Made in China

Nagy hagyománya van a multinacionális vállalatok körében a kutatás-fejlesztési tevékenység Kínába történő kiszervezésének. Ennek legpopulárisabb okai a jó ár-érték arányban megszerezhető humánerőforrás, illetve a megfelelően menedzselt ipari zónák.

A kínai munkaerő ár-érték aránya rendkívül kedvező

A kínai szabadalmi törvény, Kína 1978-ban meghirdetett „nyitott ajtók” programjának részeként került elfogadásra és egészen új dimenziókat nyitott meg, nem csak a térségben, de az egész világra kiterjedő hálózatokkal rendelkező multinacionális vállalatok tekintetében is. A program és természetesen a törvény elfogadása után is, folyamatos gazdasági fejlődés volt tapasztalható, hiszen az lehetőséget kínált a külföldi – főként kutatás-fejlesztési – befektetéseknek az országba irányításában.

A 90-es éveket követően

Kína világelsővé vált a közvetlen külföldi befektetések arányának növekedésében.

E jelenség indokolható a kutatás-fejlesztési tevékenység viszonylagosan alacsony árával, illetve azzal, hogy a K+F tevékenységhez szükséges humán erőforrást Kínában viszonylag jó ár-érték arányban tudják a vállalatok megszerezni. További szerepet játszanak ebben, a mesterségesen kialakított ipari zónák, amelyek megfelelő infrastruktúrát biztosítanak a K+F tevékenységhez, illetve ezen ipari zónákban való fejlesztés bizonyos költségcsökkentő lehetőségeket rejt magában (pl.: adókedvezmények, szellemi tulajdonjog védelemhez kapcsolódó költségekre vonatkozó állami támogatások). A Kínában történő kutatás-fejlesztési tevékenységbe elsősorban világ legtöbb multinacionális vállalatával rendelkező két állam, illetve ezen államokból kiinduló multinacionális vállalatok, USA és Japán fektetnek, mögöttük azonban az Európai Unió áll.

Az elmúlt évtizedekben

Kína a világ K+F központjává vált.

Arsboni, Baker McKenzie Jog & Innováció Konferencia

A technológiai átalakítja a mindennapjainkat, a jognak is korábban ismeretlen jelenségekre kell választ találnia. A konferencián erre teszünk kísérletet - csatlakozz hozzánk!

A szabadalmi rendszer Kínában a szabadalomnak – alapvetően – három tárgya van. Ezek a találmány, a használati minta, illetve a formatervezési minta (+topográfiai minta). A három iparjogvédelmi intézmény között az elhatárolást úgy tehetjük meg, hogy a találmányi szabadalom vonatkozik az új technikai vívmányokra, a használati mintaoltalom a meglévő technikai vívmányok iparilag alkalmazható új módon való elrendezésére, a formatervezési minta pedig az iparilag is alkalmazható új design kialakítására. A szabadalmi védelem feltételei az újdonság, a feltalálói tevékenység (a törvény szóhasználatában: kreativitás) és az ipari alkalmazhatóság.

Az újdonság akkor áll fent, ha a találmány nem tartozik a technika bejelentéskori állásához és a találmányra vonatkozóan nem nyújtottak be korábban bejegyzés iránti kérelmet. A technikai állásához tartozást (és az előbb említett feltételeket) egy külön testület vizsgálja, amely vizsgálat során a lehető legszélesebben elérhető műszaki ismeretekre vonatkozó információkat veszi figyelembe az innovatív jelleg megállapításánál. Ehhez adott esetben a testület felkéri az adott műszaki terület szakértőit, egyetemeket stb. az innovációs jelleg megállapítása érdekében. A szabadalmi igény benyújtását megelőző hat hónapon belül nem veszíti el az újdonság tulajdonságát az a találmány, amelyet olyan nemzetközi bemutatón mutatnak be, amelyet a kínai kormány szponzorál vagy elismer, első alkalommal publikált akadémiai vagy technológia konferencián, vagy a találmány a kérelmező hozzájárulása nélkül került nyilvánosságra.

Ez abból a szempontból érdekes, hogy Kína tagja a Patent Cooperation Treaty-nek (a továbbiakban: PCT) és

kérdéses, hogy a rendelkezés mennyire egyeztethető össze a szerződéssel.

A szabadalom iránti igényre vonatkozó kérelmeket 2 példányban kell beadni. A kérelmet kínai nyelven kell benyújtani. Külföldi személyeknek lehetőségük van angol nyelven is benyújtani a kérelmet a PCT alapján. Azonban, az utóbbi esetben is, utólag be kell nyújtani a dokumentumokat kínai nyelven. Hiteles fordításra van szükség és a kínai nyelvű dokumentumok benyújtására nyitva álló határidő az elsőbbség időpontjától számított 20 hónap. Külföldi magánszemélyeknek a szabadalom iránti kérelem benyújtásával meg kell bízniuk egy Kínában székhellyel rendelkező szabadalmi ügynökséget.

Ipari látkép Kínában

A szabadalomhoz fűződő vagyoni jogok átruházásának módja a technológiai transzfer-szerződés megkötése. E szerződés egy speciális típusa az adásvételi szerződésnek. A szerződés tárgya, az áru, mely lehet maga a szabadalom, a szabadalom bejegyeztetésére vonatkozó igény, know-how, illetve a szabdalom hasznosítására vonatkozó licence szerződések. Technológia transzfer-szerződés keretében lehet a szabadalom felhasználására vonatkozó licence-t további allicence-be adni. Ebben az esetben azonban a szerződés a szabadalom tulajdonosának jóváhagyásától is függ, amennyiben az eredeti licence szerződésben a felek nem kötötték ki, hogy a licence, további allicencebe adható. Erről ugyanis a feleknek írásban meg kell állapodniuk.

A szerződésben a felek megállapodhatnak, hogy a szerződés tárgyának tekintetében nem korlátozzák a technológia versenyt illetve fejlődést. Praktikusan ez annyit tesz, hogy a szerződés ezen kikötése alapján az eladó a szabadalom tárgya tekintetében nincs korlátozva annak továbbfejlesztésében és esetleg a továbbfejlesztett produktum hasznosításában, az alapján új szabadalom bejegyeztetésében. Megfordítva tehát ez alapján, ha a felek nem állapodnak ebben a kérdésben, akkor

a törvény maga épít be egy versenykorlátozó rendelkezést,

mely alapján sem az eladó, sem a vevő nem tehet semmi olyat, amivel a jelenleg fennálló szabadalmi helyzet alapján versenyelőnyhöz jutna. Ezzel tehát maga a törvény is egyfajta speciális korlátot emel az innováció útjába.

E rendelkezés egyébiránt a szabadalom tulajdonosát hivatott védeni és az a tartalma, hogy a licence-be vevő ne használhassa arra a szabadalmat, hogy az alapján hoz létre egy új technológiát, amellyel „kiüti” az eredeti szabadalom tulajdonosát a versenyből. A másik kontextus szerint pedig a fenti rendelkezés védi az új tulajdonost is, hiszen korlátozza az eladót, hogy a szabadalom eladása után azt mégis felhasználja esetlegesen egy új szabadalmaztatható találmány alapjául. De erről a szerződésben külön meg kell állapodni. A szabadalom hasznosítására vonatkozó licence szerződés csak a szabadalom érvényességi idejére, valamint ideje alatt köthető. Amint a szabadalom érvénytelenné válik, úgy a továbbiakban a szabadalmasnak nincs joga a hasznosítási jog átengedésére, illetve – pl.: a szabadalom érvénytelenné nyilvánítása esetén – a hatályos szerződések is hatálytalanná válnak.

Itt tehát egy törvényi megszüntetési ok kerül a szerződésbe, így minden ilyen szerződés kvázi határozott időre kötött szerződés, amelynek a felmondással kapcsolatban is vannak következményei.

A szabadalom átadója tárgyáért jog- és kellékszavatossággal tartozik,

mely alapján helyt áll azért, hogy a szabadalom tárgyán nincs olyan jog, amely korlátozná annak hasznosíthatóságát, valamint azért, hogy a szabadalom tárgya ténylegesen hasznosítható, és a szerződésben foglalt célok elérésére alkalmas. Ez különösen érdekes, amikor a szabadalom bejegyeztetése iránti igény lesz a szerződés tárgya, hiszen ebben az esetben az eladónak szavatolnia kellene egy olyan teljesítményéért az „árunak”, amelyet még ő sem ismer. Ez alapján tehát a szabadalom bejegyeztetése iránti igénynek, mint árunak, nyújtania kellene azt a teljesítményt, hogy be is fogják jegyezni, de ez még elbukhat azon, hogy a technológiai központban a találmányt nem találják újnak vagy feltalálói lépésen alapulónak.

Nem tiszta, hogy amennyiben ez az eset bekövetkezne, milyen felelősséggel tartozik az eladó, illetve felelős-e egyáltalán és hogyan kell rendezni a gyakorlatilag szolgáltatás nélkül maradt vételárat, illetve milyen viszonyba kerülnek a felek például az üzleti titokra vonatkozó szabályok vonatkozásában vagy csupán, hogy milyen módon lehet rendezni azt, ha egy így kútba esett szerződés alapján a vevő később a szerződés tárgyát (tehát az egyébként szabadalomként nem bejegyeztethető produktumot) felhasználja egy már bejegyeztethető szabadalom alapjául. A szerződés alapján a vevőt titoktartási kötelezettség is terheli az eladó által nem közzétett – de a szerződés teljesítése során a vevő által megismert – információk tekintetében. Licence szerződés esetén a licencebe vevő, a licencebe adó engedélye, vagy a szerződés ilyen rendelkezése hiányában nem jogosult a szabadalom hasznosítására vonatkozó jogot allicencbe adni.

A robotizáció sem elhanyagolható Kínában

Amennyiben a hasznosítás mások jogát sérti, az eladót terheli a jogi felelősség, kivéve, ha a felek a szerződésükben másképp nem állapodtak meg. A szabadalmi rendszer jelenlegi helyzete A kínai szabadalmi rendszer, a felvázoltak alapján, valamint a statisztikai adatok alapján is igencsak hatékonynak tűnik. Érdemes azonban a kínai iparjogvédelmi politikát, valamint annak effektivitását, eredményességét mélyebb elemzés által értékelni, hiszen több nagyvállalat is hangot adott aggodalmának a kínai K+F tevékenységekre vonatkozóan, sőt többen már el is vitték Kínából ezen tevékenységeiket..

A kínai szabadalmakkal kapcsolatban néhány problémára rávilágítanak az OECD szabadalmi indexében található alacsony értékelések, melynek egyik oka lehet például a bejegyzett szabadalmak viszonylagosan rövid élettartama. A kínai kormány intézkedéseiből kitűnik a szabadalmaztatási szabályozás valódi stratégiai célja, mely

a szabadalmak mennyiségének növelése, figyelmen kívül hagyva azok minőségét.

Az egyes jelentésekből egyébként kitűnik, hogy a kormány tart a szabadalmak alacsony minőségéből eredő problémáktól és napjainkban óvatos lépéseket tesz a minőségi követelmények kikényszeríthetősége, valamint a szabadalmak minőségének javítása érdekében.

További probléma, hogy mind a média mind pedig az egyes vállalatok által e jelenlegi innováció szintje túlértékeltnek tűnhet, különösen annak tükrében, hogy néhány innovációs képességeket, illetve szintet mérő összehasonlító rangsorok alapján – mint amilyen például a CASTED – 2013-ban

legalább húsz ország előzte meg Kínát az innovációs képességek terén.

A jelenlegi szabadalmi politikával az egyik legnagyobb probléma, hogy a stratégiák végrehajtása keretében tett intézkedések nem az egészséges és minőségi innovációt támogatják. A jelenlegi iparjogvédelmi politikai célok és az innováció között nem lehet egyenlőség jelet tenni. Ha megvizsgáljuk a 2009-ben publikált 2009 ás 2013 közötti időszakra vonatkozó célokat, valamint a 2011-ben közzétett 2015-ig megvalósítandó célokat tartalmazó terveket, láthatjuk, hogy az elsődleges cél, még mindig a szabadalmak számának növelése. A 2009-es stratégiában szinte csak a szabadalmaztatási kérelmek számának növelése volt a cél, mind a hazai, mind a külföldi személyek tekintetében, valamint célként volt meghatározva, hogy éves szinten 15%-al több kérelmet bíráljon el pozitívan a hatóság. A 2011-es stratégia már konkrétabb célokat is megfogalmaz és központibb szerepet szán a találmányok minőségi szabadalmaztatásának.

Vannak olyan intézkedések is, amelyek ténylegesen szolgálják az innovációs célokat. Ilyen például, hogy bizonyos esetekben az állam átvállalja a szabadalmaztatás költségeit és akár az ügyvédi díjat is. Ezen felül Kínában létezik egy úgynevezett High and New Technology Enterprise scheme (HNTE), mely azt a célt szolgálja, hogy könnyebben jusson egy-egy vállalkozás szabadalomhoz, például adóterheket csökkentő intézkedések keretében. Problémát jelent azonban, és nem támogatja a tényleges innovációt a technológiai importra illetve exportra vonatkozó szabályozás hiányossága. Nem tiszták ugyanis a tilalmak és a korlátozások közötti elhatárolások. Valamint az import-export szabályozás nem mutat kellő rugalmasságot.

Az emberi munkaerő még a legmodernebb gyárakban is elengedhetetlen

Viszonylagosan, de gátolja az innovációt az is, hogy az iparjogvédelemhez Kínában nem igazán kapcsolódik versenyjogi szabályozás, melynek következtében nincsenek a piaci működést kiegyensúlyozó intézkedések és könnyen alakulhat ki monopolhelyzet az egyes területeken. Ezen felül érdekes, hogy néhány innovációs terület eleve kizárt a szabadalmak köréből. Ilyen például a mezőgazdasági és állattenyésztési ipar területe, hiszen a növény illetve állattenyésztési minta Kínában kizárt a szabadalmaztatható tárgyak köréből. Immár kicsit

több mint tíz éve az Európai Unió együttműködik Kínával

a Kínai és Európai innováció elősegítése érdekében. Ennek keretében több közös programot hajtottak és hajtanak végre a felek. Az IPR1-es (1999-2004) program keretében még csupán a szabályozás fejlesztésére koncentráltak. Az IPR2-es program a végrehajtásra fektette a hangsúlyt (2007-2011).

A legutóbbi, jelenleg is folyamatban lévő közös program az IP KEY (Intellectual Property: A Key to Sustainable Competitiveness) pedig előtérbe helyezi ismét a szabályozást illetve a végrehajtást annak érdekében, hogy átláthatóbbá, igazságosabbá és hatékonyabbá tegye Kína szellemi tulajdonjogi és innovációs rendszerét. Ennek keretében 2014 és 2016 között évente több mint 30 eseményt vagy tevékenységet hajtanak végre, összesen

7.5 millió eurós forrásból,

valamint szakértői csoport áll fel Alicante-ban és Pekingben.

Végkövetkeztetésként levonható, hogy a kínai szabadalmi rendszer folyamatos fejlesztésben van jelenleg is, annak érdekében, hogy a megfelelő gazdasági és társadalmi haszonnal járhasson. Azonban a szabályozásban és a politikában is vannak még olyan elemek, amelyek ugyan a szabadalmi rendszer fejlesztését tűzik ki célul, de

a mennyiségre koncentrálnak, a minőség rovására.

Ez végső soron az innováció ellen hat és adott esetben hamis képet adhat az aktuális helyzetről. A fejlesztés a fejlődés leghatékonyabbnak tűnő iránya a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatban a külkapcsolatokon keresztül történő fejlesztés. Értve ez alatt a nemzetközi együttműködést és a nemzetközi szinten történő tapasztalatcserét, kommunikációt. Mind az Unióban mind pedig Kínában a fennálló kooperáció erősítheti egyrészt Kína innovációs képességét, másrészt szélesebb körben és biztonságosabb befektetési, üzleti lehetőségeket kínálhat az Uniós vállalkozásoknak.

Az írás az Ars Boni 2015-ös cikkíró pályázatára készült.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

Jegyzetek

Források, felhasznált irodalom: 8 N.Y.L. Sch. J. Int’l & Comp. L. 451 (1986-1987) Patent Law in the People’s Republic of China: A Primer Simon Liu, Naohiro Shichijc, Zasunori Baba: Location Strategy of Japanese and U.S. Multinationals on R&D Activities in China: Evidence from patent data; 8th Global Conference on Business and Economics; Florence, Italy; 18-19 October 2008 Jiangsu International IP Forum: Improving patent quality and innovation in China, November 29th 2013, Jiangsu University, China Patent Law of People of Republic of China Implenetation Rules of Patent Law of People of Republic of China Regulations on Implenetation Rules of Patent Law of People of Republic of China Contract Law of People of Republic of China Law Against Unfair Competition of People of Republic of China Copyright Law of People of Republic of China

A képek forrásai: itt, itt, itt és itt.

Környei Mátyás

Környei Mátyás

Ügyvédjelölt a Weil, Gotshal & Manges budapesti irodájában, valamint a Budapesti Ügyvédi Kamara Ügyvédjelölti Tagozatának Elnökségi Tagja. Elsősorban ICT, TMT, peres ügyek, társasági és gazdasági jogban szerzett tapasztalatokat. Érdeklődési terület: Peres ügyek, Nemzetközi választottbíráskodás, Társasági és gazdasági jog, ICT, innovációk.

Környei Mátyás

Latest posts by Környei Mátyás (see all)