Elektronikus pert hoz az új esztendő

A gazdasági élet szereplői és a jogalkalmazók nem véletlenül halasztanák az idei szilvesztert. 2016. január 1-től ugyanis elviekben jönnek az e-perek, azaz kötelező lesz az elektronikus pervitel a gazdálkodó szervezetek és a jogi képviselővel eljáró peres felek számára. A törvényhozó azonban – tekintettel a jogalkalmazók felkészületlenségére és az infrastruktúra hiányára -, fél év kegyelmet adott a szakmának.

phone and law hammer illustration design over a white background

A bírósággal történő elektronikus kapcsolattartás nem új intézmény Magyarországon, ugyanis erre már most is van lehetősége a jogalkalmazóknak. Ha valaki az elektronikus utat választja, az eljárás teljes egészében – ideértve az eljárás minden szakaszát és a rendkívüli perorvoslatot is – a félnek vagy képviselőjének a bírósággal a kapcsolatot elektronikus úton kell tartania és a bíróság is valamennyi bírósági iratot elektronikusan kézbesít a részére.

Ebből a lehetőségből 2016. első napjától, a Polgári perrendtartás (továbbiakban: Pp.) értelmében kötelezettség lesz. Megszűnik a hagyományos postai út és innentől áttevődik az internet világába a perlekedők és a bíróságok írásos kapcsolattartása.

A jogalkalmazók nagy örömére azonban egy 2015. decemberi – nem túl elegáns – Pp.-módosítás kimondta, hogy a kötelező mégsem kötelező, azaz csak 2016. július 1-jén válik azzá. A jogász szakma tehát nyert fél évet, a kérdés csupán az, hogy ennyi idő alatt kiküszöbölhetőek-e a már most látható problémák.

De mit is takar az elektronikus kapcsolattartás, avagy a szaknyelven e-pernek nevezett intézmény? Az e-perek bevezetésével a gazdálkodó szervezetek és a jogi képviselővel eljáró peres felek a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot kizárólag elektronikusan, a képviselő személyének teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével nyújthatnak be a bíróságokhoz. Tehát, amennyiben egy Kft. beperel egy másik gazdasági társaságot, ezt már csak elektronikus úton teheti meg. De ha két szomszéd összekap a közöttük húzódó kerítés nyomvonalán és mind a ketten ügyvédhez fordulnak, már az ő birtokperükben is az elektronikus út lesz a kizárólagos (ügyvédeiken keresztül).

Az ÁNYK-t, amely rövidítés az Általános Nyomtatványkitöltő program nevét rejti, az adóbevallás elkészítésénél, vagy az ingatlan-átruházási szerződéseknél használatos B400-as nyomtatvány kitöltésénél már évek óta mindenki gond nélkül használja.

Az elektronikus dokumentumokat beadó személy azonosítására szolgáló ügyfélkapu sem ismeretlen Magyarországon. Egyre több magánszemély intézi ezen keresztül kisebb hivatali ügyeit az erkölcsi bizonyítvány igénylésétől kezdve egészen a már említett adóbevallás benyújtásáig.

Az e-perekkel megszűnnek az óriási aktakupacok és elkerülhető lesz a peres beadványok mellékleteinek elkeveredése, sőt még postaköltséget is spórolnak vele a perek résztvevői, beleértve a bíróságokat is. Nem lesz kérdés a kézbesítés megtörténte, hiszen arról elektronikus tértivevényt állít ki a rendszer, nem kell már izgulni, hogy vajon eljut-e időben a beadványunk a bírósághoz, vagy az ellenérdekű peres félhez. Alapvetően tehát előremutató, 21. századi intézmény bevezetésére készül a magyar jogrendszer.

Mi mégis a probléma az e-perrel? Számos helyen – elsősorban a bíróságokon – hiányzik, vagy nem elégséges a meglévő infrastruktúra, ill. nem kaptak megfelelő felkészítést a rendszer jövőbeni alkalmazói. Ezek olyan prózai szempontok, mint hogy nincs elég szkenner, vagy nyomtató, nincs telepítve a szükséges program.

Hiányos továbbá a szakma felkészültsége is. Mind a bírák, mind az ügyvédek sötétben tapogatóznak az e-perekkel kapcsolatban és kérdéseikre nem, vagy csak elvétve kapnak választ. Például a több ezer ügyvédet tömörítő Budapesti Ügyvédi Kamara egy tájékoztató anyag megküldésén kívül csupán egy 2015 decemberében megtartott konferencián tájékoztatta tagságát a várható fejleményekről. A konferencián azonban – helyhiány miatt – mindössze 200-an vehettek részt. A „létszámfeletti” tagok egy erősen akadozó online közvetítés segítségével követhették az előadásokat. (A dr. Homoki Péter ügyvéd által készített tájékoztató anyagot mindenkinek ajánljuk.)

A fenti nehézségeken kívül már most rengeteg probléma merül fel, különösen az ügyfélkapuk kapcsán. Tekintettel arra, hogy jelenleg csak természetes személyeknek lehet ügyfélkapuja, ezért az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett gazdálkodó szervezetek és ügyvédek számára nem megoldott az elektronikus kapcsolattartás lehetősége. Vagyis ma Magyarországon egy ügyvédi irodának, vagy egy Kft.-nek nem lehet ügyfélkapuja, csak az egyes ügyvédnek, vagy ügyvezetőnek mint magánszemélynek. Tehát az ügyvéd vagy a képviseletre jogosult ügyvezető csak a saját ügyfélkapuján keresztül adhatja be a peres iratokat, amely ügyfélkapun keresztül egyébként az adóbevallását is intézi. Ez azért nagy probléma, mert így a helyettesítés gyakorlatilag kizárt, vagy az adott peres félnek vállalnia kell a kockázatot, hogy a beadást végző munkatársa a legszemélyesebb dokumentumait is láthatja.

A másik jelentős veszélyforrás az iratok kézbesítése. Ez úgy fog történni, hogy a bíróság megküldi például a végzését az ügyfélkapura, amiről a fél e-mailben értesítést kap. Az e-mailben található linkre kattintva nyitható meg a megérkezett végzés, amelynek átvételéről a bíróság azonnal elektronikus tértivevényt kap. Ha azonban az elektronikus úton kapcsolatot tartó a bíróság által megküldött bírósági iratot az elektronikus kézbesítési tárhelyén történő elhelyezését követő ötödik munkanapon sem veszi át, akkor a bírósági iratot az ezt követő munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem). Egyszerűen fogalmazva, amennyiben az ügyvéd hétfőn megkap egy végzést az ügyfélkapujára és azt nem veszi át, akkor azt a bíróság úgy tekinti, hogy a következő kedden átvette. Természetesen a rendszer ilyen kialakítása kizárja azt, hogy egy ügyvéd elmenjen 10 napra szabadságra olyan helyre, ahol nincs internet, vagy ne nézze meg minden héten az e-mailjeit és az ügyfélkapuját. Ez a megoldás nyilvánvalóan ahhoz fog vezetni, hogy a peres felek, ill. az ügyvédek kénytelenek lesznek hozzáférést biztosítani másoknak (kollégáiknak) az ügyfélkapujukhoz, bepillantást engedve az adott perhez egyáltalán nem kapcsolódó ügyeikbe is. Természetesen ezzel személyes adatok kerülnek veszélybe és illetéktelen kezekbe, ami teljes mértékben ellentétes az ügyfélkapu azon céljával, hogy azt csak és kizárólag egy ember használhassa és láthassa.

A fenti – már most látható – problémák mellett informatikai aggályok is mutatkoznak, amelyekre megnyugtató válasz még nincs. Ilyen például a csatolt dokumentumok mérete, ugyanis a rendszer maximum 100 MB-t képes befogadni.

A fenti aggályokat és problémákat meghallgatta a jogalkotó és a Pp. 2015. decemberi módosításával megkegyelmezett a felkészületlen jogalkalmazóknak. A Pp. ugyanis a 397/I §-al egészült ki, amely az (1) bekezdésében kimondja, hogy „2016. június 30. napjáig e törvény azon rendelkezéseit, amelyek kötelező, illetve kizárólagos elektronikus kapcsolattartásról rendelkeznek, akkor kell alkalmazni, ha a fél vagy képviselője, illetve az elektronikus kapcsolattartással egyébként érintett az elektronikus kapcsolattartást választja.”

keep_calm

Tehát a jogalkotó kodifikálta, hogy a kötelező mégsem kötelező, ill. csak abban az esetben az, ha a fél, vagy képviselője az elektronikus utat választja. Ezzel a betoldással az igazságszolgáltatásban 2016 januárjára várt káoszt sikerült megelőzni (vagy fél évvel későbbre tolni). Az a jogalkotási technika azonban szintén megér egy misét, amely alapján a kógens szabályból diszpozitív lett, vagyis a kötelezőből választható. Reméljük, hogy az ily módon nyert fél évben sikerül a már most látható nehézségeket és problémákat kiküszöbölni, és 2016 júliusától zökkenőmentesen fog működni az elektronikus perek rendszere Magyarországon.

Weidinger Péter

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.