Külföldinek nem pálya – avagy a külföldi sportolók munkavállalásának korlátozása Magyarországon és a többi tagállamban

A Magyar Kézilabda Szövetség Elnöksége 2016. április 25-én fogadta el a Sportági Reform Ad Hoc Bizottságának javaslatait, majd május 9-én ennek megfelelően megfogalmazta elvárásait a Szakmai- és Versenybizottság felé a 2016/17-es idény Versenykiírásaival kapcsolatban. Ezen pontok között szerepel a külföldi játékosok játékengedélyének kiadására vonatkozó kitételek is. A korábbi gyakorlattal ellentétben olyan szabálymódosításra készül a Szövetség, mely jelentősen megnehezítené a külföldi játékosok magyar bajnokságban történő szerepeltetését. Ezzel párhuzamosan a Magyar Vízilabda Szövetség arról döntött, hogy 2017-től az Országos Bajnokság I. osztályában legfeljebb két külföldi játékos szerepelhet egy mérkőzésen. Miért aggályosak az uniós jog szempontjából ezek a döntések? Cikkemben ennek járok utána.

heidi_loke_0011

 „A Magyar Kézilabda Szövetség Elnökségének 55/2016 (IV.25.) számú határozata:

Külföldi játékosok

A női NB I-ben 2016/17-es bajnoki szezontól kezdődően 4 nem magyar állampolgár szerepelhet „normál” a külföldi játékosokra előírt játékengedély díj befizetése mellett. Minden további nem magyar állampolgár játékos esetében a játékengedély díja 3.000.000,- Ft lesz.

Kerestél már jogi állást vagy gyakornoki helyet? Nyerj két Sziget napijegyet!

Joghallgatók és jogászok munkakeresési szokásait vizsgáljuk. A tapasztalatokat megosztjuk a kutatásban részt vevő ügyvédi irodákkal. Ha érdeklik az eredmények, vegye fel velünk a kapcsolatot az arsboni@arsboni.hu e-mail címen.

A férfi NB I-ben 2016/17-es bajnoki szezontól kezdődően 5, a 2017/18-as szezontól kezdődően pedig 4 nem magyar állampolgár szerepelhet „normál” a külföldi játékosokra előírt játékengedély díj befizetése mellett. Minden további nem magyar állampolgár játékos esetében a játékengedély díja 3.000.000,- Ft lesz.

A Magyar Kézilabda Szövetség a tapasztalatok függvényében fog dönteni a nem magyar állampolgárságú játékosok létszámának további csökkentéséről, illetve a játékengedélyek díjainak további emeléséről.”

A határozat eredetileg szigorú kitételeket tartalmazott az alsóbb osztályokra vonatkozóan, melyek a későbbiekben így módosultak: A felnőtt NB I/B-ben valamennyi külföldi játékos játékengedélyének kiváltásáért térítés fizetendő, játékengedélyenként 10 millió forint, kivéve azon játékosok után, akik 2016. május 9-én rendelkeznek magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, és nappali tagozaton tanuló középiskolai vagy egyetemi, főiskolai hallgatók. A mentesség tanulmányi jogviszonyuk fennállásáig érvényes.

Az NB II-es bajnokságokban nem korlátozzák a külföldiek számát.

Mivel a nemzeti bajnokságban rohamosan növekszik a külföldi játékosok száma, így a Szövetség felől a rendelkezések elfogadását olyan sportági szempontok vezérelhetik, mint például a magyar játékosok számának növelése a bajnokságban, a magyar utánpótlás-játékosokra nagyobb hangsúly fektetése. Ennek megfelelően jelentős mértékű a befizetendő díjak tekintetében a változás, hiszen jelenleg mindegyik bajnoki osztályban a szabályozás szerint egy egyszeri 1300 Ft-os díj és egy 2500 Ft-os biztosítási díj megfizetése a játékengedély kiadásának feltétele.

A sport egy sajátos terület mind a jogon mind az Unión belül. Hosszú évek óta saját szabályozási útját járja, és csak azóta tartozik az uniós szabályozás hatálya alá, amióta az bizonyítottan gazdasági értéket is képvisel. Ennek megfelelően meghatározott esetekben a sportolókat is megilletik az uniós alapszabadságok, s így érdekes kérdéseket vethet fel a fenti szabálymódosítás a munkaerő szabad áramlását tekintve.

EU

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 45. cikke szerint az Unión belül biztosítani kell a munkavállalók szabad mozgását. Ahhoz, hogy valaki az uniós jog szerint definiált munkavállaló legyen, a következő formai kritériumoknak kell megfelelnie:

  1. más számára kell gazdasági tevékenységet végeznie,
  2. más irányítása alatt végzi a tevékenységét,
  3.  javadalmazás ellenében végzi a tevékenységét.

Ugyanakkor ezekhez kapcsolódik még azon materiális elvárás is, hogy csak a tényleges és valóságos gazdasági tevékenységet kifejtőket illeti meg a szabad mozgás joga.

Mikor tartozik ebbe a körbe a sportoló?

A Sporttörvény szerint hivatásos sportoló az a versenyző, aki jövedelemszerzési céllal foglalkozásszerűen folytat sporttevékenységet, és minden más versenyző amatőr sportolónak minősül. A hivatásos sportolók elláthatják feladatukat munkaszerződésben, illetve megbízási szerződésben is. Mivel a sporttörvény szerint az amatőr sportoló nem részesülhet díjazásban, így a 3. pontnak csak a magyar hivatásos sportoló fog megfelelni. A hivatásos sportoló jogviszonyát vizsgálva pedig megállapítható, hogy akár munkaviszonyban, akár megbízási jogviszonyban végzi a tevékenységet, meg fog felelni az 1. és 2. pontoknak, így tehát a kérdésre válaszolva, az uniós munkavállaló definíciójának a magyar hivatásos sportoló felel meg.Illetve az Európai Bíróság már 1974-ben, a C-36/74-es Walrace and Koch ügyben kifejtette, hogy a hivatásos sporttevékenység, amennyiben azt díjazás ellenében végzett foglalkozás keretében végzik, a munkavállalói szabad mozgás jogának hatálya alá tartozik. Tehát már precendes értékű, hogy a hivatásos sportoló megfelel a munkavállalói definíciónak. Ezzel együtt ebben az ügyben a Bíróság elvi éllel kimondta a sportegyesületekkel, mint magánjogi szervezetekkel szemben is a szabad mozgás jogának gyakorolhatóságát.

Ahhoz, hogy egy munkavállalót megillessen a szabad mozgás joga, szükséges, hogy legyen nemzetközi elem az esetben, tehát az egyik uniós tagállam állampolgára egy másik tagállamban vállaljon munkát. Jelen esetben, amikor egy külföldi játékost fog foglalkoztatni egy magyar sportvállalkozás, vagyis benevezi a bajnokságba, e feltétel megvalósul.

A munkavállalók szabad mozgásának joga magába foglalja azt, hogy ne legyen semmiféle állampolgársági megkülönböztetés a tagállam munkavállalói között foglalkoztatás, javadalmazás, valamit egyéb munka- és foglalkoztatási feltételek tekintetében. Így a munkavállalót megilleti azon jog, hogy munkát vállalhasson az adott tagállam állampolgáraival azonos feltételek mellett, s így tiltva van minden olyan rendelkezés, amely hátrányos megkülönböztetésben részesíti a külföldi munkavállalókat vagy korlátozza, akadályozza azok foglalkozáshoz való hozzáférését. E körbe tartozik tehát az a körülmény, hogy a munkáltató klubok kötelesek jóval magasabb díjat fizetni a külföldi játékos foglalkoztatásáért, mintha hazai játékos lenne, s ez befolyásolni fogja a játékosok elhelyezkedési lehetőségeit, illetve a felajánlott munkaviszony feltételeit is.

Az alapszabadság korlátozása több módon valósulhat meg a kötelezettek irányából: „nyílt diszkrimináció” esetében közvetlenül az állampolgárságuk alapján különböztetik meg hátrányosan a migráns munkavállalókat, „rejtett diszkrimináció” esetében bár látszólag objektív kritériumokon alapul a rendelkezés, de tipikusan a külföldieket diszkriminálja, míg a „korlátozás” pedig nehezebbé, költségesebbé, kevésbé vonzóvá teszi a külföldiek számára a munkavállalást.

Jelen vizsgált esetünkben a sportági szakszövetség, mint magánjogi szervezet hozott egy olyan intézkedést, mely nyílt diszkriminációt valósít meg, hiszen a más tagállamból származó állampolgárok esetében indokolatlanul magasabb költségekhez köti a munkavállalást, tehát azt, hogy játékengedélyt kaphassanak a bajnokságra.

Érdemes megvizsgálni, hogy az MKSZ rendelkezésének címzettjei a sportvállalkozások, hiszen a sportolói szerződésben ők állnak a munkáltatói, megbízói oldalon, s ők azok, akik kifizetik a játékengedély díját a hivatásos sportolók esetében. Az Európai Bíróság gyakorlata szerint a munkáltatók is hivatkozhatnak az egyenlő bánásmód követelményére, annak érdekében, hogy egy másik tagállam állampolgárát foglalkoztassák, így a sportvállalkozások is.

A rendelkezés alóli kimentési okok az uniós jog szerint a közrend, közbiztonság és közegészségügy lehetne, melyek értelemszerűen erre az esetre még csak közelítőleg sem húzhatóak rá.

Vegyünk azonban egy hipotetikus esetet: az Európai Bíróság gyakorlata folyamatosan formálja a társadalmi érdeket, mint plusz kimentési lehetőséget. Ezt bár nem lehet kimentési okként értékelni a szabad munkavállalás korlátozásával szemben, de érdemes kitérni rá, hogy mi lenne, ha…. Ha tegyük fel, elfogadnánk társadalmi érdekként és így legitim kimentési okként, azt, hogy minél több magyar kézilabdázó játszhasson a bajnokságban, akkor vizsgálni kellene, hogy az alkalmazott intézkedés arányos-e ezzel az elérni kívánt céllal. E tekintetben véleményem szerint megállapíthatnánk, hogy a díj mindenképpen nagyon magas. Hiszen miért járna ennyi plusz költséggel egy külföldi játékos? De az arányosság szempontjából mégiscsak pozitívum, hogy 4 illetve 5 külföldi játékos engedélyezve van a normális feltételek mellett, s csak ezen felül kell a plusz díjat fizetni. Ebben a körben tehát mindenképpen meg kellene vizsgálni a bajnokságban a külföldi játékosok arányát az egyes csapatokban, s ha arra jutnánk, hogy általában 4-5 játékosnál nem több a külföldiek aránya egy csapatban, akkor alacsonyabb költség mellett elfogadható lenne ez a korlátozás.

Természetesen csak azon társadalmi érdekként és így legitim kimentési okként, hogy minél több magyar kézilabdázó játszhasson a bajnokságban.

Érdekesség, hogy olyan korábbi esetekben, amikor a nemzeti válogatottakban való szereplését korlátozták külföldi sportolóknak (így például azt, hogy milyen nemzetiségűnek kell lennie a válogatott kerékpárversenyző motoros felvezetőjének), a Bíróság úgy vélte, hogy mivel a nemzeti válogatott csapat összeállításakor kizárólagosan csupán sportérdekek érvényesülnek, tehát mint olyan, semmiféle gazdasági tevékenységgel nincs kapcsolatban, az állampolgársági alapon történő diszkrimináció esete nem foroghat fenn.

A munkavállalók s így a hivatásos sportolók szabad áramlásának biztosítása természetesen a sportolók javát szolgálja már a kezdetektől. Nem egy a mostanihoz hasonló eset fordult már elő a sporttörténelemben, állítsuk ezeket párhuzamba a jelenlegivel! A leghangsúlyosabb és legismertebb precedens a múltból a Bosman-ügy 1995-ből. Itt az Európai Bíróság azt vizsgálta, hogy ellentétes-e a közösségi jog rendelkezéseivel a nemzeti egyesületek által meghatározott olyan szabályoknak az alkalmazása, amelyek értelmében az általuk szervezett mérkőzéseken a futballklubok csak korlátozott számban állíthatnak pályára olyan hivatásos játékosokat, akik más tagállamok állampolgára. Itt tehát rendkívül hasonló esetről beszélhetünk, csak itt a konkrét mérkőzésekre vonatkozott az állampolgársági kikötés.

Itt említeném meg a Magyar Vízilabda Szövetség 50/2016-es számú határozatát, mely ugyanerről szól: a 2017/18-as bajnoki szezontól az Országos Bajnokság I. osztályában legfeljebb két külföldi játékos lesz szerepeltethető egy mérkőzésen.

Barcelona, 2013. július 26. Decker Attila, a magyar vízilabda-válogatott kapusa örül egy védésének a barcelonai vizes világbajnokság férfi vízilabdatornájának C csoportjában játszott Magyarország - Ausztrália mérkõzésen 2013. július 26-án. MTI Fotó: Kovács Anikó
Barcelona, 2013. július 26.
Decker Attila, a magyar vízilabda-válogatott kapusa örül egy védésének a barcelonai vizes világbajnokság férfi vízilabdatornájának C csoportjában játszott Magyarország – Ausztrália mérkõzésen 2013. július 26-án.
MTI Fotó: Kovács Anikó

A Bíróság ebben az ügyben megállapította, hogy a munkavállalók szabad áramlásának hatálya kiterjed a sportegyesületek azon szabályaira, amelyek a hivatásos sportolók munkavállalói tevékenységének feltételeit határozzák meg. És hogy ezen elvvel ellentétes az, ha a sportegyesületek szabályzataiban szereplő kikötések korlátozzák a többi tagállam állampolgárainak a labdarúgó-mérkőzéseken hivatalos játékosként történő részvételéhez való jogát. Mivel egy hivatásos játékos tevékenységének fő célját éppen az ilyen mérkőzéseken való részvétel képezi, egyértelmű, hogy egy olyan szabály, amely ezt korlátozza, egyúttal a játékos munkavállalási lehetőségeit is korlátozza, s ebben az esetben állampolgársági alapon.

Ezenkívül a Bíróság utalt például arra, hogy egy klubnak annak a tagállamhoz fűződő kapcsolata, amelynek területén működik, nem tekinthető úgy, hogy az a sporttevékenységgel szükségszerűen összefügg, vagy legalábbis nem jobban, mint az a kapcsolat, mely a klub és a városrész, a város vagy a régió területe között fennáll. Még ha a nemzeti bajnokságok alkalmával különböző régiók, különböző városok vagy különböző városrészek klubjai mérkőznek is meg egymással, mégsem korlátozza a klubok jogát semmiféle szabály arra vonatozóan, hogy más régióból, más városból vagy más városrészből jövő játékost állítsanak pályára.

A Bosman-ügyben tehát egy nagyon hasonló vonatkozásban született elmarasztaló ítélet olyan sportszabályokkal szemben, melyben állampolgársági alapon korlátozzák a játékosok jogait, s analóg módon előrevetíthető a Magyar Kézilabda Szövetség új szabályának a sorsa.

Ezenkívül a Bosman-ügyben mondta ki a Bíróság azt is, hogy az olyan rendelkezések, amelyek átigazolási díjat kötnek ki a sportolói szerződés lejárta után, szintén nem egyeztethetők össze a dolgozók szabad mozgásának elvével.

Egy újabb ügy a 2008-as C‑152/08. sz. ügy. Itt N. Kahveci Spanyolországban élő, e tagállamban tartózkodási engedéllyel és munkavállalási engedéllyel rendelkező török állampolgár, a Real Sociedad de Fútbol SAD nevű spanyol klubbal kötött szerződése alapján hivatásos labdarúgó‑játékosként vállalt munkát, és közösségen kívüli játékosként szövetségi engedélyt kapott. N. Kahveci az említett klub útján kérelmet nyújtott be a spanyol labdarúgó szövetséghez, hogy a szövetségi engedélyét olyanra cserélje ki, amilyennel a közösségi játékosok rendelkeznek. Kérelme alátámasztásaként az EGK és Törökország közötti társulási megállapodásra és a kiegészítő jegyzőkönyvre hivatkozott.

A szövetség szabályzata itt is előírta, hogy az országos szinten rendezett és hivatásos jellegű hivatalos versenyeken részt vevő csapatok meghatározott számban indíthatnak e versenyeken nem közösségi állampolgárságú külföldi játékosokat; ezenkívül meghatározták azt is, hogy hány ilyen játékos vehet részt egyidejűleg a játékban. Egyébiránt a szövetség elutasította N. Kahveci kérelmét, s az ezt követő peres eljárásban került az ügy az EU Bírósága elé.

Az Európai Gazdasági Közösség és Törökország közötti társulási megállapodás alapján a Bíróság itt úgy döntött, hogy a török munkavállalók a rendes munkaerőpiachoz tartoznak. Ez alapján a díjazás és egyéb munkafeltételek terén a hátrányos megkülönböztetés tilalmával ellentétes, ha valamely tagállamban székhellyel rendelkező klubnál szabályosan munkát vállaló török állampolgárságú hivatásos sportolóra olyan, ugyanezen tagállam sportszövetsége által megállapított szabályt alkalmaznak, amely szerint a klubok az országos szinten szervezett versenyeken csak korlátozott számban indíthatnak az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államokon kívüli harmadik államokbeli játékosokat. Itt tehát végül a társulási megállapodás nyújtott az állampolgárokéval azonos jogi védelmet N. Kahvecinek.

Láthatjuk, hogy a munkavállalók szabad áramlásának sokféleképp eshet csorba, látható ez az utolsó esetben is, melyről szót ejtek:

2009-ben a C‑325/08. sz. ügy-ben egy fiatal futballjátékos számára hivatásos játékosi szerződést kínált az a francia klub, amely őt három évig képezte. A játékos ezt visszautasította, de elfogadott egy másik ajánlatot arra vonatkozóan, hogy egy angol klubban játsszon hivatásos játékosként. Franciaországban abban az időben a hivatásos futballra vonatkozó szabályok ezt a játékost a francia klub számára kártérítés fizetésére kötelezték. Ez a francia klub keresetet indított a francia bíróságok előtt mind a játékos, mind az angol klub ellen azon egyéves díjazáson alapuló összeg megfizetése iránt, amelyet a játékos akkor kapott volna, ha a francia klubbal köt szerződést.

A Bíróság kimondta, hogy a munkavállalók szabad mozgásának elvével főszabály szerint ellentétes a nemzeti jog azon rendelkezése, amelynek alapján kártérítés fizetésére kötelezhető az az utánpótlás‑játékos, aki a képzési időszakának végén másik tagállam valamely klubjával hivatásos játékosi szerződést köt. Ugyanakkor az ilyen szabályt igazolhatja a fiatal hivatásos futballjátékosok felvétele és képzése ösztönzésének szükségessége, feltéve hogy az érintett összeg a képző klub részéről ténylegesen felmerült, és/vagy az új klub által megtakarított tényleges képzési költségen alapul, és csak annyiban, amennyiben a kártérítést magának a játékosnak kell megfizetnie, amely kártérítés az egyéni képzési költségek fennmaradó részére korlátozódik.

Végezetül kiemelném, hogy a feltárt összefüggések természetesen csak az uniós polgárok viszonylatában értelmezhetőek, illetve az Unióban jogszerű munkaviszonnyal rendelkező nem uniós állampolgárokra (ezt az elvet az általam nem részletezett Simutenkov-esetben mondta ki a Bíróság).

Ádám Flóra Julianna

 ***

Képek forrása: itt, itt és itt.

***

A cikk az Ars Boni gyakornoki program keretében született.

 Arsboni_Gyakornoki-program-szponzorok-e1471960857509

Cheap MLB Jerseys From China

An 89 year old woman thought that she was helpful but almost cost her life. according to police. which are attracting a growing number of unbanked households, “I was a little bit in disbelief.
Operation C Chase came to an end by accident.000 has been announced to deter violations,I think racers all feel like that universallydespite investing more than billion over almost two decades to some degree.” Cleary Gull has changed owners before. but trustable mechanic,claiming to make only 900 pesos a month (about $38) and owning no property other than a modest “fisherman’s hut” somewhere on the coast cheap jerseys china Glass furniture can explode suddenly An IKEA spokeswoman said that the company’s “products are safe” and that it has “hundreds of auditors” checking its factories, there will be a different set of TQs to read.car salesman gets over 18 years for A former used car salesman was sentenced Monday to more than 18 years in federal prison for his role in a $2 Chisholm cashed at least 640 Treasury Department checks at a Norfolk check cashing business and additional checks with the help of his boss at All Cars in Norfolk.
February and March. was also arraigned on charges of criminal violation of a protective order and interfering with police in Hartford. Sometimes the pain will run straight upto her shoulder and sometimes she can feel it in her neck.cheapest way to rent a car Priceline is good if you do the bidding for all three weeks.

Ádám Flóra

Ádám Flóra

Jelenleg a PPKE-JÁK ötödéves jogász szakos hallgatója. Egyetemi évei alatt az Ítélet c. kari lapnál dolgozott főszerkesztőként, illetve történelmet oktatott végzős gimnazistáknak.  Főbb érdeklődési területei a nemzetközi magánjog, a szellemi alkotások joga és a sportjog. A SPORTJUS Magyar Sportjogász Társaság tagjelöltje.


 
Ádám Flóra