Elúszott kölcsönök – Mit tehetek, ha nem fizet az adósom?

Ki tudna nemet mondani egy régi és megbízhatónak gondolt, ám kevésbé tehetős barát kétségbeesett kérésére, amikor hosszú évek után előtűnik a feledés homályából, és utolsó esély gyanánt hozzánk fordul anyagi segítség reményében? Talán sokunknak megesne a szíve ilyen helyzetben, ekkor azonban nem árt ismernünk azokat a jogi eszközöket, amelyek adósunk megbízhatóságának kérdésessé válása esetén segíthetnek a követelésünk érvényesítésében.

A kölcsönszerződés jogi keretei

A kölcsönszerződés írásba foglalás nélkül, minden alakiságot mellőzve is érvényesen létrejöhet a kölcsönadó (hitelező) és a kölcsönkérő (adós) között. Ez a kényelem azonban nagy kockázatot hordoz magában, ugyanis egy szóbeli, vagy szerződési biztosítékokat nem tartalmazó kölcsönszerződés esetén csak hosszú pereskedés után lehet esélyünk visszakapni a pénzünket, ha az adós nem akar vagy nem tud fizetni.

A kölcsönszerződés néhány jellemzője

Cikkíró Pályázat

Van egy érdekes témád?

Ez most nem egy évfolyamdolgozat, hanem az Arsboni ötödik alkalommal megrendezésre kerülő Cikkíró Pályázata!

A hitelező megtagadhatja a kölcsönösszeg kifizetését, ha a szerződés megkötése után az adós körülményeiben olyan lényeges változás áll be, amely miatt a szerződés teljesítése többé nem várható el, és az adós felszólítás ellenére sem ad megfelelő biztosítékot. Főszabály szerint az adós kamat fizetésére is köteles, kivéve, ha úgynevezett szívességi kölcsönről van szó. Ez utóbbi esetben külön szabályok vonatkoznak a szerződés felmondására, ugyanis ilyenkor a hitelező a saját körülményeiben bekövetkezett lényeges változás miatt is megtagadhatja a kölcsön kifizetését és visszakövetelheti a már kifizetett pénzösszeget.

A követelés biztosítása

Érdemes mindenekelőtt írásban rögzíteni a felek közötti megállapodást, továbbá minél több részletre kitérni a szerződésben, elkerülve ezzel a későbbi félreértéseket.

A FIZETÉSI HATÁRIDŐ MELLETT ELENGEDHETETLEN VALAMILYEN BIZTOSÍTÉK KIKÖTÉSE is.

Biztosítékként szolgálhat például a jelzálog, a kezesség vagy a kötbér.
A jelzálog azt jelenti, hogy a követelésünk biztosítása céljából zálogjogot jegyzünk be a megfelelő nyilvántartásba, a kezesség alapján pedig a kezes vállalja, hogyha a kötelezett nem fizet, akkor ő maga fogja a szerződést teljesíteni helyette. A kötbér lényege, hogy a kötelezettnek bizonyos pénzösszeget kell megfizetnie, amennyiben neki felróható okból megszegi a szerződést. További biztosíték lehet a kölcsönszerződés közjegyzői okiratba foglalása. Ezzel mindkét félnek valamennyi kötelezettségvállalása per nélkül, közvetlenül kikényszeríthető lesz, ugyanis a közjegyző végrehajtást rendelhet el a kölcsön összegére.

A követelés kikényszerítése

Közjegyzői okiratba foglalás hiányában a kölcsönadó fizetési meghagyásos eljárás, illetve polgári per útján tudja kikényszeríteni a teljesítést. A polgári per során a jogvitákat bíróság előtt döntik el, az eljárás pedig keresetlevéllel indul. A keresetlevélben meg kell jelölni, hogy hogyan keletkezett az érvényesíteni kívánt igény, illetve hogy mire kötelezze a bíróság az alperest. Pénzkövetelés esetén az összegen túlmenően a kamat kezdő és befejező időpontját és a kamat mértékét is úgy kell megjelölni, hogy egyértelmű legyen minden napra a követelés összege.

Fizetési meghagyásos eljárás

A fizetési meghagyás olyan jogi eszköz, amellyel akár néhány héten belül érvényesíthető a követelés, így elkerülhető a gyakran évekig elhúzódó és költséges pereskedés. A hárommillió forintot meg nem haladó követeléseknél – bizonyos további feltételek fennállása esetén – a hitelező köteles bírósági eljárás helyett fizetési meghagyásos eljárás útján megkísérelni a követelés végrehajtását. Amennyiben az adós elismeri a hitelező követelését vagy nem nyilatkozik, a fizetési meghagyás a kézhezvételt követő tizenhatodik napon jogerőssé válik. Ha a jogerő ellenére az adós nem fizet, a hitelező végrehajtást kezdeményezhet. Ha az adós ellentmond a követelésnek, az eljárás perré alakul. Ekkor az eljárás kikerül a közjegyző hatásköréből, s mint peres eljárás, a bíróságon folyik tovább.

Láthatjuk tehát, hogy bár nem kötelező kellék, mégis megfontolandó a szerződés írásba foglalása, továbbá elengedhetetlen valamilyen biztosíték kikötése is, hiszen anélkül csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem lesz kikényszeríthető a követelésünk.

Támogatónk

Ez a cikk az Arsboni Gyakornoki Programjának keretében készült, melyet a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda támogat.

Felhasznált források

A kép forrása itt.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.