Különleges tartalmak egy jogi adatbázisban – bemutatkozik a Jogkódex

Manapság a jogászi munkához elengedhetetlen a jogszabálykutatás, a bírósági döntések ismerete, és a jogban kiemelkedően jártas szakemberek publikációja, véleménye egy-egy jogi ügyben, témában. A HVG-ORAC Kiadó által létrehozott Jogkódexben mindez egy helyen, könnyen használható, praktikus felületen elérhető, esetenként ingyenes tartalommal is. A számos extrával és különleges tartalommal rendelkező adatbázis kapcsán Frank Ádámmal és Dancs Gáborral beszélgettünk.

1. kép AB

A témánk: különleges tartalmak egy jogi adatbázisban: bírósági határozatok és jogi szakcikkek. Milyen termékről lenne szó?

Frank Ádám: A Jogkódex alapvetően egy jogi adatbázis. A piacon 4-5 jogi adatbázis versenyez egymással. Egy ilyen adatbázisban jogszabályok, különböző bírósági iránymutatások találhatók meg. Mi azt gondoljuk, hogy azt a szintet már megütjük, hogy színvonalasan tudjuk bemutatni a jogi normákat és a bírósági anyagokat, azok időállapotait, tehát hogy nézett ki egy polgári törvénykönyv például ’98-ban vagy 2006-ban. Arra is képesek vagyunk, hogy adott szakasz kapcsolódásait színvonalasan szolgáltassuk, azaz hogy milyen bírósági iránymutatások vannak egy adott paragrafushoz, illetve milyen más jogszabályok hivatkozzák azt. Mi azzal szeretnénk kitűnni a piacon, hogy különböző plusz tartalmakat mutatunk be színvonalasan ugyanezen a platformon. Ezek a plusz tartalmak nagy része itt keletkezik a kiadóban, tehát nyomtatott folyóiratok, döntvénytárak, könyvek, nagy kapcsos kommentárok, és ezek közül emelném ki az egyik kuriózumot, a szakcikk adatbázist. A másik, ami ugyan nem nálunk keletkezik, a bírósági határozatok gyűjteménye.

Honnan jött a szakcikk adatbázis ötlete?

Frank Ádám: Két nagy online jogi adatbázis terméket ismerek, az egyik a Westlaw, a másik a LexisNexis. Ezek irdatlan nagy, globális gyűjtemények, jellemzően számos bíróság precedenseit tartalmazzák, és emellett különböző kontinensek egyetemei vagy például ügyvédi kamarái által kiadott folyóirat szakcikkeit. És hát ha ugye Westlaw, ebből született meg, hogy akkor mi csináljuk meg az East Law-t, tehát kicsiben, de Magyarországnak is lehet egy hasonlója, ahol a jogirodalom kutathatóan megtalálható. Igazából azt ismertük fel, hogy ezt vagy mi kezdjük el, vagy senki, mert folyóiratok nálunk vannak a legnagyobb számban koncentrálva egy helyen, minden jogterületről van valamilyen tematikus szaklapunk, ezeknek itt van digitálisan sok évre visszamenően a tartalmuk, tehát ha mi ezeket elkezdjük feltölteni, az egy jó kiindulópont az adatbázisunkba.

Miért különlegesek ezek a tartalmak?

Dancs Gábor: Egyrészről ezek a legpatinásabb magyar jogi szaklapok. A felhasználó kiválaszthatja egy lap évfolyamát, és elolvashatja az egyes cikkeket. Ha valaki egy szerző munkásságára kíváncsi, akkor beüti a szerző nevét a keresőbe, és megkapja a művei listáját. De kereshet a cikkben is szabadszövegesen egy kifejezésre. Mindezt bárki otthonról el tudja érni. Másrészről ingyenesen is elérhető elég sok minden. Bárki, például egy joghallgató, ha letölti a szoftvert, az „Ingyenes” gombbal belépve hozzáférést kap az ingyenes szakcikkekhez.

Frank Ádám: A termék alapfunkciója ugye az, hogy jogszabálytár, jogi adatbázis. Ha megnyitunk egy törvényt, akkor a különböző szakaszoknál látunk kapcsolódásokat: bírósági ítéleteket, iránymutatásokat, jogszabályokat. Tehát ha jogszabályok vagy alkotmánybírósági határozatok hivatkozzák, azaz kapcsolódnak ehhez az adott jogszabályhelyhez, akkor egy kattintással el lehet őket érni. Az a célunk a jövőben ezzel kapcsolatban, hogy itt legyen egy újabb kapcsolódás is, a jogirodalom, vagyis ha egy adott szabályról, szakaszról, bekezdésről jogirodalmi munka is készült, akkor egy teljes kutatást tegyünk lehetővé, tehát egy szabálynak mindenféle kapcsolatait meg tudjuk mutatni.

Dancs Gábor: Áttérve az anonimizált határozatokra, ezek nem önmagukban különlegesek, itt az a hozzáadott értékünk, hogy egy sokkal jobban kereshető, kézre állóbb felületet alkottunk, mint amit a biróság.hu oldalon találunk. Maguk a határozatok nyilvánosak, mi ezeket letöltöttük, és adatbázisba rendeztük. A folyamat teljesen automatikusan zajlik, tehát pontosan ugyanazt látja az olvasó, mint ami a bírósági honlapon van, csak sokkal jobban kereshető, és például bírókra külön is rá lehet keresni. Az egyedülálló különlegesség – ami sehol nincs – pedig az, hogy mi az ügytárgyak szerinti kereshetőséget is lehetővé tettük. 953 ügytárgyunk van összesen. A határozatok címében fel van tüntetve a bíróság, az ügyiratszám, ügytárgy és a bírók nevei. Ez mind a címben is szerepel, így a címkeresővel könnyen kereshetőek a határozatok. Ha csak egy kifejezett bíró érdekel, mert például nála van a vádlottam, akkor csak őt adja ki. Vagy például egészében végig lehet követni karriereket. Például egy bíró milyen ítéleteket hozott a Kúrián, vagy előtte egy törvényszéken. Mi azt gondoljuk, hogy ez egy elég jól kereshető rendszer. Emellett nagyon jó a lajstromszám szerinti döntvénykeresőnk. Ha az ember olvas egy könyvet, amelyben így hivatkoznak egy ítéletre, akkor beírja a számát a Jogkódexbe és – ha szerepel az adatbázisban – elolvashatja a szövegét.

2. kép AB

Mi érhető el fizetősen, illetve ingyenesen?

Frank Ádám: Ingyenes üzemmódban a saját lapjainknál – amilyen például a Gazdaság és Jog – jellemzően tallózunk, azaz lapszámonként egy cikket teszünk ki. A vendégújságok, például Közjegyzők Közlönye vagy a Pázmány jogi karának folyóirata, a Iustum, Aequum, Salutare, pedig teljes körűen elérhetőek, ezeknek amúgy is egy része ingyen elérhető az interneten, csak technikailag nem olyan színvonalasan kutathatók, mint nálunk.

Dancs Gábor:  A szakcikkek közül nagyon sok elérhető ingyenesen. A bírósági határozatok gyűjteménye nem érhető el ingyenesen, de lehet benne keresni úgy, hogy valaki megnyitja ingyenesen az adatbázist, rákeres egy kifejezésre, és ha van találat, akkor el tud olvasni belőle részeket. Magát a dokumentumot nem tudja kinyitni, de a találatnak a szövegkörnyezetét, tehát azt a bekezdést, amiben a keresett kifejezés megtalálható, el tudja olvasni. Ugyanígy működik a szakcikkeknél is, tehát a felhasználó ki tudja másolni, ha valami olyasmit talál, ami releváns és neki tetszik.

Ki a célközönség?

Frank Ádám: Azt gondoljuk, hogy a szakcikk adatbázis azok számára is izgalmas lehet, akik amúgy nem járatnak és nem is olvasnak jogi folyóiratot. Itt hatalmas méretben válik kutathatóvá igen szofisztikált módon a jogirodalom. Szinte minden gyakorló jogász találhat fontos információt ezekben a cikkekben. Matematikailag az esélye elég nagy annak, hogy tudunk valamit nyújtani egy-egy speciális keresés eredményeként, hiszen most hatezer körül jár a szakcikkek száma. Ezenkívül a tudományos életben lesz talán a legnépszerűbb, mert az oktatók, szerzők tudják követni az idézettséget, hogy ki hivatkozta őket, és ez a tudományos előmenetelnél nagyon fontos. Azt gondoljuk, hogy a tudományos világban előbb-utóbb teljes mértékben nélkülözhetetlen lesz a Jogkódex, mert így tudják a különböző szereplők figyelemmel kísérni a másikat.

Az anonim bírósági határozatok gyűjteményének a célközönsége pedig minden jogász, hiszen mindenféle kutatómunkában felmerül, hogy mi adott kérdésben a bírói gyakorlat. Annak, hogy az ítéletek ilyen színvonalasan kutathatóvá válnak, meggyőződésem, hogy az lesz a hatása, hogy Magyarország is valamelyest precedens rendszerré válik, mert szerintem egyre sűrűbben fogják hivatkozni az ítéleteket a jogvitákban.

Kik a szakcikkek szerzői?

Frank Ádám: Különböző újságok vannak. Vannak olyanok, amelyek tudományosak, mint amilyen a nevéből is következően az Állam- és Jogtudomány, és vannak, amelyek gyakorlatiasabbak. Utóbbi körbe tartozik például a Céghírnök, itt jellemzően cégbírák írnak cégjogi kérdésekről és újdonságokról. A Magyar Jognál a tudományos élet van magasan reprezentálva. A Közjegyzők Közlönyében nagy számban a közjegyzők, kamarai tagok írnak. A Családi Jog nevű újság is inkább gyakorlatias, ebben például gyámhatósági szakemberek, ügyvédek, családjogi bírák írnak nekünk, vagy például neves szociológusok, pszichológusok, tehát a joghoz közelálló tudományok képviselői írnak a jogászok számára is fontos témákban. Ezenkívül magasan vannak reprezentálva a jogi egyetemek kutatói vagy a PHD hallgatók.

3. kép AB

Milyen fejlesztések történtek a közelmúltban?

Dancs Gábor: Pár hete lehet elérni applikációként is a Jogkódexet. Az előfizetők a felhasználónévvel és jelszavukkal is beléphetnek az alkalmazásba, és itt is van ingyenes belépési lehetőség. Az applikáció nagy előnye, hogy le lehet tölteni a különböző tartalmakat, és így offline üzemmódban, internetkapcsolat nélkül is lehet használni őket.

Vannak különböző előfizetési kategóriák?

Dancs Gábor: Igen, különböző kategóriák vannak. A BH+ Nagy Döntvénytár nálunk a belépőtermék, de ebben is sok minden található. Ezen kívül van a Jogkódex, ami azzal több, hogy iratminták, formanyomtatványok is elérhetők benne, mint például elektronikus cégeljárás, és van a Jogkódex Prémium, amiben pedig megtalálhatók már a kommentárjaink is. Minden termékhez van alapszintű céginformáció, de a magasabb termékeken már Ptk. és Btk. fordítókulcsok, valamint Ptk., a Pp., a Btk. és a Be. kapcsos kommentárok. Utóbbiak is időgépesen működnek, tehát visszamenőleg is lehet látni az időállapotokat, meg lehet nézni, mi változott.

Vannak esetleg további célok, ötletek?                      

Frank Ádám: A szakcikkek kapcsán most az ELTE jogi karának két folyóiratát dolgozzuk éppen fel.

Dancs Gábor: Szeretnénk minél több könyvet is elérhetővé tenni. Illetve azt is, hogy ha valaki megnyit egy jogszabályt, láthassa, melyik könyv hivatkozott rá, mit írt róla, és ugyanezt szeretnénk megcsinálni a szakcikkekkel is. A célunk az, hogy megszeressék a fiatalok.

jogkodex_app

A képek forrása: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

***

A cikk az Ars Boni gyakornoki program keretében született.

Gyak.program - FB-event-háttér másolata

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

Nemes-Balogh Flóra

Nemes-Balogh Flóra

Jelenleg ötödéves jogász szakos hallgató a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Jogi tanulmányai előtt nemzetközi igazgatás alapszakon szerzett diplomát. Egyetemi évei alatt dolgozott gyakornokként többek között egy multinacionális vállalat jogi osztályán, bíróságon, valamint hazai és külföldi ügyvédi irodában. Főbb kutatási területei a nemzetközi jog és a büntetőjog.

Nemes-Balogh Flóra
MEGOSZTÁS