Kacsintással adtam el a budai villámat? A ráutaló magatartás és annak lehetséges útvesztői

A jognyilatkozat vagy a szerződés szavak hallatán legtöbbünk számára irodai képek villannak be: két vagy több fél a jogi képviselőik jelenlétében egy tárgyalóasztal mellett formálisan kinyilatkoztatja az akaratát. A mindennapok során viszont korántsem ez a leggyakoribb eset. Szerződéseket kötünk ugyanis minden alkalommal, amikor a helyi kisboltban vásárolunk, vagy amikor felszállunk egy tömegközlekedési eszközre.

A szerződésekről általában

A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amely alapján az egyik fél köteles valamilyen szolgáltatást teljesíteni, a másik fél pedig jogosult ezen szolgáltatás követelésére. Jognyilatkozat szóban, írásban, illetve ráutaló magatartással tehető.

A ráutaló magatartás gyakorlati jelentősége

A ráutaló magatartás akár passzivitást tanúsítva is megvalósulhat,

Cikkíró Pályázat

Van egy érdekes témád?

Ez most nem egy évfolyamdolgozat, hanem az Arsboni ötödik alkalommal megrendezésre kerülő Cikkíró Pályázata!

és külön szóbeli nyilatkozat megtétele nélkül közvetíti a jogügyleti akaratot. Ebből fakadóan gyakran lehet kérdéses, hogy egyáltalán létrejött-e a felek közötti megállapodás, illetve ha igen, akkor pontosan milyen tartalommal. Tisztában kell lennünk tehát azzal, hogy milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy ténylegesen is megvalósuljanak az általunk elérni kívánt joghatások.

A joghatás kiváltásának feltételei

A fennálló joggyakorlat alapján joghatás kiváltására csak akkor alkalmas a ráutaló magatartás, ha az olyan szándékot közvetít, amely a másik fél számára az általános élettapasztalat alapján kétségtelenül felismerhető volt. Amikor tehát a szupermarketben beállunk a kasszánál tolongó sorba, akkor az eladó jogosan következtethet arra, hogy adásvételi szerződést kívánunk kötni az általunk futószalagra helyezett termékekre. Ha viszont egy baráti beszélgetésben az a téma, hogy az egyik fél már szívesen megválna a több tízmilliós villájától, mert unja a pazar kilátást a budai hegységben, a másik fél pedig erre egy biztató kacsintással válaszol, akkor az általános élettapasztalat alapján nem tételezzük fel köztük adásvételi szerződés létrejöttét, hiszen az ilyen horderejű ügyletek megkötése – a felek érdekeinek védelme céljából – mindig szigorú formalitások keretében zajlik.

Amikor a ráutaló magatartás nem keletkeztet szerződést

A ráutaló magatartás nem hoz létre szerződést, ha a felek nem egyeznek meg a szerződés lényeges, vagy bármelyik fél által lényegesnek minősített kérdéseiben. Következésképpen, ha valamely lényeges szempont nem tisztázott, úgy nem is lesz érvényes a megállapodás, viszont egy lényegtelen feltétel rögzítésének elmulasztása nem akadályozza meg a szerződés létrejöttét. Az pedig, hogy mi számít lényeges kérdésnek, mindig az adott helyzetben egyedileg vizsgálandó.

Felhasznált források

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.