Galamb etető szomszédtól szenvedők kisokosa

A galambfélék (Columbidae), vagy közismert nevükön galambok, a madarak osztályának galamb alakúak (Columbiformes) rendjébe tartozó család. 42 nem és 313 faj tartozik a családba. A galambfélék családja szinte az egész Földön elterjedt. Az Antarktisz kivételével valamennyi kontinensen megtalálhatók. Megtalálhatóak Budapesten is, megtalálhatók a nyugodt és csendes életre vágyó városlakó udvarán, erkélye alatt, ablakpárkányán is.

Galamb etető szomszédtól szenvedők kisokosa.
Mit tehetünk a galamb etető szomszéd ellen?

Egyes városlakók nem feltétlenül keresik a galamb társaságát, míg más városlakók kimondottan élvezik azt. Ezen attitűdbeli különbségekből súrlódások vagy akár komolyabb konfliktusok is fakadhatnak.

Mi a teendő, ha a társasházi együttélés során azt észleljük, hogy a lakóközösség egyik tagja madáreleséggel, ad absurdum konyhai maradékkal próbálja magához édesgetni a nevezett Columbidaek családját? Két eset lehetséges: a lakóközösség barátja ennek a magatartásnak, mert valamilyen perverz oknál fogva egyöntetűen kedvelik a lakók a madarak társaságát. Gyakoribb viszont, hogy a lakók egy része nem szereti a galamb által keltett zajt, madárpiszkot és fertőzésveszélyt.

Első körben, természetesen, a társasházakról szóló törvény iránymutatásával összhangban, megállapodással kell, hogy megpróbálják a lakók a felmerült konfliktust rendezni. In concreto felhívják a galamb etető lakó figyelmét arra, hogy magatartása másokra is hatással van. Szerencsés esetben a felelősségteljes társasházlakó ezt követően beszünteti a madáreleség és ételmaradék kihelyezését, ezzel pedig a galambok megszűnnek állandó kellemetlen vendégek lenni és hajnali ébresztőként lecsapni a társasház udvarára.

Rosszabb esetben több megállapodási kísérletet követően sem sikerül meggyőzni az ítélőképességének adott esetben nem is teljes egészében birtokában lévő galambbarát lakót. Ez esetben a lakóközösség ráléphet a jog göröngyös útjára. A lakóközösség a megfelelő eljárási szabályokat betartva

társasházi határozatban tilthatja meg a galambetetést.

Ha a pénzügyi jogot eddig a sötét oldallal azonosítottad, nem vagy egyedül. De itt az idő, hogy átértékelj mindent, amit az adótanácsadásról tudni véltél!

Ha van már ilyen rendelkezés, akkor ennek érvényt is kell azonban szerezni. Valószínűtlen, hogy a renitens galambetető, akivel többször, esetleg többen is beszéltek, egy társasházi határozat vagy a házirend egy példányának hatására megváltoztatja a kérdéshez való hozzáállását. A közös képviselő meggyőzőképességétől függ, hogy milyen mértékben tudja befolyásolni a lakót, de garancia arra nincsen, hogy az ő hatására véget vet szenvedélyének a delikvens.

Ezen a ponton a galambokkal küzdő lakóknak meg kell őrizniük a hidegvérüket. Semmiképpen nem szabad lelépni a jogszerűség első látásra járhatatlannak tűnő útjáról. A feszültség fenyegetéssel történő fokozása csak még inkább defenzívába kényszerítheti az illetőt.

Galamb etető szomszédtól szenvedők kisokosa.
A galamb etetővel szembeni csatározás során higgadtnak kell maradnunk.

A társasházi határozatok kikényszerítésére a bírósági út kínálkozik megfelelőnek. Azonban ez az eljárás hosszadalmas lehet és illetékköltséggel is jár. Megpróbálhat a lakóközösség azonban közigazgatási úton is elindulni.

Önmagában a galambok etetése nem minősül szabálysértésnek, azonban az önkormányzatokról szóló törvény felhatalmazást ad az egyes önkormányzatoknak, hogy alkossanak jogot, amelyben meghatározzák a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezen szabályok elmulasztásának jogkövetkezményeit. Ha szerencséje van a társasháznak, akkor

a területileg illetékes önkormányzat alkotott már ilyen szabályokat.

Ha nincs szerencséje a társasháznak, akkor érdemes lehet megkeresni önkormányzati képviselőket, hiszen ezen a területen viszonylag olcsón lehet helyi politikai népszerűségre szert tenni a választók elvárásának való megfeleléssel. Vagy marad a bírósági út a társasházi határozat kikényszerítésére.

Tételezzük fel, hogy a társasház a Budapest XIII. kerületéhez hasonlóan eminens önkormányzat területén található. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete ugyanis megalkotta a 2/2016. (I. 19.) rendeletét, amelyben szabályozza a közösségi együttélés szabályait és ebben szó van a felelős állattartásról és a madáretetésről is. A rendeletet a jegyző tartatja be, de ebben segítik őt a közterület-felügyelők is, akik adott esetben jogosultak lehetnek helyszíni bírság kiszabására.

Ha abban a szerencsés helyzetben vagyunk is, hogy van megfelelő önkormányzati rendelet, felmerül a kérdés, hogyan lehet annak a társasház – azaz magántulajdon – területén érvényt szerezni. Vegyük példának továbbra is XIII. kerületi rendeletet.

A rendelet szövege szerint „a rendelet területi hatálya a Budapest Főváros XIII. kerület közigazgatási területére terjed ki.” Nem látható a közterület/magánterület megkülönböztetés. Nézzük meg az egyes tényállásokat, hogy ott nem-e szűkíti le a rendelet az alkalmazási kört a közterületre. Figyeljünk a jogszabály szövegében a közterület kifejezés használatára!

“6. Állattartásra vonatkozó magatartási szabályok 6. § (1) Állatot tartani a mindenkor hatályos jogszabályokban és az e rendeletben meghatározottak betartásával lehet. (2) Állatot lakóházban a lakók nyugalmának, a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjének tartós, indokolatlan zavarása, anyagi károkozás nélkül, testi épséget vagy egészséget nem veszélyeztető módon lehet tartani. (3) Közterületen ebet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően, pórázon lehet vezetni, kivéve a köterületként kijelölt kutyafuttató területét. (4) Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes. (5) Közterületen az eb tulajdonosának vagy az eb felügyeletét ellátó személynek biztosítania kell, hogy az eb embert, más állatot harapásával ne veszélyeztethessen, fenyegető magatartásával ne zavarja mások közterület-használatát.”

Hoppá! A rendelet egyértelműen megmondja, hogy mikor vonatkozik csak közterületre. Tehát azt is tudhatjuk, hogy ahol nem mondja meg, ott nem csak közterületre vonatkozik. De nézzük meg, mi jöhet még szóba.

“18. Állattartással kapcsolatos szabályszegések 26. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg az a természetes személy, aki a) állatát úgy tartja, hogy az a házban lakók nyugalmát indokolatlanul, tartósan zavarja, vagy az alapvető higiéniai szabályok betartását elmulasztja; b) nem távolítja el az általa felügyelt állat által okozott szennyeződést a lakóház közös használatú helyiségeiben, épület részén, udvarán, liftben; c) közterületen ebet póráz nélkül vezet, kivéve a közterületként kijelölt kutyafuttató területét; d) ebet táblával tiltott bekerített parkba vagy táblával tiltott zöldfelületre beenged vagy bevisz; e) nem fogságban élő galambot, kóbor állatot közterületen vagy közterületet szennyező módon etet.”

Itt is ugyanaz! Amikor a rendelet közterületről beszél, akkor nyilvánvalóan csak közterületre vonatkozik, azonban, amikor nem teszi meg ezt a megszorítást, akkor a XIII. kerület teljes területére, minden társasházra – magántulajdonra is – hatályos.

Galamb etető szomszédtól szenvedők kisokosa.
A galamb etetővel szemben számos fórum a segítségünkre lehet.

A jegyző értelmezi is a rendeletet annak alkalmazásakor. Nyilvánvaló és érthető, hogy a jegyző szeretne minél kevesebbet dolgozni ilyen közigazgatási ügyeken. Azonban mégis elképzelhető, hogy a jegyző végzésben illetékesség vagy hatáskör hiányára hivatkozva elutasítja a panasz kivizsgálását. Ez esetben még mindig van esélye a szenvedő lakónak, hogy fellebbezzen az elutasító végzés ellen, végső esetben pedig

bíróságon keresheti az igazát.

Hiszen a bíróság az ítéletében utasíthatja a jegyzőt a panasz kivizsgálására. Látjuk tehát, hogy ez a történet sem egyszerű, még akkor sem, ha létezik olyan rendelet, amire hivatkozva kérhetjük a jegyző beavatkozását. Része a problémának, hogy a jegyző ezen helyzetben nem támaszkodhat jogszerűen a közterület-felügyelőkre, hiszen ők, jogállásuknál fogva, tényleg csak közterületen intézkedhetnek.

Maradt még azonban további lehetőség. Ha a kedves lakótárs egy éven belül kezdte el a galambetetést, akkor a jegyzőhöz fordulhatunk birtokvédelmi eljárás keretében, ha azonban már több, mint egy éve szenved a társasház a zavarástól, akkor csak a bíróság jogosult eljárni a zavarás megszüntetésének érdekében. Mindkét esetben bizonyítania kell azonban a nyugalmukban megzavart lakóknak a zavarás tényét és az összefüggést a galambetetés és a zavarás között.

Mi más maradt a tarsolyunkban? Hogy lehet-e a kérdésből közegészségügyi alapon eljárást fabrikálni, az nagyjából attól függ, hogy az illetékes Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának mi a véleménye arról, hogy veszélyes-e a galambpiszok a társasházi lakókra, illetve arról, hogy ez település vagy környezet-egészségügyi kérdés-e. Nincsenek tehát jobb helyzetben ebben az eljárásban sem az aggódó lakók, hiszen könnyen elutasítható a panaszbejelentés kivizsgálása. Persze a panasz kivizsgálását elutasító végzés esetén itt is fellebbezés és bírósági felülvizsgálat következhet.

Van azonban még egy lehetőség, ha a notórius galamb etető bérelt lakásban lakik. A lakás tulajdonosa, legyen az magánszemély, jogi személy vagy az önkormányzat, felbonthatja vele a szerződést a Polgári törvénykönyvre hivatkozva. A lakásbérletek esetében ugyanis azt mondja a jogszabály, hogy azt “a bérbeadó a bérlő előzetes felszólítását követően [..] felmondhatja, ha a bérlő vagy a vele együttlakó személy a bérbeadóval vagy a szomszédokkal szemben

az együttélés követelményeivel kirívóan ellentétes magatartást tanúsít;

vagy a lakást vagy a közös használatra szolgáló területet nem rendeltetésszerűen vagy nem szerződésszerűen használja.” Természetesen nem cél, hogy a galambbarát lakótárs az utcára kerüljön, azonban lehet, hogy a lakás tulajdonosa által kifejtett nyomás már elegendő tud lenni ahhoz, hogy jobb belátásra térjen.

Együtt élni nem egyszerű, a jogot jól használni nem könnyű, de a galambhurrogás miatt reggel ötkor ébredő lakónak van arra ideje és motivációja, hogy több eljárást is végiggondoljon és megpróbáljon. Az adott galambnak / galamboknak marad elég hely a bolygó többi részén, az Antarktiszon és a társasházi udvarokon kívül is.

A cikk az Ars Boni 2016-os cikkíró pályázatára készült írás szerkesztett változata.

Szabó Attila

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

Források, felhasznált irodalom

Jogszabályok: a szövegben említve.

Ezen kívül Wikipedia, Galambfélék szócikk. https://hu.wikipedia.org/wiki/Galambf%C3%A9l%C3%A9k (utoljára megtekintve:2016.10.16.)

A képek forrásai: itt, itt és itt.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.