A hálózatbiztonság Európai Uniós szabályozásának folyamata a NIS irányelv elfogadásáig

A tanulmány Az Igazságügyi Minisztérium által támogatott a „Jogászképzés színvonalának emelését célzó Programok” keretében „A (demokratikus) nyilvánosság legújabb szerkezetváltozásának hatása a sajtószabadság tartalmára – változás a változatlanságban?” című kutatási programban a Károli Gáspár Református Egyetem- Infokommunikációs Jogi Tanszéken készült.

Bartha Bence a fenti címen előadást tart az Arsboni, Baker McKenzie Jog & Innováció konferencián május 27-én. Ha meghallgatnád, jelentkezz nézőnek ide kattintva!

A kutatási program eredményeit tekintve jelen tanulmány egy a Hálózatbiztonsággal foglalkozó nagyobb, átfogó tanulmány Európai Uniós fejezete, melynek címe: „Európai Uniós szabályozás, a 2016-os irányelv és előzményei”.

E fejezet fő célja, hogy bemutassa azt a 2001-ben megindult Uniós folyamatot, amely 2016-ra a NIS (Network and Information Security) irányelv elfogadásához vezetett. 2001-ben a bizottság elindított egy folyamatot, amelyben megindult a hálózat és információbiztonsági együttműködés. Ez folyamatosan haladt előre és egyre szorosabbá vált a tagállamok között. Ennek főbb (általam fontosnak vélt) állomásait mutatja be a fejezet. A biztonságos társadalomra vonatkozó stratégián a digitális menetrenden és az európai kiberbiztonsági stratégián keresztül. Ezek nem jogalkotási dokumentumok, csupán bizottsági közlemények, javaslatok, irányok.

A fejezetben helyet kapott még két terület, amely részben kapcsolódik a hálózatbiztonsághoz, részben túlmutat azon és más jogterületekkel is szoros kapcsolatban áll. Ezek a „Cybercrime” és a „Kritikus infrastruktúrák” -ra vonatkozó szabályok. Itt ennek a két területnek az önálló Uniós fejlődés folyamata lett ismertetve. A „cybercrime keretében lett bemutatva röviden egy intézmény az EUROPOL-on belül működő „Európai Számítástechnika Bűnözés Elleni Központ”.

A fejlődési folyamat betetőződéseként 2016-ban az Unió elfogadta a NIS irányelvet, amely egy „átfogó” szabályozást ad a hálózat és információs rendszerekre vonatkozó együttműködés egy egységes magasabb szintre való emelésére. Az irányelv rendelkezései hol részletesebben, hol átfogóan kerültek ismertetésre.

A fejezet végén bemutatásra kerül az ENISA a Bizottság információbiztonsággal foglalkozó ügynöksége.

A fejezet fő célja tehát az a fejlődési folyamat bemutatása, egyes részterületekkel egyetemben, amely előzménye volt a NIS irányelvnek. Illetve a NIS irányelv szabályinak bemutatása. A bemutatáson túl az „Összegzés” keretében, értékelve a helyzetet, kitértem arra is, hogy ezek csak keretek. Az Unió egyes szabályai a tagállamok együttműködéseit serkenti, hol kötelező erővel jogszabályi szinten, hol közleményekkel, stratégiákkal. A végső és legfontosabb a tagállami implementáció során elfogadott jogszabályokból létrejövő gyakorlat és a rendeletek végrehajtása, konkrét alkalmazása lesz.

A hálózat és információbiztonság ugyanis egy rendkívül gyorsan fejlődő és szélesedő terület, amely egyrészt a jog eszközeivel (is) szabályozott. A hatékonysághoz azonban számos más területen fel kell lépni a minél nagyobb biztonság érdekében.

Bartha Bence

Szakmai gyakorlat és munkatapasztalat:
2017Budapest IV. és XV. Kerületi Bíróság
Tanulmányok:
2013 -Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, jogász szak
2016 -KRE- ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszék demonstrátor
Nyelvtudás:angol


Nézőként jönnél? Regisztrálj a konferenciára!

Kép forrása

*** Wulters Kluwer logo A Jog és Innováció rovat támogatója a Wolters Kluwer

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.