Gyermek tanúk a büntetőeljárásban – kihallgatás a régi és az új büntetőeljárási törvény szerint

A gyermekek jogainak a XX. század végén elindult deklarálása óta egyre több területen, így az igazságszolgáltatásban is megjelentek a kiskorú személyek érdekeit védő célkitűzések, rendelkezések.

A büntető igazságszolgáltatással tanúként kapcsolatba kerülő gyermekek jellemzően szexuális, illetve élet vagy testi épség elleni bűncselekmények áldozatai. Ilyen ügyekben sokszor a gyermek az egyetlen személy, aki az elkövetővel jelen volt a tett helyszínén, ezért a büntetőeljárás eredményes lefolytatásának a kulcsa lehet a gyermektől szabályszerűen és szakszerűen beszerzett tanúvallomás.

Az eljárásban részt vevő személyeknek azonban a fenti célon túl figyelemmel kell lenniük a gyermekek – korukból fakadó – speciális érdekeire is. A személyiség 24 éves korig nem alakul ki teljesen. Ebben az időszakban az ember az érdekeinek felismerésére és azok érvényesítésére csak korlátozottan képes. Különösen igaz ez a 14. év alatti gyermekekre, akik a személyiségfejlődés korai szakaszában vannak és kiszolgáltatottak az őket körülvevő felnőtteknek.

A bűncselekmény áldozatává vagy tanújává válás, majd az azt követő büntetőeljárásban való részvétel egy felnőtt számára is jelentős mentális terheléssel jár. Amikor gyermekről beszélünk, akkor ez hatványozottan érvényes. A tanúkihallgatás során a gyermeknek a cselekményt fel kell idéznie, ami által újra átéli a történteket. Ez újabb mentális, pszichés terhet jelent számára.

Különösen fontos tehát, hogy a büntetőeljárásba olyan garanciák legyenek beépítve, amelyek biztosítják a gyermekek lehetőség szerinti kíméletét.  

A hatályos magyar szabályozás bemutatása

A jelenleg hatályos büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban „Be.”) a 14. év alatti (a továbbiakban „kiskorú”) sértettet, illetve tanút részesíti elsősorban különleges védelemben. A védelem alapvető célja, hogy a kiskorú kihallgatására a büntetőeljárás során lehetőleg ne kerüljön sor, de amennyiben kihallgatása elengedhetetlen, az csak egy alkalommal, a bűncselekmény elkövetéséhez közeli időpontban történjen meg. Az időmúlás lényeges szempont, hiszen egy 14. év alatti gyermek személyisége gyorsan fejlődik és néhány év távlatából már nem biztos, hogy pontosan fel tudja idézni a bűncselekmény részleteit.

Fő szabály szerint kiskorú személyt csak akkor lehet tanúként kihallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható (Be. 86. §). A büntetőeljárás során tehát már a nyomozati szakban vizsgálni kell, hogy fellelhetők-e olyan egyéb bizonyítékok, amelyek szükségtelenné teszik a kiskorú kihallgatását.

Abban az esetben, ha a nyomozó hatóság úgy ítéli meg, hogy a kiskorú tanú kihallgatására szükség van, lehetősége van arra, hogy a tanút maga hallgassa ki. Ha azonban feltehető, hogy a gyermek tárgyaláson történő kihallgatása a fejlődését károsan befolyásolná, a kihallgatást a nyomozási bíró végzi. Ésszerű lenne, ha az eljárás kezdetén születne döntés arról, hogy a gyermeket a rendőr vagy a nyomozási bíró hallgatja-e ki, elkerülve a többszöri kihallgatást. A gyakorlatban azonban leginkább az jellemző, hogy az első, rendőri kihallgatást követően a gyermeket a nyomozási bíró is kihallgatja.

A gyermekben kialakuló feszültség és bizonytalanság érzés oldható, ha olyan tárgyi környezetben végzik a kihallgatását, amely barátságos, ismerős és otthon-szerű. Ilyen környezetben a kiskorú tanú könnyebben, oldottabban beszél az őt ért sérelemről és talán kisebb lelki terhet jelent számára a történtek felidézése.

Ezért a hatályos jogszabályok szerint a gyermekek kihallgatását lehetőleg az életkori sajátosságaiknak megfelelő környezetben kell elvégezni (23/2003. BM-IM együttes rendelet 22. § (2) bekezdés). A gyermekbarát meghallgató szobák kialakításáról külön jogszabály rendelkezik, amely előírja, hogy lehetőség szerint valamennyi rendőrkapitányság illetékességi területén gondoskodni kell legalább egy különleges meghallgató szoba kialakításáról (34/2015. (XI. 10.) IM rendelet).

Ma már a gyermekbarát meghallgató szobák szerves részét képezik az eljárásoknak és bár jogszabályi előírás nincs e tekintetben, számos bírósági épületben is kialakítottak és használnak ilyen helyiségeket. A gyermekbarát szobákkal kapcsoltban felmerült olyan kritika, amely szerint azok nem feltétlenül tükrözik a kihallgatandó gyermek által megszokott környezetet, tekintettel arra, hogy a gyermekek sokszor szegényebb társadalmi rétegekből kerülnek ki. A gyermek-meghallgató szobák gazdag berendezése akár el is vonhatja a gyermekek figyelmét, vagy szorongást is kelthet bennük. Még e kritika szem előtt tartásával is leszögezhetjük azonban, hogy a gyermekbarát szobák kiépítése és használata jelentős lépés volt a gyermekek érdekeinek védelmében.

A hatályos Be. kötelezővé teszi, hogy a kiskorú tanú kihallgatásáról kép- vagy hangfelvétel készüljön (Be. 213. § (4) bekezdés). Ez jelentősen megkönnyíti az ügyben később eljáró perbíró munkáját, mert így nem csak a nyomozati tanúkihallgatás jegyzőkönyvéből szerezhet információt a tanú által elmondottakról, hanem a felvételt megtekintve szemtanúja lehet a kihallgatásnak és a tanú hangsúlyából, hangszínéből, viselkedéséből és gesztusaiból további következtetéseket vonhat le.

A büntetőeljárás tárgyalási szakaszában a kiskorú kihallgatása csak szűk körben és módon lehetséges. A Be. védi a kiskorú tanúkat a tárgyalás közvetlenségétől, illetve attól, hogy az eljárásban résztvevő más személyekkel – például az elkövetővel – találkozzanak. Ezért fő szabály szerint a kiskorú tanút a tárgyalásra nem lehet idézni (Be. 280. §). Amennyiben azonban szükséges a kiskorú tanú kihallgatása, mert például az eljárásban később felmerülő lényeges körülményre még nem lett kihallgatva a tanú, a perbírónak lehetősége van a kiskorút a tárgyaláson kívül kihallgatni. Ez történhet megkeresett bíróság útján, amely esetben egy a kiskorú lakóhelyéhez közel lévő bíróságon dolgozó bíró végzi el a kihallgatást a perbíró instrukciói alapján, vagy kiküldött bíró útján, amikor a perbíró „utazik” a tanúhoz (Be. 280. § (2) bekezdés). A kiskorú kihallgatására továbbá lehetőség van videókonferencia használatával is (Be. 244/A. § (2) bekezdés a/ pont), bár ezt az opciót nem sűrűn alkalmazzák a gyakorlatban.

A Be. tartalmaz további elemeket is, amelyek lehetőséget biztosítanak arra, hogy a kiskorú tanú ne találkozzon az eljárás egyéb résztvevőivel. Így a bíróság dönthet úgy, hogy a megkeresett bíróság vagy kiküldött bíró útján való tanúkihallgatásról nem értesíti a vádlottat és védőjét (Be. 304. § (5) bekezdés). A kiskorú érdekeit védi továbbá, hogy csak akkor lehet a szembesítését elrendelni, ha az a kiskorúban nem kelt félelmet (Be. 124. § (3) bekezdés).

Abban az esetben, ha a tanú a tárgyalási szakban a 14. életévét már betöltötte, idézésének és a tárgyaláson való meghallgatásának nincs akadálya. Amennyiben azonban a nyomozati szakban a tanút nyomozási bíró már kihallgatta, a bírósági tárgyalásra csak különösen indokolt esetben idézhető (Be. 280. § (1) bekezdés, 294. §), amelynek eldöntése a perbíró feladata.

A kiskorú tanú, illetve a nyomozati szakban még kiskorú, de a bírósági szakra nagykorúvá váló tanú bíróság által történő kihallgatásának indokoltsága tekintetében tehát a perbírónak van teljes körű mérlegelési joga, a Be. csupán a kihallgatás módjára vonatkozóan tartalmaz garanciális szabályokat a kiskorú érdekében. Ezért elengedhetetlen, hogy a bíró figyelemmel legyen a gyermek speciális érdekére, lehetőség szerinti kíméletére és csak abban az esetben rendelkezzen esetleges újabb kihallgatásáról, ha anélkül a tényállás hiánytalan megállapítása és megalapozott ítélet meghozatala nem lehetséges.

Végül érdemes megjegyezni, hogy a Be. a 18. év alatti sértetteket a „különleges bánásmódot igénylő sértettek” kategóriájába sorolja. A Be. 62/C. § kimondja, hogy ilyen sértett jelenléte esetén az eljárásban résztvevő személyeknek a sértettek lehető legnagyobb kíméletével kell eljárniuk, az eljárási cselekményeket lehetőség szerint a tanúk igényeinek a figyelembe vételével kell előkészíteniük és végrehajtaniuk.

Milyen változások várhatók az új Be. hatályba lépésével?

2018. július 01-én hatályba lép a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban „új Be.”). Szembeötlő változás a jelenlegi szabályozáshoz képest, hogy az új Be. a 81-89. §-okban egy helyen összefoglalva tartalmazza a tanúkra (sértettekre) vonatkozó különleges szabályokat, ezáltal sokkal átláthatóbb és kezelhetőbb.

Koncepcionális változást jelez, hogy az új Be. az eljárásban szereplő minden ún. „különleges bánásmódot igénylő személyt” fokozottan véd. A jogszabály erejénél fogva a 18. életévét be nem töltött személy továbbra is különleges bánásmódot igénylő személynek minősül. Újdonság viszont, hogy az új Be. 85. §-a részletesen felsorolja, hogy az eljáró hatóságok milyen konkrét intézkedéseket tehetnek az ilyen személyek védelmében (pl. személyes adatok és magánélet védelme, eljárási cselekmények haladéktalan és ismétlés nélküli megtétele, sértett és terhelt szükségtelen találkozásának elkerülése, kép- és hangfelvétel készítése, különleges meghallgató szoba illetve videókonferencia használata, stb.).

A 14. életévét be nem töltött sértettekre és tanúkra vonatkozó speciális szabályokat az új Be. 88. §-a tartalmazza. A jelenleg hatályos szabályozással megegyeznek az alábbi rendelkezések:

  • a sértett/tanú csak akkor hallgatható ki, ha a tőle beszerezhető bizonyíték mással nem pótolható,
  • kihallgatásának továbbra is gyermekbarát meghallgató szobában kell történnie,
  • a sértett/tanú kihallgatásáról kép- és hangfelvételt kell készíteni.

Újdonság viszont, hogy megszűnik a nyomozási bíró szerepe a kiskorú tanúk kihallgatását illetően, ez a feladat kizárólag a nyomozó hatóságé lesz a jövőben. Ezzel csökkenhet a kihallgatások száma, hiszen ahogyan azt fentebb jeleztük, a jelenlegi szabályozás alatt rendszeresen előfordul, hogy az első, rendőrség általi kihallgatást követően a kiskorút még a nyomozási bíró is kihallgatja.  

Új, a kiskorú személyek érdekeit védő elem továbbá, hogy amennyiben lehetséges, a nyomozó hatóság biztosítja, hogy az eljárási cselekményeket minden alkalommal ugyanazon személy végezze.

Az új Be. erőteljesebben lép fel annak érdekében, hogy a kiskorú tanú ne találkozzon a terhelttel az eljárás során, ezért alapszabályként megtiltja, hogy a kiskorú kihallgatásának helyszínén a terhelt és a védő személyesen jelen legyen. Ez csak abban az esetben lesz lehetséges – mérlegelés alapján –, ha a kihallgatást a terhelt vagy a védő indítványozta. Az új Be. továbbá kizárja a kiskorú szembesítésének lehetőségét.

Üdvözlendő, hogy az új Be. 87. § alapján a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság elrendelheti, hogy az eljárási cselekményen igazságügyi pszichológus szakértő is jelen legyen, aki mind a hatóság, mind a kiskorú részére szakszerű támogatást tud majd nyújtani a kihallgatás során (ez a szabály minden 18. év alatti személyre vonatkozik).

Az új Be. továbbá még a különleges bánásmódot igénylő személyek közül is kiemeli a szexuális bűncselekmények sértettjeit, akik számára a fentiek mellett a további különös garanciákat biztosítja:

  • a  sértettet csak vele azonos nemű személy hallgathatja ki,
  • a sértett kihallgatásánál a terhelt és védője személyesen nem lehet jelen,
  • a vádemelés után a bíróság a sértett kihallgatását csak kiküldött bíró vagy megkeresett bíróság útján végezheti el,
  • a nyilvánosságot ki kell zárni a tárgyalásnak arról a részéről, ahol a sértett részvétele kötelező,
  • amennyiben a kiskorú (csak a 14. életévét be nem töltött) sértettet a nyomozás során kihallgatták és a kihallgatásáról kép- és hangfelvétel készült, a bíróság a tárgyalási szakban mellőzheti a sértett tanúként történő kihallgatását.

A kiskorú sértett/tanú kihallgatásának módját illetően az új Be. a büntetőeljárás egészére vonatkozóan általános szabályként a telekommunikációs eszközök (telefonkonferencia, videókonferencia) használatát írja elő (új Be. 122. §). Az ügyészség és a nyomozó hatóság minden különleges bánásmódot igénylő sértett kihallgatását ilyen eszközzel végzi majd. Ez alól kivételt képezhet, ha a kihallgatáson a sértett/tanú személyes jelenléte szükséges. A bíróság a tárgyalási szakban pedig csak különösen indokolt esetben mellőzheti a telekommunikációs eszköz használatát.

Tanúvédelmi szempontból jelentős új rendelkezés, hogy a telekommunikációs eszköz használata során az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság elrendelheti, hogy a különleges bánásmódot igénylő személy az eltérő helyen jelen lévő terheltet ne láthassa, illetve hallhassa, illetve elrendelheti az érintett személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságok technikai eszközzel történő torzítását is (új Be. 124. § (5) bekezdés és 126. §).

A telekommunikációs eszközök használata tehát a büntetőeljárásban általánossá fog válni, aminek országszerte meg kell teremteni a technikai feltételeit. Kérdéses, hogy egy kiskorú személyt mennyire fog feszélyezni, vagy éppen komfortosabbá tenni a kihallgatás kevésbé személyes volta. Az azonban kétségtelen, hogy a technikai fejlődés, a költséghatékonyság és a tanúk védelme szempontjából ez előrelépésnek értékelhető.

A bíróságnak ezen túl továbbra is lehetősége lesz kiküldött bíró vagy megkeresett bíróság útján kihallgatni a kiskorút (a kiskorú a tárgyalásra továbbra sem lesz idézhető), a szexuális bűncselekmény sértettjét pedig fő szabály szerint így kell majd kihallgatnia.

Összegezve, az új Be. erőteljesebb és koncepciózusabb védelmet biztosít minden különleges bánásmódot igénylő sértettnek, illetve tanúnak. A jelenlegi szabályozás bizonyos elemeinek megtartása mellett további személyi és tárgyi garanciákat biztosít annak érdekében, hogy védje a különleges bánásmódot igénylő sértettek/tanúk és különösen a 14. év alattiak, valamint a szexuális bűncselekmények sértettjeinek különleges érdekeit.  Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni, hogy a jelenlegi és új törvényi garanciák mellett legalább olyan fontos, hogy a tanúkihallgatást végző személy rendelkezzen megfelelő empátiával és kellő szakértelemmel ahhoz, hogy a kiskorút hatékonyan és kímélettel tudja kihallgatni. Az ilyen tevékenységet végző személyek továbbképzése továbbra is kulcsfontosságú.

Dr. Répássy Andrea, bírósági titkár

A cikkben hivatkozott jogszabályokat a Jogtár segítségével dolgoztuk fel.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.