Fénymásolón bütykölte ítéletét a kölni bíró

Ez nem ítélet, hanem pimaszság

Egy kölni járásbírónak minden bizonnyal nem volt kedve megindokolni ítéletét, ezért egész egyszerűen fénymásolóval bemásolta a teljes tárgyalási jegyzőkönyvet az ítélet rendelkező része alá. A kölni tartományi bíróság megdöbbenését fejezte ki, és az „ítéletet” hatályon kívül helyezte.

Alapos fejmosást kapott ítélete miatt a tartományi bíróságtól egy kölni bíró. A bírónak egy 52 éves teherautó vezető ügyében kellett döntenie. A sofőr alkohol és drog hatása alatt autójával belehajtott egy parkolóban álló járműbe, aminek következtében a jármű mögött fedezéket kereső fiatalember megsérült. A bíró a járművezetőt gondatlanságból eredő bódult állapota miatt 90 napi tételnek megfelelő pénzbírságra ítélte, tételenként 40 euró értékben.

Az ítéletet a tartományi bíróság, mint kiderült, újra hatályon kívül helyezte. (1)

A kapcsolódó indokláson még a tapasztalt jogászok is meglepődtek,

mivel az ítélet indokolása helyett az ügyet elsőként eldöntő bíró a teljes tárgyalási jegyzőkönyvet az összes áthúzással együtt, valamint a vádiratot lefénymásoltatta, majd a másolatokat az ítélet rendelkező része alá beillesztette.

Az ítélet: “egyszerűen szemtelenség”

A tanúvallomások puszta visszaadása azonban nem pótolja a bizonyítékok szabad mérlegelését – vélekedett a nyilvánvalóan megdöbbent tartományi bíróság. A tárgyalási jegyzőkönyv pusztán mechanikus úton történő lemásolása – méghozzá az összes kihúzással – nem menti fel a bírót az alól, hogy az általa megállapított bizonyítékokat a maguk teljességében értékelje.


Az Arsboni ősszel elindítja Magyarország első, kizárólag jogászoknak szóló karrieroldalát! Hozd létre profilodat, és tervezd meg Te a saját jövődet!

Ezzel azonban még nincs vége: a bíró a vádlott állítólagos perbe bocsátkozásának bizonyítékául a védő által a nyomozati eljárásban rendelkezésre bocsátott beadványt másoltatta bele teljes egészében az ítéletbe. Eltekintve attól, hogy az iratot egyáltalán nem használták fel a főtárgyaláson, a bíró által fel nem használt irat egy védői nyilatkozat volt, amely éppenséggel nem a vádlott perbe bocsátkozását tartalmazta.

A bíró által aláírt dokumentum még egyes részeiben sem hasonlít a Büntetőeljárási Kódex 267. §-a szerint megindokolt ítélethez, hanem az “egyszerűen szemtelenség” – nyilatkozott a tartományi bíróság 2. számú kis büntető tanácsa.

Aggasztóan közel a részrehajló jogalkalmazáshoz

Az első fokon eljáró bíró cselekedete, hogy “a főtárgyalásra nagyrészt egyáltalán be sem vezetett aktarészleteket az ítéletébe teljesen értelmetlenül nagy terjedelemben bemásolt” sem a vádlott, sem a károsult érdekeinek, sem a megítélendő tettek jellegzetességeinek nem felelt meg, a közösség bűnüldözési érdekeit pedig egyáltalán nem szolgálta. Egy ilyen „látszatítélet” kibocsájtása még akkor is megmagyarázhatatlan, ha figyelembe vesszük a bíróságok leterheltségét, de az még a Büntető Törvénykönyv 258a és 339. §-ára tekintettel is módfelett aggasztó.

A fenti előzmények után a büntető tanács hatályon kívül helyezte az ítéletet,

amely az ügy lényegét tekintve is súlyosan hibás volt (a vádlott javára), és az első fokú bíróságnál felmerült eljárási költséget – ugyancsak a vádlott javára – a bírósági eljárások költségeiről szóló törvény 21. §-a szerint lecsökkentette. A vádlottat ugyanakkor a közúti veszélyeztetés halmazatban a súlyos testi sértés, rongálás és gondatlanul elkövetett ittas járművezetés bűntettével, továbbá a bódult állapot ténye miatt összesen 1 év és 1 hónap szabadságvesztésre ítélték. Mindenesetre csak feltételesen.

acr/LTO-Redaktion

***

Ha nem szeretnél lemaradni az írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

Források

A fordító itt köszöni meg a fordítás lektorálását dr. Mirk Máriának.

A fordítás forrása: http://www.lto.de/recht/kurioses/k/lg-koeln-152-ns-59-15-richter-kopiert-sitzungsprotokoll-unter-tenor-urteil-aufgehoben/ (Utolsó letöltés: 2017. január 30.)

Kép forrása innen.

(1) Urt. v. 28.07.2016, Az. 152 Ns 59/15

Szabó Tibor Zsombor

Szabó Tibor Zsombor

Jelenleg ügyvédjelöltként tevékenykedik Budapesten, a Szécsényi Ügyvédi Irodában. Főként polgári joggal foglalkozik, amin belül a gazdasági- és ingatlanjog területén rendelkezik a legszélesebb körű ismerettel és tapasztalattal. Az Andrássy Universität Budapest posztgraduális képzése keretében nemzetközi vállalkozásjog témakörben magiszteri (LL.M.) címet szerzett 2014-ben. Az ELTE-ÁJK szaknyelvi oktatója.

Szabó Tibor Zsombor

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.