Ismét teljes az Alkotmánybíróság, megválasztotta a parlament a négy új jelöltet

A múlt héten egyezett meg az LMP a kormánypártokkal a négy új alkotmánybíró személyéről. A jelölteket hétfőn az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága hallgatta meg. Habár korábban az MSZP törvénysértőnek nevezte az eljárást, arra hivatkozva, hogy Tóth Bertalan jelölő bizottságból való kilépésével a testület nem tett eleget az Alkotmánybírósági törvény követelményeinek, a meghallgatás rendben lezajlott, a négy jelölt mindegyikét alkalmasnak találta az Igazságügyi Bizottság. Az Országgyűlés ma mind a négy jelöltet megszavazta.

Rubovszky György üdvözli az Alkotmánybíróság három új tagját
Rubovszky György üdvözli az Alkotmánybíróság három új tagját

Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó, a Kúria bírája az Alkotmánybíróság (AB) és a rendes bíróságok között kialakuló konfliktusokról beszélt, miszerint a bíróságok nem akarják figyelembe venni az AB döntéseit. Kifejtette, hogy megválasztása esetén ezen a területen segíthetné a konszenzus irányába a két felet, ugyanakkor lényegében az AB álláspontját képviseli, amikor az alkotmányossági szempontok kijelölését tekinti a bíróságokkal szembeni első számú feladatnak.

Dr. Horváth Attila, jogtörténész első számú célkitűzésének a történeti alkotmány érvényesítését jelölte meg. Hivatkozott a Szent István óta organikusan fejlődő, tradíciókkal rendelkező alkotmány nemzetösszetartó hatására. Az írott Alaptörvény, valamint a történeti alkotmány normakonfliktusáról érdeklődő kérdésre pedig úgy válaszolt, csak azok a rendelkezések alkalmazhatóak a történeti alkotmányból, melyek nem ütköznek a tételes jog szövegével.

Dr. Schanda Balázs, egyetemi tanár beszámolójában az alkotmánybírók személyes felelősségét emelte ki, valamint külföldi gondolkodóktól idézett. Kiemelte még az Alkotmánybíróság koherens, egységes joggyakorlatának szükségességét, illetve következő feladatként az ember fogalmának kimunkálását jelölte ki a testület számára.

szabo-marcel
Dr. Szabó Marcel beszél bizottsági meghallgatásán

A meghallgatást dr. Szabó Marcel, ombudsman-helyettes zárta, akit először az uniós jog és Magyarország szuverenitásának problémaköréről, majd a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban kérdeztek. Szabó elmondta, hogy bizonyos alkotmányos elveket nem szabad az uniós jog végrehajtásával sem megsérteni, valamint tisztázta, hogy az erőmű kérdésében a legteljesebb nyilvánosság álláspontját foglalja el.

Az Országgyűlés Szabó Marcelt 135 igen és 2 nem, a másik három jelöltet 136 igen és 2 nem szavazattal választotta meg az Alkotmánybíróság tagjának. A parlament új elnököt is választott a testületnek: Sulyok Tamást, eddigi elnökhelyettest titkos szavazáson 137 igen és 1 nem vokssal iktatták be tisztségébe.

Még korábban fejtette ki véleményét Gulyás Gergely, a bírókat jelölő eseti bizottság alelnöke az MSZP-s akcióval kapcsolatban. A kormánypárti politikus kiemelte, indokolatlannak és jogilag képtelennek tartja Tóth Bertalanék álláspontját, miszerint a testület határozatképtelenné válhatna az egyik tag lemondásával. Gulyás elmondta, a működéssel és a határozatképességgel kapcsolatban semmilyen következménye sincs a szocialista felvetésnek, az alkotmánybírók jelölésének folyamata megfelelt a törvényi előírásoknak.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

Jegyzetek

A képek forrásai: itt és itt.

Források: http://index.hu/belfold/2016/11/21/alkotmanybiro-jeloltek_meghallgatas_orszaggyules/

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.