„Életek mehetnek tönkre csupán egy paródia miatt.”

Ryan Morrison és Michael Lee nem mindennapi ügyvédek. Míg más jogászok a diploma megszerzése után egyből belevetik magukat a klasszikus jogterületek rejtelmeibe, ők egy teljesen más utat választottak: ők lettek a videojáték-ügyvédek. A szerzői jog és védjegyjog egy olyan olyan szeletével foglalkoznak, amihez kevesen értenek, mégis átszövi az életünket. YouTube tartalomgyártókat védenek, kis és nagy videojáték-fejlesztők jogi ügyeit rendezik, legyen szó virtuális pénzekről és értékekről, szoftver vagy játék lemásolásáról, egy YouTube-videó jogosulatlan felhasználásáról, vagy akár online szerencsejátékról. Bajba került kis játékfejlesztők peres ügyeinek ingyenes vitelével kezdték, mára már közös ügyvédi irodájuk, a Morrison & Lee LLP egy sikeres, kiterjedt ügyfélkörrel rendelkező iroda, amely számos országban tevékenykedik.

Ennek a különleges feladatnak a rejtelmeiről, érdekes történetükről New Yorkban beszélgettünk. Az interjú első része itt olvasható.

Ryan Morrison

A legnagyobb félreértés játékfejlesztői körökben a ’fair use’ (méltányos használat) fogalma. Tudnátok ezt definiálni?

L: Az első dolog, amit mindig elmondok a fair use kapcsán, hogy nincs jó vagy rossz válasz. Nem fekete vagy fehér. Az egész egy szürke terület. Nem tudom neked azonnal rávágni, hogy mi a fair use. Ez egy védekezési forma a jogsértési követelések ellen, a védekezés elbírálása pedig a bírókra vagy az esküdtekre van bízva. Úgy gondolom, a legfontosabb tényező annak kimondásában, hogy valami nem fair use az az, ha versenyzel valakivel ugyanazon a piacon, és ahelyett, hogy a versenytársad YouTube videóját néznék meg, a te csatornádon nézik meg ugyanazt a másik fél által készített videót. Átalakítod, átdolgozod a művet? Valami mást készítesz?

A sima másolás nem átdolgozás.

A legnehezebb ezt elmagyarázni az embereknek, mivel nincs rá fekete-fehér szabály, ami megmondaná, hogy mi minősül annak. Esetről esetre kell elbírálni.

R: És pontosan emiatt mindenki az interneten azt mondja: ’Ó, hát az enyémre ez alkalmazható!’ Mert számukra ez nagyon szubjektív. Amit mondani szoktam mindenkinek, hogy az indie szinten és YouTube-on kezdőként nem engedhetik meg maguknak a fair use-t. Semmi sem fair use, amíg egy bíró azt nem mondja. És ez minimum harmincezer dollárjába fog kerülni, de inkább százezer. Nem éri meg kockáztatni, nem engedheti meg magának, egyszerűen nem nekik való. Szívás, de ez az igazság.

De ez így nem egy könnyen kihasználható rendszer? Csinálok valamit, amiről azt gondolom, fair use, erre valaki azt mondja, beperel. Emiatt el kell távolítanom, csak mert nem engedhetem meg magamnak, hogy perbe bocsátkozzak.

L: Úgy látom, mindkét oldalon egyaránt kihasználják a rendszert. Láttam olyat, hogy bármilyen felhasználást eltávolíttatnak, még akkor is, ha fair use, trollkodás volt. Ez olyasmit jelent, hogy csinálsz egy reakció videót, amiben 20 másodpercet használsz egy 20 perces videóból. Mondjuk, hogy ez fair use.

De ennek ellenére bíróságra kell menned…

L: De ennek ellenére bíróságra kell menned, és az a személy leszedetheti a videódat. De olyan eset is lehetséges, hogy valaki 19 percet használ ugyanabból a videóból, és azzal védekezik, hogy fair use. Szóval mindkét oldalon egyaránt kihasználják, és mindkettő ugyanannyira rossz. A rendszer bővelkedik visszaélésekben. Addig, amíg nem csinálnak egy másféle jogszabályt, így is marad, soha nem fog megváltozni.

Azt is említettétek, hogy a fejlesztők rendszerint ugyanazokat a hibákat követik el, amikor rajongói játékokat, paródiákat készítenek. Hogy lehetne ezeket megelőzni? És ezek megelőzése nem egy enyhébb tiltása az ilyen alkotásoknak?

L: Soha ne használd mások szellemi tulajdonát. Ha használod, legyél biztos abban, hogy fair use.

R: Vagy szerezd be a szükséges engedélyeket… Először is: az emberek azt gondolják, ha nem kérnek pénzt a játékért, akkor minden rendben. És ez nem így működik. Ettől még mindig jogsértő, illegális. Bajba fognak kerülni, persze nem mindegyikőjük. De pont emiatt mindenki arra az egyre mutogat, aki nem került bajba, és azt gondolják, hogy ha ő megúszta, akkor mindenki meg fogja. De ez sem így működik. Ráadásul, ha már felszólítanak az abbahagyásra, akkor már nem arról van szó, hogy ’Hé! Szedd le a játékot!’, hanem: ’Szedd le a játékot, és adj nekünk minden dollárt, amit kaptál és még 20000 extrát.’

Amiatt nem hallani ezekről, mert alá kell írni egy megállapodást, hogy nem fogsz beszélni róla. Ezért az ilyenek nem kerülnek bele a hírekbe. De elég gyakoriak. Nagyon frusztráló, amikor az interneten azt hiszik, mégis megtehetik.

Pedig az engedélyhez csupán annyit kell tenned, hogy rákérdezel.

Néha ilyen egyszerű. Ha egy független cég régi vagy halott tulajdonról van szó, több mint boldogan megengedik. Ha a Blizzardról? Na, azt nem fogod megkapni. Kivéve, ha rengeteg pénzed van és egy nagy terved. Ez egy nagyon más jellegű dolog. Még ha egy halott játékról is van szó, a Blizzardnak a kellő gondosság miatt nem éri meg.

Valóban létező dologról van szó akkor, amikor azt mondjátok, hogy életek mehetnek tönkre csupán egy paródia vagy rajongói játék miatt? Nem hallani róla, valóban megtörténik?

L: Persze, természetesen.

Abszolút tönkremehet az életed. A kártérítésbe, amit egy perben megítélnek, bele lehet rokkanni.

A szerzői jog megsértéséért járó törvényes kártérítés akár 250,000 dollár lehet megsértett jogonként. Védjegy esetén kétmillió is. Hamisításért és hasonlókért. Használatonként számít, de függ attól is, hogy hány szerzői jogi védelem van egy adott dolgon. Tehát ebben az esetben annyival kell megszorozni, hússzor, harmincszor, amennyi egy játékban lehet. Lehet akár a zene, a karakterek kinézete, a történet, ezek mind külön védettek. Olyan kártérítéssel nézel szembe, ami megölhet. És ekkor még nem is beszéltünk az ügyvédi költségekről, a te oldalad és a másik oldal részére.

És ez egy olyan esetben sincs a bíróság megítélésére bízva, mikor egy ember Connecticutból szórakozásként csinál egy Blizzard vagy Star Wars játékot?

L: A bíróság megítélésére van bízva a kártérítés mértéke. De olyan esetekben, amikor egy annyira világos és meggyőző érvről vagy bizonyítékról van szó, nincs védekezés ellene. Az ilyeneket summary judgmentnek nevezik az Egyesült Államokban. Amikor nincs vita az anyagi megítélésről. Ha valaki más tulajdonát használod fel engedély nélkül, az jogsértés. Az egyetlen, amiről dönteni kell a kártérítés mértéke. Ami legalább az ügyvéd munkadíja, a te oldaladé és a másiké. Aztán a kártérítés, ami a profittól függ vagy jogszabályban meghatározott.

R: De azok az ügyvédi díjak önmagukban képesek a játékfejlesztőket hajléktalanná tenni.

L: Abszolút. Mert nem mi képviseljük őket, hanem a legnagyobb irodák a városban, akik húszezer dollárt számláznak óránként.

R: Az egyesek egész évi bérleti díja.

L: Szóval egyes esetekben hat-hétszázezres ügyvédi számlákat vágnak hozzájuk. És ez a kártérítésen felül van. Ez egyértelműen megnyomorítja valaki életét. Az Egyesült Államok-béli ügyekben, még ha van is egy céged, egyénileg is perelhető vagy. Nincs védelmi vonal szellemi tulajdonnal kapcsolatos ügyekben.

Ebben az esetben nincs ’corporate veil’?

L: Igen, szellemi tulajdonnál nincs ilyen. Bárki felelősségre vonható, aki benne volt. Ha valakit megbízol, hogy ’Csináld meg ezt a játékot.’, akkor igen, a céget perlik be. De pontosan amiatt, hogy megbíztak, te is felelős vagy. Ez teljesen különbözik a kötelmi vagy bármilyen más igényektől, ahol van korlátozott felelősség, létezik a lepel (corporate veil). Ez azt jelenti, hogy elveszik a kocsidat, a házad, fogják a kutyádat, és eladják a feketepiacon.

De miért pont itt nincs?

L: Nem tudom, miért pont itt húzták meg a határvonalat, azon kívül, hogy visszaéltek vele a múltban, oly módon, hogy ’Rendben, volt egy vállalkozásom, de már csődbe ment, nem kaphatsz kártérítést!’

De nem hasonló a helyzet a gazdasági társaságok jogában?

R: Hasonló, de a jogpolitikai megfontolásnak van értelme, nézd csak meg a Redbubble-t. Simán nyithatok egy pólós boltot, be akarsz perelni? Oké, megszüntetem a céget és alapítok egy másikat. És így megvezetlek a végtelenségig. Azt kell megállítani, aki ezt műveli.

Tehát szellemi tulajdon esetén könnyebb visszaélni vele.

R: Így van. Mert a szellemi tulajdont könnyebb megsérteni. Lecsapsz, eladod, el is tűnsz. Nehezebb megfogni, mert a kötelmi jogban és más jogsértéseknél, ahol van értelme a lepel fenntartásának, egy idő után senki nem akarna már szerződni veled. Ha nincs reputációd, nem mész semmire. Itt könnyedén csalást csalás után halmozhatsz. A fejlesztők 300 Star Wars játékot csinálhatnak különböző cégekkel.

Ezt nagyon észben kell tartanod, ha van egy céged.

L: A legtöbb ember azt gondolja, hogy másként működik. Minden keresetlevélnél, amit beadok, nem csak a céget perelem, hanem a személyeket is, akik benne voltak. Egy bíró, aki nem értette, egyszer megkérdezte ’Mindenkit be akar perelni, aki a cégnél dolgozott?’. Azt válaszoltam ’Nem, de azokat az embereket be akarom, akik közvetlenül érintettek voltak a jogsértésben.’. Erre megkérdezte: ’Nos, mi van a bolti eladóval, aki eladta?’. ’Nos, gyakorlatilag védett dolgot forgalmazott, szóval igen, beperelném.’ Itt teljesen elszállt a bíró agya. Azt mondta, hogy ez nevetséges. De így szól a szabály: mindenki, aki a forgalmazásban részt vett, felelősségre vonható.

Az ügyvezetést perled be, vagy a tulajdonosokat?

L: Általában az ügyvezetést. A személy, akit perlek: bárki, aki pénzügyi szempontból felelős és irányítja a céget. Éppen egy ügyön dolgozom, ahol egy céget perelünk, és a CEO-t pereljük. Azért őt, mert tudjuk, ki a felelős a hamisított termékek importálásáért.

És mi a tendencia? A jelenlegi rendszer nagyon esetlen. Szigorúbb lesz a szabályozás?

R: Szerintem örökre elromlott.

L: Én úgy gondolom, hogy a DMCA Takedown System működött. Aztán jött a YouTube. Más helyzetekben, ahol van egy weboldal, ahol olyan dolgokat adnak el, amit nem kéne, nagyszerű a rendszer. Olyan helyzetekben, amikor van a YouTube, és nincs tiszta válasz egyik oldalon sem arra, hogy mi a helyes…

lehet egyáltalán erre törvényt szabni? Nem hiszem.

A YouTube úgy működik, hogy amikor regisztrálsz, megesküszöl, hogy amit mondasz az fair use, és amit teszel az helyes. Erre már tényleges büntetések is vannak. Ez az egyetlen módja annak, amitől megszűnhetnek a visszaélések mindkét oldalon. De nem hiszem, hogy ez megváltozna a belátható jövőben. Az utolsó nagy módosítás a Copyright Act esetében 1976-ban volt. Volt pár kiegészítés, néhány bővítés a DMCA System kapcsán. Mindent felfrissíteni és megváltoztatni? Szerintem az nagyon messze van.

Mi lenne a legjobb védelem a játékok számára? Sokan úgy gondolják, hogy sokkal inkább audiovizuális művek, mások irodalmi alkotásnak mondják őket. Mi lenne a legjobb megoldás?

R: Az audiovizuális mű és az irodalmi alkotás két külön szerzői jogi védelem. A videojáték mindkettő. A legtöbb jogász nem külön kezeli ezeket, és ez hibás. Az első dolog, amit teszünk, az az, hogy levédetjük a nevet, amikor kitalálják. A szerzői jogi védelem iránti kérelmet a piacra dobás előtt közvetlenül nyújtjuk be, miután kitalálod a menüt, a kódot, a forgatókönyvet, minden mást. Ez több időt igényel.  A védjegyoltalom egy széleskörű védelem, szinte mindenre. A szerzői jogi védelem egy szűkebb körű védelem. Csak azt védi, ami pontosan alá tartozik, és ami lényegileg hasonló hozzá. Gyorsabb, olcsóbb és könnyebb átjutni az ellenőrzési eljáráson. Azonban mindkettőt el kell intézni a teljes védelemért. Ne feledjük: audiovizuális és irodalmi egyben. A konkrét működés több mint ostobán zajlik. Az irodalmi műként történő védelemhez a kód első 20 és utolsó 20 oldalát adod be. Ha bármit tudsz a programozásról, akkor tudod, hogy ez semmit nem jelent. Egy kód nem lineáris, nem kronologikus. Bármit belerakhatsz és megkapod a védelmet a közötte lévő kódra, a semmi alapján. Ezek után nagyon nehéz bizonyítani, hogy ’Nem, az nem is volt ott.’ Az audiovizuális műként való levédetésre lényegében a játékot nyújtod be. Ennyi a trükk. Védjegy korán, szerzői későn.

Ez nem túl töredezett?

R: Nem védem a rendszert, azt mondom, hogy így működik. Egyetértek, alapból rossz.

Nem gondoljátok, hogy a játékoknak külön univerzális védelme kellene, hogy legyen? A filmek és könyvek esetén ez jobban működik.

L: De ez ugyanolyan a filmeknél is. Két nagyon különböző jogterületről beszélünk. A szerzői jog és a védjegyjog különböző. Persze kaphatsz kártérítést a védjegyre és a szerzői jogra is ugyanazzal a dologgal kapcsolatban. De nagyon különböző, elkülönülnek. A filmeknél ugyanígy. Megvan a filmzene, megvan a forgatókönyved, a dialógusok, a címek.

Ez a mostani rendszer. Ez soha nem fog változni.

És mi van a védjegyhasználati kötelezettséggel? Ezzel kapcsolatban is voltak botrányok, mint a Scrolls, Edge és EA nevek.

R: Ez két külön kérdés. Az első, hogy használnod kell a nevet. Ez nem olyasvalami, ami miatt a fejlesztőknek aggódni kellene, ez ritkán töröltet nevet. A Scrolls ügyben viszont én nem a népszerű oldalon állok. A Mojang készíteni szeretett volna egy játékot, aminek a neve Scrolls. A Bethesda tulajdonában van az Elder Scrolls, ami az egyik legnépszerűbb név a játékok körében. Amikor meghallom az Elder Scrolls nevet, a Bethesdára gondolok. Amikor a Scrolls nevet hallom, akkor is a Bethesdára gondoltam volna. Megértem az ellenérvet, nem hiszem, hogy tényleg annyira nagyon elterjedt lenne. Nem azt akarják, hogy ne használd a szavacskát a játékodban, csak azt nem akarták, hogy ez legyen a játék neve, mert a Scrolls olyan közel van az Elder Scrolls-hoz. Ez túl sok? Talán. Nem tudom.

L: Kicsit olyan, mint a Candy.

R: De nem!

L: Közel van.

R: Igazad van, álszent vagyok.

L: Nemrég volt egy vitánk egy remek játékot készítő kis fejlesztőről, aki szintén egy nagy céggel harcol egy négybetűs szóval kapcsolatban. Úgy gondolják, övék a használati jog. Nehéz ügy.

Mi a jelenlegi státusza az online szerencsejátékoknak? Pontosabban azoknak, amikor a játékbeli tárgyaiddal játszol.

L: Nagyon fogós kérdés.

R: Minden államban, minden országban más.

L: Más, hogy pontosan mit csinálsz. Attól függ, hogy pontosan mi minősül ott szerencsejátéknak.

R: Attól, miről van szó. Sorsjáték az ügyességi játékkal szemben. Ha simán csak hazárdjáték, úgy gondolom, hogy az minden államban illegális. Ha viszont azt mondod, hogy meg tudsz verni egy adott játékban… arra már nehezebb választ adni, de a tanácsom, hogy ne csináld nagy jogi költségvetés nélkül.

A CounterStrike kapcsán írtátok, hogy be fogják tiltani…

R: Szerintem be fogják, már úton van a szabályozás. Washington állam szerencsejáték bizottsága dolgozik a betiltásán. De meglátjuk, hogy pontosan hogy játszódik le a folyamat, mert a Valve működteti a játékot, a Valve-nek pedig végtelen mennyiségű pénze van, szóval a Valve még beleszólhat.

Mi van a játékgyűjteményekkel? Ezeket sima tulajdonnak fogják tekinteni? Ha van egy ötezer dolláros gyűjteményem, eladhatom, végrendelkezhetek róla?

R: Ez a kérdés mindig úgy merül fel, hogy hátrahagyhatom-e a gyűjteményem a gyerekemre. A válasz: nem. Nem a tied a játék, amit megveszel. Egy engedélyt kapsz arra, hogy játszhass velük, ez pedig csak rád vonatkozik, nem átruházható. Európában meg fogják ezt változtatni, Ausztráliában már megváltoztatták, Amerikában pedig a törvényhozóink még nem találták ki, hogy hogyan nyissák meg a leveleiket. El fogunk jutni odáig. Szerintem lesz egy perünk, és megváltoztatjuk ezt, de jelen pillanatban nem teheted meg.

Twitteren írtátok, hogy sok közösségi finanszírozású játék és projekt van. Mi a jelenlegi helyzete a szellemi tulajdonok ilyen irányú felhasználásának?

R: A legérdekesebb, visszakanyarodva a védjegyekhez, az, hogy nem számít kereskedelmi tevékenységnek. Volt egy ember, aki 7 milliót kapott Kickstarteren, és a USPTO azt mondta, hogy még nem kereskedelmi tevékenységet végez. Ez őrültség.

L: Bármikor gyűjthetsz pénzt, de amint kiadod a terméket, akkor fognak lecsapni rád és veszik el az összeszedett összeget.

Tehát elvehetik a pénzt, amit összeszedtem?

R: Igen, és még többet is!

L: Igen, és még előtte beperelhetnek, kérhetnek előzetes intézkedést is. Ez történt a Star Trekkel. Volt egy rajongói Star Trek film, amit ki akartak adni. Kickstarteren kezdték, milliókat gyűjtöttek. A Paramount beperelte őket, azt mondta, hogy szerzői jogokat sértenek. A készítők meg úgy reagáltak: ’Még nem is láttátok, honnan tudjátok?’ Az ügy még nem ért véget. A bíróság akár azt is mondhatja, hogy nem adhatsz ki valamit.

De így azt a pénzt vehetik el, amit az azért adtak, hogy egy korrekt terméket készítsenek.

R: Nem védjük a rendszert, egyetértünk.

Szerintünk is őrültség. De ugyanakkor ne legyél idióta és vegyél meg olyan dolgokat, amik illegálisak.

Nem kapom vissza a pénzem, ha most kimegyek és veszek 20 dollárért egy csomag heroint, majd letartóztatják, akitől vettem. Itt ugyanez a helyzet.

L: Ráadásul itt nagyon sok más szabály is van. Persze senki nem nézi meg az ÁSZF rendelkezéseit, de amikor ilyen célra adományozol valakinek, akkor lényegében bármit megtehetnek a pénzeddel, nincs semmire sem garancia. Az egyetlen eset, amikor az emberek visszakapják a pénzüket, ha valaki panaszt emel némelyik termékkel kapcsolatban, ami évekig sínylődik Kickstarteren, mégis kap pénzt.

Gondolom, még mindig van lehetőség beperelni azt, aki azt ígérte megcsinálja a játékot – az alapján, hogy csalást követett el.

L: Már megkerestek minket párszor ilyennel. Nem tennék ilyet, mégpedig az ÁSZF miatt, és amiatt, ami benne van, Kickstarteren. Nincs határidő vagy bármilyen időbeosztás, kivéve, ha van egy külön szerződés, ami kimondja, hogy meglesz a játék jövő héten.

R: Csakis akkor, ha valami őrülten nyilvánvaló csalásról van szó. Mert Washington – ismét ők – nagyon rajta van azon, hogy megjavítsa az internetet: Washington állam az egyetlen állam, ahol a főügyészük eljárást indított valaki ellen, aki 3 millió dollárt szedett össze Kickstarteren, és utána lelépett, mondván ’Leléptem, szívás!’. A bíróságoknak ötletük sincs, mi lehet az a közösségi finanszírozás. Néhány ügyésszel jelenleg is együtt dolgozunk a CounterStrike szerencsejáték dolgon. Nem tudják mi ez, még mindig azt próbálják kitalálni, hogy egyáltalán a CounterStrike micsoda. Erre nincs igazán frappáns megoldás. Mi persze tudjuk, de nem mi döntünk róla.

A közösségi finanszírozás egy fejlődő ágazat? Várható fejlődés ennek a jogi oldalán?

R: Ó igen, érkezni fog. Ha a mostani 30 évesek 45 évesek lesznek, és elkezdenek ennek a csoportnak a szavazataival foglalkozni, a jogszabályok is drámaian megváltoznak.

L: Úton van már néhány szabályozás. A GoFundMe például iszonyatosan rémisztő, hogy bármit megtehetsz azzal a pénzzel.

A videojátékoknál ugyanez a helyzet?

R: Mindenhol érkezni fog. A videojátékoknál önszabályozás van jelenleg. Ez nem lehet elegendő örökké. Nagyon sok rossz jogszabályunk lesz még, és reménykedem, hogy utána már jobbak érkeznek. De mindig a rosszak jönnek először. És higgyétek el, jönnek.

Köszönet Dr. Kiss Anna Ritának és Darvas Balázsnak a segítségükért, amivel hozzájárultak az interjú elkészítéséhez.

Videójátékok és jog témában október 31-én este meetupot szervezünk. 

Videojáték jogi 1×1

Fair use, méltányos használat: A fair use egy jogi elv, ami angolszász jogterületről származik. Ez alapján a védett alkotások bizonyos típusú, korlátozott felhasználáshoz nem kell engedély. Viszont a felhasználás jellemzői nem előre megszabottak, nagyban függ a körülményektől.

Crowdfunding, közösségi finanszírozás: Egy új, alternatív formája a finanszírozásnak, amely esetén egy projekt vagy vállalkozás pénzelését felhívásos alapon, sok személy (jellemzően kis mértékű) anyagi hozzájárulásából oldják meg.

Sorsjáték: A szerencsejáték egy fajtája, amelyben a játékosok között a végkimenetelt teljes mértékben a véletlen dönti el, a nélkül, hogy az esélyeket a játékosok ügyessége vagy szándéka módosíthatná.

Ügyességi játék: Ellentétben a sorsjátékkal, a végkimenetelt a játékosok ügyessége és szándéka módosíthatja.

Corporate veil, vállalati lepel: A vállalati lepel egy kifejezés, ami arra utal, hogy mivel a jogi személyeket önálló entitásként kezeljük, azok elhatárolhatóak saját tagjaiktól. Gazdasági társaságok esetében a tagok egy előre vállalt pénzbeli vagy nem pénzbeli hozzájárulás fejében részesednek a társaság működésének előnyeiből és hátrányaiból, miközben saját vagyonukkal nem fognak felelni annak kötelezettségeiért. Ez a társaságok egyik legfőbb ismertetőjegye, azok korlátolt felelőssége.

Átdolgozás, átalakítás: Egy bizonyos mű, alkotás szerzői védelem alatt áll, ami azt jelenti, hogy például a megalkotó engedélyével használható fel. Viszont ugyanez a védelem megilleti az átdolgozott művet is. Ez fontos Ryan és Michael ügyeinél, ugyanis a paródiák, rajongói játékok esetén az átalakítás, átdolgozás a minimum.

DMCA Takedown System: A DMCA szócska az amerikai Digital Millenium Copyright Act rövidítése, ami egy USA-beli törvény. Maga a Takedown System, azaz az eltávolítási rendszer működése a következő: a jogosult kérésére a jogsértő tartalmat eltávolíthatják, amennyiben annak közzétételét nem engedélyezte, továbbá a jogosultnak joga van értesíteni a közzétevőt arról, hogy a magatartása jogsértő.

Copyright Act: Egy 1976-os amerikai törvény, amely a szerzői jog alapjait fektette le az országban. Többször kiegészítették, módosították. Nagy változást jelentett, hogy a fair use doktrínát kodifikálta.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.