Minden, amit a CSOK-ról tudni kell

Napjainkban nagyon sokat lehet hallani a Családi Otthonteremtési Kedvezményről, a CSOK-ról. Ez a támogatási fajta a rendszerváltás óta megtalálható hazánkban különböző elnevezésekkel, az aktuális kormányzat politikájához igazodóan. Azonban legtöbb esetben az átlagember csak a támogatási lehetőséget ismeri, de a mögötte húzódó szövevényes és összefüggő jogi háttérről semmit sem tud.

Minden, amit a CSOK-ról tudni kell
A CSOK-kal akár még az újépítésű lakóparkok is elérhetővé válhatnak

Cikkemben egy kis betekintést szeretnék nyújtani a sokakat foglalkoztató CSOK jogi hátterébe. Kihangsúlyoznám, hogy nem a támogatási ajánlatot fogom részletezni, hanem magának a támogatásnak a jog sűrű erdejében való elhelyezését és jogi aspektusból való rövid boncolását kívánom elvégezni.

Egy adott kormányzat otthonteremtési támogatását nem lehet csak társadalom- vagy gazdaságpolitikai beállítottságú döntésnek betudni, hiszen e kettős állandó interakcióban van és folyamatosan hatnak egymásra. Esetünkben egy szociális támogatást – amely a vállalt gyermekek számához igazodik – ötvöztek egy a gazdaságra kiható ténnyel, amely nem más, mint a közvetetten megjelenő ingatlanpiac élénkítés.

Egy jól kidolgozott otthonteremtési programmal az állam egy jól működő folyamatot tud beindítani,

ami a kezdeti kiadások ellenére az államháztartásra is előnyösen tud hatni.

A lakhatáshoz való jog alapvető emberi jog, amely második generációs szociális jogként funkciónál. Az ENSZ tagországok is elfogadták, hogy ez a jog minden embert megillet. Eme elfogadásból következően felmerül a kérdés, hogy ezt mégis, hogy lehet biztosítani az emberek számára.

Magyarország esetében ténylegesen deklarálásra került a jogforrási hierarchia csúcsán álló Alaptörvényünk XX. cikkének első bekezdésébe a lakhatáshoz való jog, ezzel egyfajta iránymutatást adva a mindenkori kormányzat otthonteremtési politikájának. Az Európai Unió nem határoz meg részletes szabályokat a lakástámogatásokra és az otthonteremtési programokra vonatkozóan, inkább alapjogi aspektusból közelíti meg azt, a megvalósítást rábízva a tagországi kormánypolitikára.

A 2008-as gazdasági világválság a világ számos részén porba döntötte az ingatlanpiacot, így hazánkra is jelentős kihatást gyakorolva. Ez által a lakáspiac kínálathoz nem társult megfelelő kereslet, hiszen az embereknek nem volt elég pénzük, valamint az egekbe szökő devizaárfolyamok miatt, a hitellel rendelkezők törlesztő részletei jelentősen megugrottak, amelyből kifolyólag sokan törlesztési gondokkal küzdöttek.

A válságot követően a lakásértékesítések száma jelentősen vissza esett,

amelyből következik, hogy a családok otthonteremtési törekvései anyagi tőke hiányában igen csak beszűkültek.

Az aktuális kormányzatnak egy ilyen esetben feltétlenül cselekednie kell. Magyarországon a kormány nem közvetlenül az ingatlanpiaci szektorba pumpálta a pénzt, hogy azt felélessze, hanem egy már régebb óta működő megoldást választott, ami nem más, mint az egy összegű vissza nem térítendő támogatás, amely egy szociálpolitikai feltétellel működik, azaz a vállalt gyermekek számához igazodik az otthonteremtési kedvezmény mértéke.

Magyarország 2016. évi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény alapján,

a lakástámogatási rendszerre 104 milliárd forintot szánt a kormány,

amelyet ha a legmagasabb egyösszegű vissza nem térítendő támogatás összegével, azaz 10 millió forinttal leosztunk, akkor 10.400 család támogatását jelenti. Ennek a számnak a nagyságrendbeli megítélését mindenkire rábízom, hiszen az objektív eredményhez rengeteg oldalról kellene megvizsgálni.

Hazánkban a kormányzat a közvetett lakáspiacélénkítés politikáját folytatja, amely egyben lefedi az otthonteremtési programot is, az egyösszegű vissza nem térítendő támogatással. Tekintve, hogy ez a támogatás az államháztartásból származik, így feltétlenül szükséges megvizsgálni az állam szerepét és helyzetét ezzel kapcsolatosan.

Mi az a jogviszony?

Minden, amit a CSOK-ról tudni kell
A CSOK-kal vállalják az igénylők a családalapítást

A tényleges CSOK létrejöttéhez első sorban egy jogviszonyra van szükség, azaz egy jogilag szabályozott társadalmi viszonyra, amelynek keretében megvalósulhat a támogatás. A jogviszonnyal kapcsolatosan, azonban feltétlenül szükséges megvizsgálni a támogatás jogszabályi hátteret.

Milyen típusú támogatásról van szó?

A támogatási lehetőségeken belül el kell határolnunk egymástól az állami támogatást, amely nem más, mint „az Európai Unióban gazdálkodó szervezetek, termelő vállalatok részére, állami költségvetésből nyújtott tiltott támogatás”, a költségvetési támogatástól, amely „a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kivételével az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélkül, pénzben nyújtott támogatások.” A fogalommeghatározásokból is jól kiolvasható, hogy az

egyösszegű, vissza nem térítendő családi otthonteremtési kedvezmény

esetében, költségvetési támogatásról beszélünk. Jogviszony lévén, a támogató oldalán a Magyar Állam, az Emberi Erőforrás- és a Nemzetgazdasági Minisztérium áll, míg a támogatotti oldalon mindig az helyezkedik el, aki igényelni kívánja ezt a támogatási formát, továbbá megfelel a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételeknek.

Mi az a támogatási szerződés?

Egy jogilag szabályozott társadalmi viszony esetén meg kell említeni a támogatási jogviszonyt keletkeztető aktust, amely nem más, mint a támogatási szerződés, amelyben magánjogi és közjogi elemek is keverednek egymással. Tekintve, hogy a költségvetésből származó támogatások közjogi aktust valósítanak meg, amely pénzügyi jogi területhez kapcsolódnak. Az ezekből a jogviszonyokból fakadó igényérvényesítések esetén szükséges a jogterületi elhatárolás. Esetünkben a közigazgatási eljárás szabályai alkalmazandók, amelyek a bírósági igényérvényesítés esetén a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságok hatásköre alá esnek.

A jogági egybeesések és a nem egyértelmű elhatárolások komoly fejtörést tudnak okozni még a gyakorlott jogászoknak is. A lényeg, hogy ne csüggedj, ha hirtelen úgy érzed, hogy már most elvesztél a jog sűrű erdejében… Ezzel nem vagy egyedül.

A jogviszony

a támogatási szerződés megkötésével jön létre, amelynek egyik szereplője mindig egy közhatalmi szerv,

mint az állam képviselője. Jelen esetben a Magyar Államkincstár, mivel közvetve tőle érkezik a támogatási összeg.

Kihez fordulhatsz a CSOK igényléséhez?

A CSOK igénylése egy többszereplős folyamat, amelyben valakinek képviselnie kell az államot. Nyilván nem valamelyik miniszter vagy államtitkár fogja veled megkötni a szerződést, vagy a kellő tájékoztatást megadni, hanem a legkézenfekvőbb megoldásként, belépnek a képbe a kereskedelmi bankok, mint a pénzügyi világ nagymesterei. Ugyanakkor a szakértelmet és a körültekintő kiközvetítést nem az ügyfél két szép szeméért teszik meg, hanem a támogatási összeg bizonyos százalékáért és az esetlegesen opcionálisan kapcsolódó saját hitelkonstrukciók kiközvetítésének reményében. Kicsit kisarkítva a fenti kérdésre a választ, a bankok mindig segítenek, jó pénzért cserébe. Komolyra fordítva a szót, mint a pénzpiac oszlopos tagjai, kizárhatatlanok a támogatási és hitelbírálati rendszerben meglévő tapasztalatuk és munkafolyamatuk miatt.

Van-e ellenőrzési mechanizmus a folyamatban?

A költségvetési támogatásnál az állam ellenőrzési jogkört állapít meg magának, melynek keretében ellenőrizni tudják a közpénzek jogos és szakszerű felhasználását, valamint meg tudják akadályozni a visszaéléseket. Állami költségvetés lévén, nagyon fontos az átláthatóság és az elszámolhatóság.

Közpénzek estén a kincstári rendszer végzi az általános felügyeletet és ellenőrzést.

A hatályos kormányrendeletek értelmében első fokon a kormányhivatal, másodfokon a Magyar Államkincstár jár el. Határozottan bürokratikus rendszer lévén mindent pontosan igazolni kell, így ebben a folyamatban is papírhegyekre kell számítani. Itt is igazolható a hitelintézetek közbeiktatásának ésszerűsége, hiszen kellő tapasztalattal rendelkeznek az ügyfelek pénzügyi átvilágításában. Minél több szereplőből áll egy kontrollmechanizmus, annál biztosabban valósul meg az ellenőrzés, ugyanakkor a hibázási esély is megnövekszik. A közigazgatási eljárás berkeinek köszönhetően a költségvetési támogatás folyamatos állami kontroll alatt áll, hitelintézeti ellenőrzéssel fűszerezve.

Egyik oldalon biztosíték, a másik oldalon szankció…

Minden, amit a CSOK-ról tudni kell
A CSOK közvetett módon az építőipart is felpörgetné

A vissza nem térítendő támogatással kapcsolatosan ugyanaz az elem az egyik félnek biztosítékul szolgál, míg a másik fél irányába már szankcióként jelenik meg.

Az államháztartási törvény a költségvetési támogatás igénybevételekor kötelezettségvállalást ír elő, amely az állam részére biztosítékot jelent, míg a támogatott számár szankcióként fog funkcionálni, a nem megfelelő felhasználás, igénylés esetén. Otthonteremtési kedvezmény esetében

a legfontosabb feltétel, a családban vállalt gyermekek száma,

de nem szabad megfeledkezni a hatályos kormányrendeletekben foglat egyéb kritériumokról, valamint a Polgári Törvénykönyv által is nevesített jogintézményekről sem (elidegenítési és terhelési tilalom, továbbá a jelzálogjog). Az állam részéről a legjelentősebb biztosítéknak az utólagos támogatáskifizetést tartom, amely lényegesen lecsökkenti azoknak a családoknak a számát, akik kellő önerővel rendelkezve a támogatási összeg nélkül is kivitelezni tudják a jogszabályban megengedett ingatlan bővítést, építést vagy vásárlást. Ezáltal ténylegesen kiszűrhető a potenciális támogatási igénylők köre. Itt is utalnék arra, hogy a költségvetési támogatás kiutalása közigazgatási eljárás keretei között zajlik, így a folyamat szereplőire a Közigazgatási hatósági eljárási törvény nevesített eljárási- és anyagi jogi szabályai is vonatkoznak. Továbbá szeretném felhívni a figyelmet, hogy a hatályos Büntető Törvénykönyvünkben is található védelmező szakasz, amely nem más, mint a költségvetési csalás.

Egy szó, mint száz…

A különböző jogági védelmekből és szabályokból is tökéletesen látható, hogy a költségvetési támogatás, mint egyösszegű vissza nem térítendő támogatás,

egy széles spektrumon mozgó, szerteágazó jogviszony,

amellyel kapcsolatosan nem elegendő csak egy jogterületet megvizsgálni, hanem minden létező anyagi jogi jogszabályt figyelembe kell venni. Egy adott jogviszonyt mindig széles körben kell górcső alá venni és érdemes belegondolni, hogy milyen sokrétű elemekből és szereplőből álló folyamatról van szó.

Szeretnék mindenkit arra buzdítani, hogy merjen a színfalak mögé nézni és felfedezni, hogy mi mit takar, mi miből következik és minek mi lesz a következménye.

Sajnos a jogterületek sokasága és szövevényessége miatt nagyon nehéz kiigazodni egy-egy egyszerűnek tűnő ajánlat hátterén, de remélem, hogy az otthonteremtési kedvezménnyel kapcsolatosan valami fényt és támpontot tudtam nyújtani a jog sűrű erdejében.

A cikk az Ars Boni 2016-os cikkíró pályázatára készült írás szerkesztett változata.

Fülöp György

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

Források, felhasznált irodalom

Növekedés Kutató Intézet: (Matolcsy György), Európai otthonteremtési program, kutatási záró tanulmány
1993. évi XXXI. törvény: Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről egyezmény
Dániel Zsuzsa: Állam és piac – lakástámogatás, lakásfinanszírozás, reformok, Közgazdasági Szemle
Magyarország Alaptörvénye
Juhász Gábor: Államcélok, paradigmaváltás és aktuálpolitikai alkotmányozás. A szociális jogok védelme az Alaptörvényben, Esély 2015/1.
Jean-Babtiste Say: Traité d’Économie Politique 1803
2015. évi C. tv.
Nemzetgazdasági Minisztérium: Otthonteremtési stratégia, szakmai vitairat, 2011.
Hegedüs József: Lakáspolitika és társadalmi kirekesztődés – az elmúlt 20 év lakáspolitikai tanulságai
2013. évi CCXXXVII. törvény, A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
16/2016 (II.10) Kormányrendelet
17/2016 (II.10.) Kormányrendelet
2011. évi CXCV. tv.
Kisborsó Anita, Gregorits Réka: A költségvetési támogatások szabályozása, a támogatási jogviszony tartalma, a támogatási szerződések helye a jogrendszerben, kitekintés nemzetközi példákra
Kúria joggyakorlat elemző csoport: A pénzügyi támogatásokkal kapcsolatos polgári és közigazgatási ügyek joggyakorlata, 2012.
Ádám Antal: A közjogi szerződésekről: Jura 2004/1
Olajos István:A közjogi szerződés, mint a támogatásokkal kapcsolatos jogalkalmazás egy útja, Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIX/2.
Kovács Árpád: Az ellenőrzés rendszere és módszerei
2013. évi V. tv.

A képek forrásai: itt, itt és itt.

[shortstack smart_url=’http://1.shortstack.com/Rs29qP’ responsive=’true’ autoscroll_p=’true’]

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.