Hogyan fonódjunk össze, és mire figyeljünk közben?

Az elmúlt években a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a Tpvt.) korszerűsítése, az eljárás gyorsabbá tétele érdekében jelentős lépéseket tett a vállalkozások összefonódásának eljárásrendje terén. Valóban megfigyelhető a fúziós ügyek átlagos ügyintézési idejének csökkenése a 2014-es határidő-csökkentés óta, annak ellenére, hogy a GVH elé került összefonódási kérelmek száma nőtt.[1] A most 2017. január 15-én hatályba lépő új szabályok, megreformált eljárásrend is ezt a tendenciát kívánja tovább erősíteni.

A megnövekedett számú eljárások gyorsítása érdekében a törvény a kérelem benyújtása helyett a kötelező bejelentés megtételét írja elő a kérelmező számára. A törvény erre az új „összefonódás-bejelentés” fogalmat használja,[2] és már a GVH honlapján is a megváltozott menüponttal találkozhatunk.

Mikor kell bejelenteni egy tervezett fúziót?

Az összefonódásokat be kell jelenteni a Gazdasági Versenyhivatalnak, ha meghaladja a törvényben meghatározott bevételi küszöbértéket. A most hatályba lépett Tpvt.-módosítás értelmében az összefonódások 15 milliárd együttes nettó éves árbevétel (ez a régi maradt) és legalább két érintett vállalkozás 1 milliárd nettó éves árbevétel (amit 500 millióról a kétszeresére emelt a jogalkotó) felett lesznek bejelentés-kötelesek.

A küszöbszámok ezelőtt 2005 óta változatlanok voltak, miközben 2005 és 2015 között az infláció 50 százalékos volt.[3] Már csak ebből következően is egyre több összefonódás esik bejelentés-köteles körbe, így az 500 milliós árbevételi küszöb felemelése, amely nem csak a GDP-hez viszonyított arányát tekintve, de abszolút összegében is a legalacsonyabbak közé tartozott EU tagállami összehasonlításban, indokolt arra tekintettel, hogy

a reformok egyik célja A bejelentési kötelezettség alá eső fúziók körének racionalizálása, emellett a vállalati terhek csökkentése volt.

Így az egymilliárd forintra való felemelés az indokolás szerint várhatóan 10-15%-kal kevesebb tranzakció GVH-hoz történő bejelentését eredményezi majd a jövőben. Fontos, hogy a küszöbszámítás módja is változik, ugyanis a magyar vállalkozások esetében nem a világméretű, hanem csak a magyarországi forgalmat (a belföldi értékesítés nettó árbevételét) kell számításba venni.[4] Ettől a lépéstől az várható első ránézésre, hogy kevesebb bejelentés-köteles fúzió fog a Versenyhivatal elé kerülni. Azonban e kritérium mellett egy új, külön vizsgálatot igénylő szabályt is bevezetett a módosító, amely

kiterjesztheti a kötelezettséget olyan tranzakciókra is, akik a fenti küszöbértékeket nem érik el.

A csavar

A szabály így hangzik: A számszerű küszöbérték alapján bejelentési kötelezettség alá nem tartozó összefonódást is be kell jelenteni a Gazdasági Versenyhivatalnál, ha nem nyilvánvaló, hogy az nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon, és ha az érintett vállalkozás-csoportok nettó árbevétele együttesen az ötmilliárd forintot meghaladja. Ezt nevezte el a törvény összefonódás-vizsgálati küszöbértéknek.

Erre a jogalkotó szerint azért volt szükség, mert egyes alacsony összesített forgalmú érintett piacokon

a küszöbértékeket nem teljesítő összefonódások is járhatnak a verseny jelentős mértékű csökkenésével,

különösen erőfölény létrehozása vagy megerősítése révén, aminek megakadályozása az összefonódás-felügyelet legfontosabb kitűzött célja. Ezért a törvény szerint a GVH jogosultságot kap a küszöbértékeket el nem érő összefonódások esetében is hivatalból eljárás indítására, ha az összefonódás valószínűsíthetően a verseny jelentős mértékű csökkenésével járna. De csak akkor, ha az érintett vállalkozáscsoportok nettó árbevétele együttesen meghaladja az 5 milliárd forintot.

A GVH annak érdekében, hogy elősegítse az új szabály konkrét gyakorlati alkalmazhatóságát, ezzel szolgálva a jogbiztonságot és kiszámíthatóságot, már a módosítás hatálybalépése előtt kiadott egy közlemény-tervezetet, (amely azóta végleges formájában is megtalálható a honlapjukon) hogy részletes útmutatást adjon az új szabály értelmezésére.[5]

Itt csak az a kérdés, hogy mennyi fejtörést okoz majd a vállalkozásoknak annak megállapítása, hogy tervezett tranzakciójuk vajon nyilvánvalóan nem csökkenti-e jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon és kockáztassák-e meg a bejelentés elmaradását az ügylet elhúzódása elkerülése érdekében.

A jogbiztonságot kívánja szolgálni, hogy az ilyen összefonódások esetén az eljárás megindítására – az általános 5 éves elévülési idővel szemben – legfeljebb az összefonódás végrehajtásától számított 6 hónapon belül van lehetősége a Versenyhivatalnak.

A törvényi többlépcsős megfelelési rendszer mellett a GVH közleményében további finomhangolásokat végez.[6] A GVH állásfoglalása szerint további összefonódások mentesülhetnek az eljárás lefolytatása alól, ha azt saját kvalitatív szempontjai alapján a küszöbértékek elérése esetén sem látja indokoltnak.

Hogyan fonódjunk össze, és mire figyeljünk mindeközben?

Miért fontos, hogy indul-e eljárás, ha az eljárások végén az ügyek nagy részében végül engedélyezi a GVH az összefonódást? Erre leginkább a határidők hossza és a végrehajtási tilalom a magyarázat.

Abban az esetben, ha a vizsgáló a bejelentés alapján meg tudja állapítani, hogy az összefonódás nyilvánvalóan nem csökkenti jelentősen a versenyt, nem kell eljárást indítani, és 8 napon belül hatósági bizonyítványban kap engedély a bejelentő. Ha a vállalat az első feltételrendszer alapján tette a bejelentést,

a bizonyítvány kiadása előtt nem hajthatja végre az összeolvadást

(tehát pl. nem gyakorolhatók az új szavazati jogok, nem ruházhatók át az eszközök stb.) Ha a vállalat az új összefonódás-vizsgálati küszöbérték szerint tette a bejelentést, már előtte is végrehajthatja a fúziót, itt nincs végrehajtási tilalom.

Ha a vállalat maga dönt úgy, hogy a törvényi kritériumok alapján az összefonódása nem bejelentés-köteles, azonnal végrehajthatja a fúziót, ilyen esetben azonban a GVH-nak még van 6 hónapja, hogy hivatalból eljárást indítson, ha úgy érzékeli, hogy mégsem nyilvánvaló, hogy a fúzió nem csökkenti jelentősen a versenyt.

Ha hatósági bizonyítvány kiadásának feltételei nem teljesülnek, akkor az összeolvadást vizsgálni szükséges, és a vizsgáló vizsgálatot rendel el, hogy megállapíthassa, hogy az összefonódás nem csökkenti-e jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon. Ez az ügyek nagy részében egyszerűsített eljárás keretében, 30 napos határidővel megy végbe. Egyes bonyolultabb esetekben (2016-ban 7 esetben) a felmerülő adatok alapján szükség van a piaci hatások teljes körű vizsgálatára, hogy a versenytanács annak tudatában hozhasson döntést az összefonódásról, hogy részletes elemzés alapján meggyőződött annak versenyre gyakorolt hatásairól. Így vagy az egyszerűsített eljárás bővül ki teljes körű eljárásra (így meghosszabbodik a határidő), vagy a vizsgáló, ha ezt már a vizsgálat elrendelése előtt észleli, akkor egyből teljes körű eljárást kezdeményezhet, amely esetben a határidő 4 hónap.

A versenytanács ezután már meg tudja állapítani az összefonódás piaci hatásait, és aggálytalansága esetén ezt a tényt megállapítja (szükség esetén feltételeket is szab), ellenkező esetben a fúziót megtiltja.

Nagyobb felelősség a cégeknek, kiterjedt hatáskörök a Hatóságnak

Ha a felek úgy találják saját számításaik alapján, hogy bejelentési kötelezettség nem terheli őket, maguk viselik annak a kockázatát, hogy a GVH az ügylet zárását követő hat hónapig még eljárást kezdeményezhet, ha úgy találja, hogy a tranzakció az új szabályok küszöbértékei alapján bejelentési kötelezettség alá esik.

Itt kell szót ejtenünk a GVH rajtaütési jogkörének kiterjesztéséről. A GVH eddig is jogosult volt kartellgyanús és erőfölény-gyanús esetekben rajtaütést, lánykori nevén (előzetes értesítés nélküli) helyszíni kutatást lefolytatni. Ez a jogköre most kibővül, és a jövőben akkor is jogosult lesz lefolytatni a rajtaütést, ha fúziós ügyekben felmerül, hogy az összefonódást a végrehajtási tilalom ellenére végrehajtották, vagy az összefonódás-bejelentésben a bejelentő lényeges tényt elhallgatott vagy nem a valóságnak megfelelően közölt, és ezért nem került sor az összefonódás vizsgálatára.

Mi várható az új eljárástól?

Előfordulhat, hogy olyan esetben is bejelentési kötelezettséget eredményez majd az új rendszer, amikor maga a céltársaság kicsi, de saját piacán erős pozíciója van a viszonylag kevés versenytársához képest. Itt azonnal felmerül két kérdés: milyen piac és milyen részesedés? Ugyanis maga az érintett piac meghatározása magának a versenyfelügyeleti vizsgálatnak az első lépcsőfoka, ugyanakkor az új szabály, az összefonódás-vizsgálati küszöbérték meghatározása ezt a vizsgálatot a vállalatok feladatává teszi, akik versenyjogászok nélkül nehezen fognak boldogulni, nem is az ötmilliárd forintos küszöb, de annak meghatározásával, hogy mi az ami „nyilvánvalóan nem csökkenti  jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon”. Ehhez tehát már nem csak a GVH-nak, de

a vállalatoknak is meg kell tudniuk határozni az érintett piacot és ismerniük kell a versenytársaik piaci részesedését is,

amely egyes piacokon egyértelműbb, másokon azonban kevéssé realisztikus. Így a legnagyobb kihívás az, hogy a kisebb akvizíciók esetén a vállalatok meg fogják-e tudni állapítani a bejelentési kötelezettségüket a rendelkezésükre álló adatok alapján.

Dr. Kiss Anna Rita

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

Jegyzetek

[1] Forrás: gvh.hu

[2] Tpvt. 24. §

[3] Indokolás

[4] Tpvt. 27. § (2)

[5] A Gazdasági Versenyhivatal elnökének és a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa elnökének 1/2017. közleménye az összefonódások vizsgálatára irányuló eljárással kapcsolatos egyes jogalkalmazási kérdésekről

[6] A Gazdasági Versenyhivatal elnökének és a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa elnökének 2/2017. közleménye az összefonódás-bejelentési kötelezettség, az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárás megindítása, valamint az eljárás teljeskörűvé nyilvánítása esetén alkalmazandó „nem nyilvánvalóság” feltételéről

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.