Felelősségre vonhatóak a robotok?

Számos kérdés merül fel a robotok elterjedésével kapcsolatban, aminek a megválaszolása elengedhetetlen a mindennapjainkban, amire még nem született egységes EU-s szabályozás. Vajon rábízhatjuk-e magunkat a robotokra? Vajon kié a felelősség baleset illetve kár esetén? Felelősségre tudunk vonni egy robotot az általa okozott kárért vagy esetlegesen felmerülő hibáiért? Már nem a jövőről beszélünk, hogy mi lesz, hogyha a robotok belépnek a minket körülvevő világba, hanem a jelenről.

Felelősségre vonhatóak a robotok?
A robotok problémaköre az egyik legégetőbb terület a jogalkotás számára.

Amerre nézzünk, amerre járunk, akár a mezőgazdaságban, akár a gyógyszeriparban feltűnik egy-egy robot alkalmazása. Amikor egy automatizált technikában – emberi felügyelet nélkül működő előzetesen meghatározott program szegmentációkat végrehajtva – hiba következik be a felelősség jogköre nem evidens! Ha csak nem abban a szerződésben, amelyben megrendeljük a szolgáltatást vagy terméket a kizárólagos jogokat és felelősségi határokat előre definiáljuk.

Hiányzik a szándékosság

Tehát jogosan vetődik fel az a kérdés, hogy felelősségre vonható-e a robot, ha nem megfelelően működik, vagy az általa történő cselekvés nem jogszerű. A robotoknak, ugyanúgy, mint az embereknek, előírásoknak kell megfelelni. Olyan képességekkel kellene rendelkezniük, amiből arra tudnak következtetni, hogy a számukra adott utasítás, információ hibás, és ennek következtében ezt az utasítást megtagadják. De mindezek ellenére nem kétséges, hogy egy műszaki berendezést, mint robotot

nem tudunk felelősségre vonni, hiszen a tudatosság, szándékosság hiányzik belőle.

A jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyv értelmében, ,,az követi el szándékosan a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.” Ebből kifolyólag értelmetlen a negatív következmények alkalmazása, mint például a büntetés. Tételezzük fel, hogy egy roboton testi fenyítést alkalmazzunk, meg se kottyan neki, viszont ha már egy emberen alkalmazzuk, annak szinte azonnal van hatása. Robotok esetében esetleg a megsemmisítést lehetne alkalmazni, de ez leginkább megelőző intézkedés lenne a részünkről, egy jövőbeni kár elkerülése végett.

Hogyan bízzunk meg a robotokban?

De mindez nem jelenti azt, hogy ha a robot tevékenysége során egy nem kívánatos hatást vált ki, akkor azért senki sem tartozik felelősséggel. Ez természetesen igazságtalan lenne. Vegyünk egy nemrég előfordult sajnálatos esetet, amikor egy robot Németországban egy ember halálát okozta. 100 emberből 100 ember a felelőst keresné ebben a helyzetben, ami teljes mértékben érthető is. Senki sem törődne bele abba, hogy nincs felelős, főleg nem a hozzátartozók.

Kerestél már jogi állást vagy gyakornoki helyet? Nyerj két Sziget napijegyet!

Joghallgatók és jogászok munkakeresési szokásait vizsgáljuk. A tapasztalatokat megosztjuk a kutatásban részt vevő ügyvédi irodákkal. Ha érdeklik az eredmények, vegye fel velünk a kapcsolatot az arsboni@arsboni.hu e-mail címen.

De mégis hogyan bízzunk meg egy robotban? Hogyan képzeljük el azt a robotot, ami a saját cselekményéért felelősséget is vállal? Vajon létezik ilyen? Ha egy robot közvetlenül vagy közvetetten kárt okozna, akkor azt mire tudjuk visszavezetni? Esetleg arra, hogy a hiba a robotban van? Erre számos nézet alakult ki, mindenki másra vezeti vissza.

Egyik felfogás szerint, csak és kizárólag embert lehet felelősségre vonni egy robot cselekményéért, hiszen emberi utasítások szerint működnek és hajtják végre a feladatokat. Megfogalmazódik továbbá a kérdés, hogy egy vagy több emberre is ki lehet-e terjeszteni a felelősséget? Természetesen több személy terhére is megállapítható. Vegyük példának a harctéri robotot, ahol van egy olyan személy, aki irányítja a robotot, azaz az operátor illetve ennek a parancsnoka, aki működteti mindezt. Továbbá a kialakításban részt vesz a programozó(k), illetve a tervező mérnök is.

Jelen esetben meg kell vizsgálni külön-külön e személyeknek az ügykörét.

Az operátor felelőssége redukálódhat, ha nem megfelelő információt kapott és úgy adott utasítást a robotnak. A parancsnok az a személy, aki utasításokat oszt ki. A tervező mérnöknél előfordulhat, hogy valamilyen fontos kritériumot figyelmen kívül hagyott. Felróható a programozónál, hogy nem megfelelő kóddal látta el a robotot. De ha még szélesebb körben akarunk vizsgálódni, akkor megemlíthetjük még a kivitelezőt és a logisztikust. Előbbinél előfordulhat, hogy hibásan állította elő technikai eszközt, utóbbinál pedig hogy nem megfelelő eszköz beszerzése mellett döntött.

Felelősségre vonhatóak a robotok?
A robotok kapcsán is a felelősségi láncolatot kell vizsgálni.

A beszállítóhoz vezet vissza az út…

Másik nézet amellett voksol, hogy nem lehet felelősségre vonni a robot létrehozásában résztvevő személyeket, ugyanis megosztott a felelősség. Vegyük példának a gyógyszeripart, ahol tegyük fel, arra van igény, hogy egy gyógyszerészeti minőségű kúpokat előállító robotot szeretnének. Kérdés, hogy milyen szakmai tudású személyek vesznek részt ennek a megvalósításában? Részt vesz a megrendelő, aki szoros együttműködésben van egy tanácsadó, például mérnök tanácsadó céggel, ezen kívül pedig erre szakosodott beszállítóval. A céltermék teljes körű specifikációja, avagy a műszaki paramétereinek meghatározása a megrendelő felelőssége. A megrendelő emiatt nem vonható felelősségre, hiszen egy beszállítóval lép kapcsolatba, aki megvalósítja neki ezt a meghatározott terméket. A beszállító opcionálisan nem vonható felelősségre, hiszen egy „hidat” képez a kivitelező és a megrendelő között. A kivitelező utasítások szerint jár el, ami a beszállítótól érkezik, és ha ez hibásnak mutatkozik, az a beszállítóra vezethető vissza.

A felelősségi láncolatnak vitathatatlannak kell lennie

Az én álláspontom az, hogy igenis meg kell találnunk azt a személyt vagy személyeket, aki(k)nek a hibájából egy közvetett vagy közvetlen kár esetleg egy halálos baleset bekövetkezett. Ugye nem gondoljuk azt, hogy csak úgy megtörtént, és akkor majd pár év, hónap vagy nap múlva megoldódik? Persze, hogy nem, mert ha ebbe belenyugszunk, akkor megelőzni sem tudjuk, hogy ez a jövőben ne forduljon elő. Egyetértek az Európai Parlamenttel, mialatt olyan gyorsan jött a változás, hogy nem tudtunk felkészülni a robotika világára. Azaz egy olyan munkacsoportot kell kialakítani, aki a robotika jogi szabályozásával foglalkozik.

Nem megengedhető az, hogy ezt a területet jogilag ne szabályozzák.

Tehát az emberek döntenek arról, hogy ilyen technikai eszközöket, gépeket alkalmaznak, így nekik kell viselni az alkalmazásukból eredő negatív következményeket is. A felelősségi láncolatnak vitathatatlannak kell lennie, és e folyamat során nem kell megrémülni attól sem, hogy egészen az eszköz tervezésének a legkorábbi fázisára kell visszamenni, hogy a felelőst megtaláljuk.

Hasonlóan izgalmas témákkal várunk Téged is konferenciánkon, ahol az ország leginnovatívabb jogászai fogják nekünk bemutatni, milyen jövő előtt áll a jogásztársadalom:

A cikk az Ars Boni 2016-os cikkíró pályázatára készült írás szerkesztett változata.

Lotharidesz Dalma

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

Források, felhasznált irodalom

2012. C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

http://www.europarl.europa.eu/news/hu/news-room/20150422STO43701/mady-delvaux-a-robotok-forradalmat-hoznak ( letöltés dátuma: 2016.11.17.)

Varga Attila Ferenc GONDOLATOK A ROBOTOK ÖNÁLLÓ DÖNTÉSHOZATALÁRÓL ÉS FELELŐSSÉGRE VONHATÓSÁGÁRÓL (letöltés: 2016.11.04.)

A képek forrásai: itt és itt.