Kézikönyv gyakorlatorientált ügyvédképzéshez a gyanúsítottak büntetőeljárási jogainak védelméről

 A Magyar Helsinki Bizottság partnerként vett részt egy transznacionális projektben, mely ügyvédek interaktív, gyakorlatorientált képzését célozta négy államban (Belgium, Hollandia, Írország, Magyarország) az őrizetbe vett terheltek – uniós irányelveken alapuló – jogai és az azok érvényesítését elősegítő ügyvédi gyakorlat témájában.

A projekt 2015. október 1-jén kezdődött, és 2017. szeptember 30-án zárult. A nemzetközi csapat közös munkája nyomán a Magyar Helsinki Bizottság 2017-ben két magyarországi ügyvédképzést szervezett, melyek célja az volt, hogy elősegítse az aktív, reflektív és ügyfélközpontú védői munka fejlesztését a büntetőeljárás kezdeti szakaszára nézve, a rendőrségi fogvatartás és gyanúsítotti kihallgatás vonatkozásában. A képzések tapasztalatai nyomán készült az az ügyvédképzési segédanyag, melyet most nyilvánosságra hozott a szervezet.

A „Gyakorlatorientált ügyvédképzések a gyanúsítottak büntetőeljárási jogainak védelméről” (Strengthening the pre-trial procedural rights of criminal SUspects through PRActice-oriented LAwyers’ Training – SUPRALAT) című projekt keretében szervezett első magyarországi (képzők képzését célzó) ügyvédképzésre Budapesten került sor 2017. március 9-10-én. Az ügyvédi kamarák közreműködésével terjesztett felhívás nyomán egy 13 fős csoport formálódott, ami intenzív beszélgetésekre nyújtott lehetőséget, a résztvevők megoszthatták egymással a saját mindennapi munkájukban szerzett tapasztalataikat. Interakcióra ösztönözték a résztvevőket a konzultációs és kihallgatási helyzeteket bemutató videók alapján moderált beszélgetések, valamint a színészek közreműködésével lebonyolított szerepjátékok.

A képzés első napján dr. Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke tartott előadást az Európai Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága vonatkozó joggyakorlatáról, majd a délelőtt további részében és délután zajló foglalkozásokat Végh József r. ezredes, klinikai szakpszichológus és Szakmáry András r. alezredes, pszichológus vezették a résztvevők kommunikációs készségeinek fejlesztését célozva. A második nap kiscsoportos gyakorlatokkal és kerekasztal-beszélgetésekkel telt. A délelőtt folyamán az ügyféllel folytatott konzultáció volt a szituációs gyakorlatok középpontjában, délután pedig a rendőri kihallgatáson való védői fellépés. Az ügyféli és rendőri szerepeket színészek játszották, az ügyvéd szerepébe pedig egy-egy résztvevőnek kellett behelyezkednie legjobb tudása szerint. A második nap foglalkozásait dr. Békés Ádám ügyvéd vezette, gyakorló ügyvédként és ügyvédek képzésében is jártas szakértőként moderálva az eszmecserét.

A második magyarországi képzésre, az ügyvédjelöltek képzésére a Budapesti Ügyvédi Kamara épületében került sor 2017. június 1-2-án. Az első ügyvédképzés résztvevői közül választották ki a második, jelöltképzés egyik képzőjét, dr. Lakatos Viktort. Az ügyvédjelöltek képzésén 15 fő vett részt, és a márciusi képzők képzésével azonos tematikai struktúrában zajlott.

A SUPRALAT képzések célja, hogy elősegítsék az aktív, reflektív és ügyfélközpontú védői munka fejlesztését a büntetőeljárás kezdeti szakaszára nézve: a rendőrségi fogvatartás és gyanúsítotti kihallgatás vonatkozásában. A SUPRALAT készségfejlesztő képzés olyan ügyvédeket és ügyvédjelölteket céloz, akik rendszeresen látnak el jogi képviseletet rendőrségi fogvatartásban lévő gyanúsítottak esetében. Egy-egy konkrét képzés célközönsége szűkíthető a résztvevők tapasztalata szerint, érdemes külön hirdetni képzéseket ügyvédjelöltek és a tapasztaltabb, gyakorló ügyvédek számára. Ha azonban a konkrét képzés céljai között szerepel kifejezetten az is, hogy tapasztalatátadásra kerüljön sor egy adott régióban működő ügyvédek irányából az ügyvédjelöltek felé, “hibrid” célcsoportot is célozhat a konkrét képzés.

A projekt keretében elkészített, képzést szervezőknek, illetve képzőknek szóló kézikönyv a következő fejezetekből áll: az első fejezetben esik szó a képzés hátteréről, a képzési szükségletekről, a SUPRALAT projekt által átfogott témákról, és a képzés szerepéről az ügyvédek szakmai fejlesztésében. A második fejezet a SUPRALAT képzés mögötti elképzeléseket vázolja. A harmadik fejezetben ismertetünk néhány praktikus előfeltételt, melyek jelenléte szükséges egy eredményes SUPRALAT képzés szervezéséhez. A negyedik fejezet a képzési program felépítésének általános, az ötödik pedig a képzések struktúrájának részletes ismertetését nyújtja. A hatodik fejezetben található néhány módszertani jó tanács a SUPRALAT képzést vezető képzőknek, a hetedik fejezetben javaslatokat teszünk a képzések értékelésének módjára, a nyolcadikban pedig a szervezésre nézve.

A projektben résztvevő országokban azt találtuk, hogy nem jellemző a gyakorlatorientált, készségfejlesztő képzés az ügyvédképzési rendszerben. (Ezzel szemben a rendőrképzésben rendszeres képzések zajlanak a kihallgatástechnika témájában.) Ezért a projektben létrehozott képzések folytatása hiánypótló lenne, ezt a célt szolgálja a képzési segédanyag, melyet megosztottunk az ügyvédi kamarákkal.

Az ügyvédképzési útmutató nyilvánosan elérhető, megtalálható ide kattintva.

Kirs Eszter

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.