Jogalkotó joghallgatók – a JÖSz kriptovalutaszabályozással foglalkozó projektje

A Joghallgatók Önképző Szervezetét (JÖSz) bemutató interjúsorozatunk második részében a szervezet két tagját, Incze Johannát és Szűcs Márkot kérdeztük a „Kriptovaluták lehetséges megjelenése a magyar jogrendszerben” nevet viselő projektjükről.

Néhány szóban bemutatnátok magatokat és a projekt többi tagját?

Johanna: Jelenleg másodéves joghallgató vagyok az ELTE ÁJK-n, egy éve vagyok a JÖSz tagja, a civilisztika tagozatot erősítem. Már az egyetem legelső félévében nagyon megtetszettek a JÖSz által szervezett programok, ezért döntöttem a jelentkezés mellett, amit azóta sem bántam meg.

Márk: Harmadéves joghallgató vagyok az ELTE ÁJK-n, két éve léptem be a JÖSz-be. Az egyetemen kívül egy plusz szakmai közösségre vágytam, ahol az érdeklődési körömnek megfelelő területeket tudom kutatni, és erre a JÖSz volt a legjobb választás. A szervezeten belül büntetőjogi tagozatos vagyok.

Tudatosan ügyeltünk arra, hogy minden projektbe több évfolyamból is bekapcsolódjanak a hallgatók. Rajtunk kívül a projekt többi tagja Bagi Veronika, Héjja Domonkos, Kovács Petra, Máriás Bertalan, Molnár Antal, Olajos Marcell, Péter Dániel, Simon Orsolya Anna, Számel Artúr, Tepliczky Dóra és Viczán Gergely.

Miért éppen ezt a projektet választottátok?

J: Nehéz döntés volt, hiszen mindegyik projekt nagyon tetszett, ezért végül a leadási határidő előtt 45 perccel változtattam meg a sorrendet. Érdeklődőm a pénzügyi jog iránt, a kriptovaluták jogi szabályozása pedig egy olyan – még – kiforratlan terület, amiben sok lehetőség és izgalom rejlik.

M: A büntetőjogon belül a gazdasági bűncselekmények érdekelnek a legjobban, a kriptovaluták pedig az utóbbi időben megjelentek a szervezett bűnözésben és gyakori eszközei a pénzmosásnak. A mögöttük rejlő technológia rohamosan fejlődik, ezzel pedig a jogi szabályozás nehezen bírja felvenni a tempót. Emiatt gondoltam azt, hogy ez a téma aktuális és fontos annyira, hogy érdemes legyen vele foglalkozni.

Miről szól röviden a projekt, hogyan álltok jelen pillanatban?

J: A projekt célja a legelterjedtebb kriptovaluták (pl. Bitcoin, Ethereum) működésének vizsgálata magyar jogi szempontból, a hazai- és nemzetközi szakirodalom, valamint a hazai- és külföldi szabályozás áttekintésével. 

M: Minden projekt bizonyos mérföldkövek előre meghatározott időpontban való teljesítésén alapszik. Jelenleg az öt mérföldkőből a másodiknál tartunk, ez kb. féltávot jelent. Megvan a tartalomjegyzék és a projekt vázának leírása, jó ütemben haladunk a munkával.

Hogyan néz ki a kutatás?

J: Általában heti egy megbeszélést tartunk, ahol a különböző tagozatok megosztják egymással kutatási munkájuk eredményét. A négy tagozat (civilisztika, büntetőjog, közjog, nemzetközi jog) kutatási területe természetesen sok helyen összefonódik, lehetetlen a különböző területekkel teljesen elkülönülve foglalkozni, ezért gyakran közösen is dolgozunk. A megbeszéléseken kívül aktívan járunk a témával kapcsolatos TDK-kra és különböző előadásokra, az Arsboni Lawtech Meetupjain is igyekszünk a projekthez hasznos információkat gyűjteni.

M: A projekt „középpontja” a hazai szabályozás tanulmányozása, melyben mindenki aktívan részt vesz, a különböző „mellékágakat” pedig a csapatot belül is külön csoportok kutatják. Minden forrást és eredményt egy közös mappába töltünk fel, így könnyítve egymás munkáját. A korábban említett TDK-k és előadások mellett igyekszünk felkeresni különböző területekről kifejezetten a kriptovalutákkal foglalkozó szakértőket, hogy teljesebb képet kapjunk a kutatott témáról.

Ahhoz, hogy megértsük, hogy miben rejlik a kriptovaluták „mássága”, és miért kell teljesen más szabályozást alkalmazni rájuk, mint mondjuk a pénzre vagy az értékpapírokra, elengedhetetlen, hogy a jogon kívül más tudományágak nézőpontjából is vizsgálódjunk, mint pl. a közgazdaságtan vagy az informatika. A projekteknek, és alapvetően a JÖSz-nek is az a célja, hogy interdiszciplinárisan egy adott szektor kérdéseire innovatív válaszokat adjon.

Minden projektben van egy mentor és egy szponzor, valamint projektenként egy-egy volt JÖSz tag is segíti a munkátokat. Róluk mondanátok néhány szót?

M: A projektben mentorként dr. Hegedűs Levente, az Andrékó Kinstellar Ügyvédi Iroda senior ügyvédje segíti a munkánkat. A Kinstellar egyébként a projekt szponzora. A mentorunk rögtön a projekt felépítésének átgondolásánál a segítségünkre volt, a Kinstellarban való találkozón egy prezentációból tudhattuk meg, hogy hol tart a jelenlegi szabályozás és milyen nemzetközi vagy EU-s szabályozókat érdemes figyelembe venni.

J: A projekt alumni tagja dr. Vizler Kitti, aki jelenleg a PwC tanácsadójaként dolgozik. Az első héten vele is találkoztunk, ahol rögtön igazi vezetőként átfogta a csapatot és kiadta a feladatokat. Ha bármilyen kérdésünk van, akkor hozzá tudunk fordulni és ő készséggel válaszol.

Hogy áll a kriptovaluták jelenlegi hazai szabályozása, milyen tendenciákat lenne érdemes átemelni más országok gyakorlatából?

J: Úgy látjuk, hogy Magyarországon a kérdéssel egyelőre nem igazán foglalkozik a jogalkotó, az MNB állásfoglalásai kifejezetten elutasítóak a kriptovalutákkal szemben. Külön csoportokban vizsgáltuk az ázsiai, az amerikai és az EU-s szabályozást, melyekben nagyon eltérő tendenciákat találtunk. Szinte országonként változik a kriptovalutákhoz való hozzáállás, egyes államok egyenesen betiltanák a kriptovalutákkal való kereskedést, míg más államok innovatív lehetőséget látnak benne és adott esetben saját kriptovalutát is kibocsátanak. Az EU-s szabályozás inkább az utóbbi csoportba tartozik, abszolút pozitívan tekintenek a kriptovalutákra, és különböző irányelvekkel próbálják megfelelő mederbe terelni a szabályozását. Remélhetőleg ez a hazai szabályozásra is pozitív hatással lesz.

Mi a cél, mit várhatunk tőletek május 4-én?

M: Az a célunk, hogy a május 4-én tartandó JÖSz konferencián egyfajta de lege ferenda javaslatot tegyünk arra, hogyan lehet a kriptovalutákhoz kapcsolódó pénzpiaci, nemzetközi és büntetőjogi kockázatokat szabályozási módszerekkel csökkenteni. Egyetemistaként nyilván nehéz megalkotni egy átfogó szabályozást, de szeretnénk, ha a munkánk egyfajta kézikönyv lenne a kriptovalutákkal foglalkozó ügyvédi irodák számára, hogy „tudjanak mihez nyúlni”, ha egy ilyen ügy kerül eléjük.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.

MEGOSZTÁS