibe, ők egy teljesen más utat választottak: ők lettek a videojáték-ügyvédek. A szerzői jog és védjegyjog egy olyan szeletével foglalkoznak, amihez kevesen értenek, pedig átszövi az életünket. YouTube tartalomgyártókat védenek, kis és nagy videojáték-fejlesztők jogi ügyeit rendezik, legyen szó virtuális pénzekről és értékekről, szoftver vagy játék lemásolásáról, egy YouTube-videó jogosulatlan felhasználásáról, vagy akár online szerencsejátékról. Bajba került kis játékfejlesztők peres ügyeinek ingyenes vitelével kezdték, mára már közös ügyvédi irodájuk, a Morrison & Lee LLP egy sikeres, kiterjedt ügyfélkörrel rendelkező iroda, amely számos országban tevékenykedik.

Ennek a különleges feladatnak a rejtelmeiről, érdekes történetükről New Yorkban beszélgettünk.

Hogyan lettetek jogászok, illetve a  „video game attorney” és „geekattorney”?

R: Az enyém kevésbé egy példakép-szerű történet. Egy bárban dolgoztam Albany-ben, és sokáig viccelődtem a pénztárossal, mert sokat tanult a kamarai felvételi vizsgára.

Fogadtam vele, hogy jobb eredményt érek el a felvételin, mint ő, tanulás nélkül.

Nem lett jobb az eredményem, de elég jó lett ahhoz, hogy jogi iskolába mehessek. Végül egy játékfejlesztőnél kötöttem ki, mint jogi gyakornok, mivel nem volt végzett jogászuk. Sokat kellett magamtól tanulnom.  Egyedül tanultam meg a védjegyjogot is, mert nem volt ilyen óránk az egyetemen. Több száz védjegybejegyzést intéztem egyetlen cégnek, ami futószalagon gyártotta a mobiljátékokat, és nagyon jól megtanultam, kiismertem, hogy mik a problémák, a védjegyiroda előnyei és hátrányai. A diploma megszerzése után lényegében Michaelnél könyörögtem egy állásért, az ő irodájuknál.  Eközben hallottam, hogy a Candy Crush elkezdett mindenkit beperelni a ’Candy’ szó miatt és azt mondtam: ’Valakinek muszáj segítenie ezeknek az embereknek!’ aztán rájöttem, hogy én tudnék. Felmondtam, és megnyitottam a saját irodámat, felajánlottam a segítségemet ingyen a Reddit nevű oldalon, majd elkezdtek úgy hívni, hogy „Video Game Attorney”. Ezt megtartottam, és azóta vissza se néztem.

L: Én filmszakon kezdtem, az NYU Film Schoolban, de az első szemeszter után azt mondtam, ’Soha nem leszek képes ezt egy életen át csinálni’. Annak ellenére, hogy élveztem a szórakoztatást meg hasonlókat. Váltottam, és pénzügyi diplomát szereztem, elkezdtem egy szórakoztatóiparral foglalkozó jogi irodában dolgozni, amelyik szinte a világ összes filmstúdióját képviselte. Disney, Universal, Paramount, mindet. Könyvvizsgálattal foglalkoztam, jártam az országot, elmentem a mozikba, mindegyik moziba külön-külön,

ingyen néztem a filmeket, és közben könyvvizsgálatot is végeztem.

Azt gondoltam, hogy ez a világ legjobb munkája! De azt is tudtam, hogy volt egy férfi a folyosó végén, aki sokkal több pénzt zsebelt be, mint én. Úgy döntöttem, hogy éjszaka jogi egyetemre fogok járni, napközben pedig csinálom a munkámat. Ott maradtam abban az irodában, médiajoggal kezdtem el foglalkozni, és az egyetem után már szerzői jogi és védjegyjogi ügyeket vittem. Elhagytam azt az irodát egy nagyobb irodáért, ahol a Rolex Watch általános tanácsadói voltunk, sok hamisítással és hamis termékekkel kapcsolatos dolgot csináltam. Ott partner voltam, de egy idő után elegem lett belőle. Ez után találtuk meg Ryan-nel egymást újra.

Népszerű karikatúra Ryan Morrisonról.

Az  irodátok teljes mértékben digitális. Hogy működik ez? Eléggé innovatívan hangzik.

R: Vannak ügyvédeink Los Angelesben, Chicagóban, Észak-Karolinában. Michael és én New York nagyon különböző részein vagyunk. Többet látom rendezvényeken, mint napról-napra. Skype és Discord használatával vezetjük az irodát. Külön részlegünk van a chat-előzményekre, így mindenről tudjuk, hol van.  Gyakornokaink is vannak, szerte az országban. Nagyon szorosan együttműködünk egy ausztrál és egy Egyesült Királyság-beli ügyvéddel az EU-s és Dél- Kelet Ázsiai dolgok miatt. Egy új megközelítést hoztunk az ügyvédi irodák életébe. Bár nem mi vagyunk az egyetlenek, akik így csinálják, mi vagyunk a nagyobbak közül az egyik. És az elsők közül is.

Nagyon klassz dolog, de vannak döccenők is. A jogszabályainkat nem erre tervezték! Még az etikai szabályzatokat sem. Elmentünk az etikai bizottsághoz, hogy vajon lehetséges-e, amit tervezünk.  Nem voltak biztosak benne. Mostanra már kitaláltuk együtt, megvannak a kellő nyilatkozatok és papírok. Eléggé stresszes, de nagyszerű dolog. Nagyobb hálózattal, szélesebb körben dolgozhatunk, ott, ahol épp vagyunk, de sok fejfájással is együtt jár, hogy nem lehetünk együtt egy irodában.

Akkor a világ minden részén vannak ügyeitek.

R: 43 országban.

Nem nehéz összetartani ezt, ilyen távolságból motiválni a jogászokat és gyakornokokat, hogy megfelelően végezzék a munkájukat?

L: Nagyon erősen ostorozzuk őket. (nevet)

R: Nagyon szerencsések vagyunk, mert a jogászaink borzasztóan elszántak és pont annyira lelkesek az iránt, amit teszünk, mint mi. Mi nem veszünk fel egy ügyvédet csak azért, hogy nekünk dolgozzon. Mi azért veszünk fel valakit, hogy a csapatunk tagja legyen.

L: Valakit, akiben megbízunk. A régi munkámban, a nagyobb irodánál sok más ügyvéd volt, akit soha nem bíznék meg, hogy egymaga dolgozzon. Tudnám, hogy egész nap aludna és videojátékokkal játszana. Az emberek arra gondolnak, hogy ’Ó, de hogyan követed őket?’. De valójában könnyű, mert mindannyian egy rendszerben vagyunk. Ha online vannak, akkor tudom, hogy dolgoznak. Ha nem, tudok róla. Nem annyira rossz, mint gondolnád. Vannak hátrányai, de előnyei is.

R: Az első dolog, amit a jogi egyetemünk dékánja mondott a bemutatkozó találkozónkon:

„Egyikőtök sem kreatív, ezért vagytok jogi egyetemen. Ez egy másfajta tudás.”

És ez velem maradt az egész egyetemi karrierem alatt. Azt gondoltam: ’Nem! Óriásit tévedsz! Én kreatív leszek a munkámban!’ És haha! Igazam lett.

De ti a kivételek vagytok.

R: Egyelőre. Azt gondolom, hogy egyre több ember fogja ezt csinálni. Ahogy egyre népszerűbbé váltunk Twitteren, úgy egyre több fiatal ügyvéd próbálja ezt csinálni.

Michael Lee

Éreztétek ezt? Hogy valami innovatív és új dolgot csináltok, amikor elkezdtétek?

R: Őszintén megvallva, én nem dolgoztam senki másnak. Úgy kezdtem bele, hogy arra gondoltam, hogyan is szeretném ezt megvalósítani. Leültem és kitaláltam a havi előfizetéses csomagokat és minden mást, amire azt mondtam, van értelme. És utána azok, akikre felnézek, mint a mentoraim, odajöttek hozzám, és azt mondták: ’Nem hiszem el, hogy ezt megcsináltad! Senkinek sem sikerült még előtted.’ És utána elkezdték ellopni. De még csak ideges sem vagyok. Szerintem király, hogy megváltoztattam, azt, ahogy a jognak ez a része működik. És most már a nagy irodák közül is sokan ezt követik.

L: Szerintem a legnagyobb különbség az az, hogy tényleg elintézd a dolgokat. Másfél évvel ezelőtt egy új honlapot készítettünk az akkori irodának. És annyi papírmunka és hülyeség volt vele! Semmit soha nem intéztek el. Itt három nap alatt kész volt a honlap. Nagyon hirtelen leléptem az előző irodától, hogy ezt elkezdhessem. És akkor azt mondtam: ’Oké, készítsük el a honlapunkat három nap alatt!’ Elkészítettük. A nagy irodában egy idő után rájössz, hogy ott már van egy régi csapat, akinek megvan a maga megszokott üteme, és nem érzik magukénak, amiért dolgoznak. Még mindig

olyanok, mint a Mad Men. Ott az emberek, amikor kimennek, már ebédhez is isznak.

Azt mondták, hogy csak az időmet pazarlom a videojátékokkal.

R: De még csak az italukat sem tudták kifizetni.

L: Azt mondták, csináljak valami mást, amit ki lehet számlázni. Gondolom, ilyen egy nagyobb irodánál dolgozni. Most meg rengetegen azt akarják, amit mi. Ez hízelgő. Verseny.

R: De senkinek sem ajánlanám. Amibe én belefogtam, azért volt sikeres, mert még senki nem csinálta előttem. És ez nem amiatt van, mert egy akkora zseni lennék. Bárki megtehette volna. Azt gondolom, hogy ha én nem csinálom, valaki más megcsinálja helyettem, nem sokkal később. De én voltam az a valaki, és nagyon rossz látni embereket, akik eldobják a munkájukat és a jó karrierjüket, mert nyitni akarnak egy irodát, kapcsolatok nélkül, promóciós vagy piaci lehetőség nélkül. Mert tudom, hogy 10-ből 9 esetben nem fog működni. Egy nagyon meghatározott hozzáállást és rengeteg fejfájást követel. Nem alszunk.

L: Senkinek sem ajánlanám a munkánkat. Nem tudom, hogy egyáltalán valaha is ajánlanám bárkinek.

R: De egyúttal ez a legszórakoztatóbb dolog, amit átéltünk.

L: Igen, rengeteg szórakozás is. Olyan hosszú ideig dolgoztam nagy cégeknek. Állandóan a hírekben olvastam az ügyeinkről. De nem volt szórakoztató. Ez az. Főleg amiatt, mert mi magunk építettük fel.

Mit is jelent az, ha valaki olyan szellemi tulajdonjoggal foglalkozó ügyvéd, mint ti?

L: Én leginkább YouTube-bal kapcsolatos dolgokkal foglalkozom. Ezen kívül bírósági eljárással (litigation). Nagyon szórakoztató, főleg akkor, amikor az ügyfelek felkeresnek, mert halálra vannak rémülve.

R: Michaelnek 13 év tapasztalata van a bírósági eljárások terén. Én pedig inkább az adott ügyek lebonyolításával foglalkozom a háttérben. Mielőtt partnerek lettünk volna, sok védjegy bejegyzésem és ügyintézésem volt az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy Hivatalában (USPTO). Ugyanakkor nem igazán vagyok jó a bíróságon, Michael viszont mindig is a bíróságon volt!

L: Annak ellenére, hogy most így nézek ki, elég jól mutatok öltönyben és nyakkendőben. (nevet)

R: Az időnk nagy részét a papírmunka veszi el, de olykor-olykor van bírósági ügyünk is, amikről ti is olvashattok. De most már elég sok ügyvéd van, aki azt csinálja, amit mi, a videojátékok, a Twitch és YouTube területén.

Ryan Morrison

 Miben más YouTube tartalomgyártókkal és játékfejlesztőkkel együtt dolgozni?

R: Számomra a legnehezebb az, hogy az ügyfeleink nem ismerik a jogot. Soha nem beszéltek jogásszal, soha nem gondoltak ilyenre mielőtt elkészítették a játékukat, videójukat. Emiatt nagyon gyakran nem olyasvalakivel dolgozol, aki azt mondaná, hogy ’Van egy jó ötletem, hogy tudnánk ezt jogszerűen megoldani?’. Ehelyett inkább csinálnak valamit, bajba kerülnek, és azzal jönnek, hogy ’Hogy tudnánk ezt megjavítani?’. Ez pedig minden más iparágtól eltér. Emiatt a nagy része annak, amit csinálunk, még a fair use is, egy védekezés.

L: A legtöbb ember, akivel dolgunk van ’reakciós’. Azért mert már kapott egy abbahagyásra irányuló felszólítást, vagy letiltották YouTube-on, vagy valami más rossz dolog történt velük.

Pánikszerűen rohannak hozzánk, nekünk pedig azonnal segítenünk kell.

Könnyebb dolgunk van azokkal, akiket proaktív módon kell segítenünk, amikor belekezdenek a cégük megformálásába, és szeretnék megvédeni. Azonban a legtöbb ember pánikszerűen rohan hozzánk, nekünk pedig le kell őket beszélni az öngyilkosságról és elmondani nekik, hogy ez nem a legrosszabb dolog, ami valaha történt, és kezelni fogjuk a problémát.

R: Ez a kultúra is sokat változott az utóbbi 3-4 évben, amióta ezt csináljuk. Főleg a sok AMA (ask me anything, azaz kérdezz bármit) miatt Redditen. Én tényleg azt gondolom, hogy azok működtek. Sok ember meglátta, hogy ’Ó, ehhez jogászra van szükségem!’. És vagy megkeresnek bennünket, vagy más valakit a saját államukban, országukban. És azt látjuk, hogy sok ember, aki hozzánk jön, már azzal kezdi, hogy ’Van egy játékötletem, hogyan csináljuk?’, ahelyett, hogy ’Ezt tettem, eltörött, kérlek, segíts!’.

Félretéve a játékfejlesztőket, a bíróságokon, a bírók általában, illetve a USPTO megérti a technikai hátterét a játékoknak vagy a YouTube-nak?

L: NEM! L: Semmit sem tudnak!

R: Te meg én nem holnap leszünk bírók. Nehéz találni egy bírót, aki 55 alatt van, a legtöbb bíró ennél idősebb. De nem is csak a bírókkal van a gond, ha bemész a USPTO-hoz, ott vannak azok is,

akik frissen végeztek a jogi egyetemen, tudják hogyan működik a Snapchat, de nem tudják a valódi technikai működést a kütyüik mögött.

Az egyik legnagyobb probléma, amivel a védjegyirodában találkoztam az az volt, hogy a játékgépek blokkolták a videojátékokkal kapcsolatos bejegyzéseket, mert az iroda egy kategóriának kezelte a kettőt. Pedig semmi köze a kettőnek egymáshoz. Egy játékos sem áll úgy egy játékhoz, hogy ’Ugye ez az a játékgépes dolog?’. Ez egy hatalmas csata volt. Több ügyben is sikerült ezt átvernünk, és a legnehezebb része nem a jog volt, hanem hogy megtanítsuk a hatóságnak, mi is az a videojáték.

 L: A szellemi tulajdon a szövetségi bíróságokhoz tartozik. A szövetségi bíróságok nem állami bíróságok. Az ottani bírákat személyesen az elnök nevezi ki. Így ők nem a mindennapi közemberek körébe tartoznak. Nagy részük soha nem játszott semmilyen játékkal, vagy járt a YouTube-on. Amikor a YouTube-ról van szó, akkor nem értik, hogy ott az emberek eredeti tartalmat készítenek. Azt mondják, ’Az nem csak zenés klipekre való?’. Tehát el kell ezt magyaráznod egy bírónak, aki éppen akkor kapta meg az ügy teljes dokumentációját. Emiatt nem tudják, nem készülnek fel. Leülnek és megkérdezik, hogy ’Mi a fene is történik? Magyarázzák el. Miért vesztek össze ezen a badarságon?’

És jobb lesz, ha elmagyarázzátok?

L: Ó, igen, úgy gondolom, a bírók jobban megértik, ugyanakkor nem gondolom, hogy megértik a következményeit. Mikor megpróbálod elmagyarázni a károkat, akkor úgy reagálnak, hogy ’Ki nézi egyáltalán ezt? Csak kölykök.’ Az emberek többsége a nagyvilágban sem fogja fel, hogy a YouTube és a játékfejlesztés mögött egy külön üzleti és kereskedelmi világ húzódik. Az emberek azt gondolják, hogy ezek csak bugyuta játékok. Nehéz egy bíróval, aki csak azt szeretné kihozni az egészből, hogy ’Jólvan, rendben, adok pár száz dollárt, csak menj már innen.’ Nehéz túljutni ezen az akadályon. És sajnálatos módon a bírók nagy szabadságot kapnak akkor, ha szellemi tulajdon esetén kármegállapításra kerül a sor. Tényleg nincsenek iránymutatások, szóval a bíróság dönt. És megváltoztatni ezt másodfokon még nehezebb.

R: Az esküdtszék sem túl okos.

L: Az Egyesült Államokban az esküdtszék emberei jellemzően nyugdíjasok vagy munkanélküliek, akik nem értik a YouTube koncepcióját, vagy akár nem is ismerik.

Szellemi tulajdonnal kapcsolatos ügyekben is van esküdtszék?

L: Attól függ. Az alperes vagy a felperes kérelmezheti szerzői jogi vagy védjegyekkel kapcsolatos ügyekben. A felek választásától függ, hogy szeretnének-e esküdteket. Én pont az előző probléma miatt nem szeretem. Azt gondolom, hogy nagyobb esélyem van meggyőzni egy bírót, mint tizenkét embert, akik csak egy ingyen ebédet szeretnének, aztán lelépni. Soha nem szoktam esküdteket kérelmezni.

Az interjú második része itt olvasható.

Köszönet Dr. Kiss Anna Ritának és Darvas Balázsnak a segítségükért, amivel hozzájárultak az interjú elkészítéséhez.

Videójátékok és jog témában október 31-én este meetupot szervezünk.

Videojáték jogi 1×1

Fair use, méltányos használat: A fair use egy jogi elv, ami angolszász jogterületről származik. Ez alapján a védett alkotások bizonyos típusú, korlátozott felhasználáshoz nem kell engedély. Viszont a felhasználás jellemzői nem előre megszabottak, nagyban függ a körülményektől.

Crowdfunding, közösségi finanszírozás: Egy új, alternatív formája a finanszírozásnak, amely esetén egy projekt vagy vállalkozás pénzelését felhívásos alapon, sok személy (jellemzően kis mértékű) anyagi hozzájárulásából oldják meg.

Sorsjáték: A szerencsejáték egy fajtája, amelyben a játékosok között a végkimenetelt teljes mértékben a véletlen dönti el, a nélkül, hogy az esélyeket a játékosok ügyessége vagy szándéka módosíthatná.

Ügyességi játék: Ellentétben a sorsjátékkal, a végkimenetelt a játékosok ügyessége és szándéka módosíthatja.

Corporate veil, vállalati lepel: A vállalati lepel egy kifejezés, ami arra utal, hogy mivel a jogi személyeket önálló entitásként kezeljük, azok elhatárolhatóak saját tagjaiktól. Gazdasági társaságok esetében a tagok egy előre vállalt pénzbeli vagy nem pénzbeli hozzájárulás fejében részesednek a társaság működésének előnyeiből és hátrányaiból, miközben saját vagyonukkal nem fognak felelni annak kötelezettségeiért. Ez a társaságok egyik legfőbb ismertetőjegye, azok korlátolt felelőssége.

Átdolgozás, átalakítás: Egy bizonyos mű, alkotás szerzői védelem alatt áll, ami azt jelenti, hogy például a megalkotó engedélyével használható fel. Viszont ugyanez a védelem megilleti az átdolgozott művet is. Ez fontos Ryan és Michael ügyeinél, ugyanis a paródiák, rajongói játékok esetén az átalakítás, átdolgozás a minimum.

DMCA Takedown System: A DMCA szócska az amerikai Digital Millenium Copyright Act rövidítése, ami egy USA-beli törvény. Maga a Takedown System, azaz az eltávolítási rendszer működése a következő: a jogosult kérésére a jogsértő tartalmat eltávolíthatják, amennyiben annak közzétételét nem engedélyezte, továbbá a jogosultnak joga van értesíteni a közzétevőt arról, hogy a magatartása jogsértő.

Copyright Act: Egy 1976-os amerikai törvény, amely a szerzői jog alapjait fektette le az országban. Többször kiegészítették, módosították. Nagy változást jelentett, hogy a fair use doktrínát kodifikálta.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.