Kerítés építés az online térben is – monopolizálható-e az online szerencsejáték piac?

A szerencsejáték piac jelenlegi szabályozási koncepciója sem feltétlenül rossz irány, viszont a jelenlegi formájában nem felel meg sem a jogállamiság követelményeinek, sem pedig az ésszerűségi elvárásoknak. A monopolizáció vs. liberalizáció kérdésköre a jelenlegi szabályozás mellett nem csupán az Uniós normáknak való megfelelőség miatt vizsgálandó, de a fogyasztók védelmének érdekében is, valamint a piaci folyamatok megfelelőképpen való szabályozása és ezzel stabilitás nyújtása okán is indokolt. A főtanácsnoki indítvány másfél évvel cikkünk publikálása után ismertette a magyar szabályozás jogsértő voltát.

online betting

A szerencsejáték piac illetve ipar mind Magyarországon, mind a világ bármely területén óriási jelentőséggel bír. Ez az egyik legrégebbi állami bevételforrás, hiszen már az ókori Kínában is a Nagy Fal megépítésének finanszírozása érdekében alkották meg a mai Kenó játék ősét. A szerencsejáték ipar napjainkban is jelentős bevételeket jelent az egyes államok költségvetései számára, ennek megfelelően az online szerencsejátékok megjelenésével és elterjedésével kapcsolatban igencsak ellenséges mind a politikai, mind pedig a szabályozási légkör. Ezen ellenséges légkört a jogalkotói illetve a politikai kommunikáció általában a szerencsejáték-függőség problémájával, a fogyasztók érdekében történő ellenőrzés szükségességével, a sport tisztasága megőrzésének érdekével, illetve az online környezetben folytatott szerencsejátékból fakadó bűnüldözési komplikációk leküzdésének igényével indokolják. Ezek a problémák ténylegesen fennállnak ugyan, de egyrészről ez nem feltétlenül indokolja az online szerencsejáték piac monopolizációját, másrészről pedig ne legyenek kétségeink afelől sem, hogy

az elsődleges cél a szektorból származó bevételek állami ellenőrzés alatt tartása.

A bevételek jelentőségéhez kapcsolódóan mindenképpen meg kell említenünk egy körülményt, mégpedig, hogy a 2007-2008-ban kirobbanó gazdasági világválság idején a szerencsejáték szektor volt azon kevés piaci ágazatok egyike, amely konzisztens módon fenn tudta tartani a növekedését.

Az online szerencsejáték fogalma és jellege

Ahhoz, hogy megérthessük az online szerencsejátékjog egyes kérdéseivel kapcsolatos problémákat, mindenekelőtt ki kell térnünk röviden annak fogalmi meghatározására, ez ugyanis a vonatkozó jogszabályokban nincs egyértelműen definiálva. Ehhez azonban elsősorban azt is tisztáznunk kell, hogy milyen elemek megvalósulása esetén minősül egy játék szerencsejátéknak. A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény(1) (a továbbiakban: Szjtv.) egyértelműen meghatározza, hogy abban az esetben, ha az adott játék olyan, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá, és

a nyerés vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ, akkor az szerencsejátéknak minősül,

és a törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell rá. Ezek után meghatározhatjuk az online szerencsejáték jellegét is. Az online környezetben folytatott szerencsejáték vagy az úgynevezett távszerencsejáték vagy pedig az online kaszinójáték. A távszerencsejáték a sportfogadás, ha azt kizárólag hírközlő eszköz és rendszer útján szervezik. Az online kaszinójáték a kaszinójáték hírközlő eszköz és rendszer útján történő szervezése (a továbbiakban: online kaszinójáték). Online kaszinójátékot kizárólag a kaszinójáték szervezésére jogosult koncessziós társaság szervezhet. Hírközlő eszköz és rendszer többek között a címzett vagy címzés nélküli nyomtatvány, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelő lapja (pl.: egy újságban a kivágható sorsjegy), a telefon, az e-mail, az internet és a tv. Ehhez képest online környezetben folytatott szerencsejátéknak minősülhetnek olyan tevékenységek is, amelyek nem tartoznak a távszerencsejáték  vagy az online kaszinójáték fogalma alá, de mégis hírközlő eszköz és rendszer útján (pl.: Interneten) szervezik. Ilyen online szerencsejátékok például az online lottó, az online tombola vagy az online környezetben promóciós jelleggel meghirdetett ajándéksorsolások. Az Szjtv. használatában tehát

online szerencsejáték a távszerencsejáték keretében szervezett sportfogadás, illetve az online kaszinójáték.

A törvény értelmében nincs lekorlátozva, hogy milyen típusú játékok szervezhetőek online környezetben. A kaszinójátékra vonatkozó szabályozásnál láthatjuk, hogy a NAV által kiadott engedélyben szereplő játéktípusok kaszinóban történő szervezése a kaszinójáték. Ilyenformán online környezetben szervezhető mind sportfogadás, mind pedig klasszikus kaszinójátékok, kártyajátékok, úgynevezett skill games stb.. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy csak az I. kategóriába tartozó kaszinókoncesszióval rendelkező társaság szervezhet bármilyen, az engedélyben szereplő szerencsejátékot online környezetben.

Ajándéksorsolás vs. Promóciós játékok

Most, hogy meghatároztuk, hogy mi is az az online szerencsejáték, mindenképpen érdemes elhatárolnunk a korábban említett ajándéksorsolásos akciókat az egyszerű promóciós sorsolásos akcióktól. A két játékforma között az alapján tehetünk különbséget, hogy a játékban való részvételnek feltétele-e valamilyen áru vagy szolgáltatás megvásárlása. Abban az esetben ugyanis, ha a részvétel feltétele vásárlás, abban az esetben megvalósulnak a szerencsejáték fogalmi elemei, ugyanis a játékos vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá, és a nyerés vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ. Ezzel szemben az egyszerű promóciós játékok esetében, ahol a játékban való részvétel feltétele például hírlevélre történő feliratkozás, vagy valamilyen ingyenes szolgáltatás igénybevétele, a játékos nem valamilyen vagyoni érték nyújtása fejében válik jogosulttá a nyereményre, így az adott promóciós sorsolásos játék nem is minősül szerencsejátéknak. Ez azért különösen fontos, mert

az ajándéksorsolásra alkalmazni kell az Szjtv. rendelkezéseit,

amelyek egyrészről plusz költségeket is jelentenek, másrészről pedig igen szigorú állami ellenőrzés és felügyelet alá vonják magát a játékszervezési tevékenységet. Az egyszerű promóciós játékok esetében azonban nem szükséges alkalmazni a törvény rendelkezéseit, így be sem kell jelenteni a játékszervezést.

Távszerencsejáték

A törvény külön fejezetet szentel a távszerencsejátékok szervezésére vonatkozó speciális szabályoknak. E körben először is meghatározza a távszerencsejáték fogalmát, mely, ahogyan azt már korábban láthattuk a hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett sportfogadá. Többek között ezen szerencsejáték forma (illetve az online kaszinójáték) szervezése, úgynevezett nem liberalizált tevékenység, tehát ilyen játékokat csak állami játékszervező vagy koncessziós szerződéssel rendelkező játékszervező rendezhet. A 2014. év végén elfogadott adósaláta

az online sportfogadások szervezésének monopóliumát a Szerencsejáték Zrt.-hez telepítette,

távszerencsejáték szervezési tevékenységre pedig koncessziós jogot csupán az szerezhet, aki már rendelkezik Magyarország területén található játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncesszió jogosultsággal. Egy júliusban elfogadott módosítás szerint pedig lóversenyfogadást a Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft. szervezheti. A fentiek alapján, első körben megállapíthatjuk, hogy a monopolizáció eredményeként majdnem az egész, Magyarországon elérhető, online szerencsejáték piac illegális (pl.: bwin, partypoker stb.). Tetézi a bizonytalanságot, hogy a törvény rendelkezései szerint a nyilvános koncessziós pályázat kiírása mellőzhető, ha az állam úgynevezett megbízható szerencsejáték szervezővel köti meg a koncessziós szerződést. A távszerencsejátékok szervezésére való jogosultság illetve engedélyezés keretében különösen érdekes, hogy a 32/2005. (X.21.) PM rendelet előírja, hogy engedélyt csak olyan szerencsejáték szervezőnek lehet kiadni, aki rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi és gazdasági feltételekkel. Az megállapítható, hogy más személyi, tárgyi és gazdasági feltételek szükségesek egy online kaszinó és egy hagyományos kaszinó működtetéséhez, így nem igazán tiszta az sem, hogy mennyire hatékony egy olyan rendelkezés, amely hagyományos kaszinót működtetőkre korlátozza az online kaszinó, póker és egyéb játékok szervezését is. Egyébként ma Magyarországon nyolc darab vállalkozás rendelkezik kaszinó működtetésére vonatkozó engedéllyel, akiknek az esetében azonban megkérdőjelezhető, hogy rendelkeznek-e az online kaszinójátékok szervezéséhez szükséges személyi, illetve tárgyi feltételekkel.

responsible gambling

Az online kaszinójáték

2015 október 1.-én léptek hatályba azok a rendelkezések amelyek több újítás mellett, külön fejezetként szabályozzák az online kaszinójátékot. Online kaszinójátékot csak az ún. brick and mortar (offline, hagyományos) kaszinókoncesszióval rendelkező koncessziós társaság szervezhet, külön engedéllyel. Ezen engedélyért azonban – amennyiben a koncessziós díj megfizetésre került – az engedélyest nem terheli egyéb jogcímen többlet koncessziós díj.

A szervező kizárólag magyarországi IP címről csatlakozó játékosok számára teheti elérhetővé a szolgáltatást

és ezt folyamatosan ellenőriznie is kell. A kiszolgáló szervernek valamely EGT állam területén kell lennie és ahhoz folyamatos hozzáférést kell biztosítani az adóhatóságnak. Online kaszinójáték típusai a játékkaszinóban vagy az állami adóhatóság által – eseti vagy állandó jelleggel- engedélyezett más helyen folyó kaszinójátékban hírközlő eszköz vagy rendszer útján történő részvétel, az online kaszinó szerverére hírközlő eszköz vagy rendszer útján történő kapcsolódás a játékos rendelkezése alatt álló informatikai eszközzel a szerveren található játékprogramokkal történő játék, az online kaszinó által üzemeltetett szerver közvetítésével a játékos rendelkezése alatt álló informatikai eszközzel más játékosok elleni kártyajáték, vagy az előbbiek kombinációja. Több jogszerűen működő online kaszinó közös jackpot rendszert hozhat létre, vagy a kártyajátékokat egységes rendszerbe köthetik, sőt magyarországi játékszervező külföldi szolgáltató által üzemeltetett jackpot rendszerhez vagy külföldi kártyajátékhoz is csatlakozhat, ha a külföldi szervező a saját joga szerint jogszerűen működik. A külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség alá esik. Az online kaszinó üzemeltetője köteles az adóelőleget levonni és az állami adóhatóság részére megfizetni.

A Honlap blokkolás

A Szerencsejáték Felügyelet által – a médiában is nagy visszhangot kiváltó – alkalmazott egyik szankció az online szerencsejáték szervezésére engedéllyel nem rendelkező játékszervezők honlapjainak a blokkolása. A szankció gyakorlati alkalmazásának, illetve hatékonyságának több problémája is van, de ami az egyik legjelentősebb (különösen a játékosok szempontjából), az az, hogy az SzF tájékoztatása szerint az illegális szerencsejátékban való részvétel kizárólag a játékosok döntésétől függően és kockázatukra történhet, és az esetlegesen elért nyeremény bírósági úton nem érvényesíthető Magyarország területén.(2) Tehát, amennyiben a Honlapot az SzF blokkolja, akkor a játékos már nem fér hozzá a nyeremény egyenlegéhez és nem is követelheti azt.

Az online szerencsejátékhoz kapcsolódó tevékenységek

A reklámozási tevékenység keretében elmondhatjuk, hogy az online szerencsejátékok reklámozásához az állami adóhatóság engedélye szükséges. Az engedéllyel nem rendelkező online szerencsejáték reklámozásához nem nyújthatnak technikai támogatást a hírközlési szolgáltatók (pl.: internet szolgáltatók) sem, tehát elviekben az internet szolgáltatók nem jeleníthetik meg az engedéllyel nem rendelkező online szerencsejátékokra vonatkozó reklámokat. A szerencsejáték-reklámokra és a tiltott szerencsejáték tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértése esetén

a hatóság jelentős, a tiltott reklámmal elért vagyoni előny tízszeresének megfelelő, de legalább egymillió forintos bírságot szab ki.

A közvetítő szolgáltatók felelősségével kapcsolatban meg kell említenünk, hogy az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló törvény(3) alapján a közvetítő szolgáltató nem köteles ellenőrizni az általa csak továbbított információt. Különösen érdekes, hogy az Szjtv. 1.§ (5) bekezdése alapján az engedély nélküli szerencsejátékban történő részvételre vonatkozó ajánlatok közzétételében, illetve elfogadásában a pénzügyi szervezetek nem működhetnek közre, ilyenekhez nem nyújthatnak technikai támogatást. Ez alapján tehát egy adott bank nem teljesíthetne pénzügyi tranzakciókat az engedély nélküli online szerencsejátékokkal kapcsolatban (pl.: bwin).

Játékosvédelem

A szerencsejáték-szervező tevékenysége során a felelős játékszervezés elvének megfelelően köteles eljárni. A felelős játékszervezés elvének megfelelő szervezői tevékenységnek minősül különösen: a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmairól és a szenvedélybetegség kialakulásának veszélyeiről szóló tájékoztatás, a sérülékeny személyek szerencsejátékhoz való hozzáférésének korlátozása, kitiltás esetén megfelelő panaszkezelési eljárás alkalmazása, a figyelmeztető és önkorlátozó játékfunkciók széles körű biztosítása, illetve a szerencsejáték káros mentális, pszichikai és szociális hatásainak megelőzésére és csökkentésére szolgáló intézkedések alkalmazása. Ezek azok a minimum követelmények, amelyeknek a szervezőnek mindenképp meg kell felelnie.

Ezen felül az adóhatóság az önkorlátozó, önkizáró intézkedéssel érintett játékosokról, valamint azokról akiket a bíróság a cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett, vagy akinek cselekvőképességét a bíróság – játékfüggőség, játékszenvedély miatt – részlegesen, az ezzel kapcsolatos jognyilatkozatait érintő ügycsoportban korlátozta, játékosvédelmi nyilvántartást vezet.

A játékosvédelmi nyilvántartásba kizárólag az állami adóhatóság engedélyével rendelkező szerencsejáték-szervezők tekinthetnek be

és az alapján biztosítaniuk kell, a nyilvántartás szerinti korlátozásokat. A nyilvántartás tartalmazza: elkülönítve az önkorlátozó, önkizáró intézkedéssel érintett játékosok, valamint a bíróság által cselekvőképesságükben korlátozott személyek személyes azonosító adatait (név, anyja neve, személyi igazolványának száma, lakcím), az adatkezelés jellegét (önkéntes elhatározáson vagy bírósági határozaton alapuló korlátozás), valamint a megszűnés időpontját (az adatkezelés határozott vagy határozatlan időtartamú jellegét).

A fenteik alapján tehát a két legfontosabban kiemelendő, hogy a szerencsejáték-szervezőknek biztosítaniuk kell a játékosok számára az önkorlátozás lehetőségét, a másik pedig az, hogy az adóhatóság erre vonatkozóan nyilvántartást vezet. Az utóbbi felvethet némi adatvédelmi problémát, főleg a tekintetben, hogy miért pont az adóhatóság vezeti ezt a nyilvántartást és miért nem például egy a játékfüggőséget kezelő állami intézmény. Ugyanis ott talán indokoltabb lenne az adatkezelés.

Nem kifejezetten játékosvédelmi kérdés, de meg kell említenünk, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján nem adóköteles a játékos oldaláról a jogszerűen szervezett, a szerencsejátékból származó nyeremény. Eszerint azonban, ha egy játékos olyan weboldalon keresztül vesz részt online szerencsejátékban, amelynek üzemeltetője nem rendelkezik magyar engedéllyel (jelenleg csak ilyen működik), úgy az onnan származó nyeremény adó és járulékköteles jövedelemnek fog minősülni, mely esetében az adó és a járulékok mértékét, összegét a játékosnak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie (lévén nincs jogszerűen működő kifizető, aki ezt megtehetné az adóhatóság felé).

Uniós keretek

Az online szerencsejáték szervezéssel kapcsolatban, az uniós jognak a letelepedési szabadságra illetve a szolgáltatások szabadságára vonatkozó rendelkezéseinek, valamint az ezen rendelkezésekkel kapcsolatos EUB esetjognak van relevanciája. Az Európai Unió Bíróságának esetjogából (elsősorban: Gambelli ügy, Zenatti ügy, Zeturf ügy) látható, hogy egy adott tagállam önállóan határozhatja meg a fogadással és szerencsejátékokkal kapcsolatos politikája célkitűzéseit, illetve meghatározhatja az elérni kívánt védelmi szintet. Vagyis bármely tagállam megtilthatja a szolgáltatóknak, hogy saját területén szerencsejátékokat kínáljanak az interneten keresztül, még akkor is, ha olyan tagállamban rendelkeznek székhellyel, amelyben jogszerűen kínálhatják ezeket a szolgáltatásokat. De ezek a korlátozások is csak akkor alkalmazhatóak, ha azok szükségesek, arányosak és diszkriminációmentesek, továbbá koherensek és szisztematikusak a tagállam teljes szabályozásához viszonyítva.

A Bíróság azonban ezeken felül kimondta azt is, „hogy a szabadságjogok korlátozásának a kizárólagos célja nem lehet az, hogy védjék az inkumbens szolgáltató gazdasági érdekeit

(állami cég/állami bevételek védelme).”(4) Az esetjogból, valamint az online szerencsejátékra vonatkozó Zöld Könyvből és a Bizottság ajánlásaiból azt is láthatjuk, hogy a korlátozásokat az Unió a következő esetekben tartja elfogadhatónak: játékos-védelem, fogyasztóvédelem, a szerencsejáték káros szenvedéllyé válásának megelőzése, a csalások és a pénzmosás megakadályozása.

Az uniós keretek témaköréről bővebben is olvashatnak a szerző tanulmányában.

Liberalizáció vs. Monopolizáció

A fentiekből is látható, eljött az ideje, hogy a modern tendenciáknak megfelelően a jogalkotó (nem csak a magyar) felülvizsgálja a monopolhelyzetre építő szabályozási koncepcióját és körbejárja annak a lehetőségét,

hogy lehet-e illetve érdemes-e enyhíteni a szabályozás szigorán és elindulni a liberalizáció útján.

Ennek során azt kell vizsgálni, hogy a fogyasztó-, játékos- és kiskorúvédelem, valamint ezek ellenőrzése, melyik koncepció keretében valósul meg hatékonyabban, továbbá, hogy az államkassza bevételei a több szereplős vagy a monopol piac mellett lesznek-e nagyobbak, valamint, hogy a piaci (ideértve a legális és illegális szereplőket is) szereplők ellenőrzése mely szcenárió mellett oldható meg jobban. Az egyértelműnek látszik azonban, hogy a jelenlegi szürke zónát fel kell számolni, hiszen azon túl, hogy ennek fennállása a játékosok érdekeit is sérti, nem felel meg a jogbiztonság követelményeinek sem. A kérdés csupán az, hogy a jogalkotók kriminalizálják-e az online szerencsejáték piacot (mint például Lengyelország, ahol már a játékosokat is büntetik), vagy utat engednek-e a jelenkor tendenciáival adekvát piaci folyamatoknak és ehhez igazítják-e a szabályozást.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

***

Jegyzetek

(1) 1991. évi XXXIV. törvény

(2) Szerencsejáték Felügyelet: Tájékoztató a honlap blokkolással érintett engedély nélküli online szerencsejátékkal összefüggő játékosi egyenlegekkel kapcsolatos igények érvényesítéséről http://www.szf.hu/Files/95_2014.html [2015.04.23.]

(3) 2001. évi CVIII. törvény

(4) Dr. Ormós Zoltán: Szerencsejátékjog pillanatfelvételek, előadás, XIV. Infokommunikációs Szakmai Nap, Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar; 2013.04.19.

Képek: innen, innen, innen és innen

Környei Mátyás

Környei Mátyás

Ügyvédjelölt a Weil, Gotshal & Manges budapesti irodájában, valamint a Budapesti Ügyvédi Kamara Ügyvédjelölti Tagozatának Elnökségi Tagja. Elsősorban ICT, TMT, peres ügyek, társasági és gazdasági jogban szerzett tapasztalatokat. Érdeklődési terület: Peres ügyek, Nemzetközi választottbíráskodás, Társasági és gazdasági jog, ICT, innovációk.

Környei Mátyás

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.