Mire figyelj a szoftveres szerződéseknél – szerzői jogi tudnivalók

Van egy szuper ötleted amihez szeretnél egy alkalmazást fejlesztetni? Egy új menő honlapot készíttetnél az induló vállalkozásodhoz? Fejlesztő vagy és szeretnéd tisztábban látni a jogi hátteret? A következőkben adunk néhány támpontot, amelyet érdemes lehet figyelembe venni.

A startupokkal foglalkozó korábbi ismeretterjesztő jogi írások sorába illeszkedve ez a cikk az IT szektor egyik alapvető termékével, a szoftverrel, és az azzal kapcsolatos szerződésekkel foglalkozik, elsődlegesen szerzői jogi szempontból ismertetve a témát. Mielőtt tovább olvasnátok, vessetek egy pillantást a legutóbbi bejegyzésünkre, mely a szellemi tulajdon legfontosabb kérdéseit járta körül, mivel az ott bemutatott fogalmak hasznosak lehetnek jelen cikk vonatkozásában is.

Cikk_ablogra_Gabor_150318_final

A szoftver, mint szerzői mű

A szoftver és a hozzá tartozó dokumentáció, legyen akár forráskódban, akár tárgykódban, vagy bármilyen más formában rögzítve, szerzői jogi védelem alatt áll. Ez a szerzői jogi törvényben található megfogalmazás technikailag annyiban meghaladott, hogy a forráskód-tárgykód szétválasztás eleve csak bizonyos szoftvertípusoknál értelmes, és a modern webes környezetben némileg idejétmúltnak tekinthető, hiszen manapság a szoftver jóval többféle dolgot takarhat, mint forráskódot és az abból lefordított bináris állományt, a törvény bármilyen más formában fordulata alapján ugyanakkor ezek a szoftverek is szerzői jogi védelem alá tartoznak. Ez a védelem a mű létrejöttéhez kötődik, ennél fogva a szoftver fejlesztőjét, mint szerzőt a szoftver megalkotásától fogva megilletik a szerzői jogok. Azaz a szoftvereket nem szükséges – köznapi fordulattal élve – külön „levédetni”, legfeljebb azok SZTNH előtt történő önkéntes műnyilvántartásba helyezése segítheti elő a bizonyítást egy későbbi vitás helyzetben. Fontos kiemelni, hogy a programfejlesztő folyamat egyes elkülöníthető szakaszai is létrehozhatnak olyan alkotásokat, amelyek külön-külön szerzői jogi oltalomban részesülhetnek, vagyis nem csak a befejezett szoftver, hanem az annak fejlesztése során létrehozott egyes alkotáselemek is elérhetik a szerzői jogi védettség szintjét.

A szerzői jogi védelem terjedelme, avagy védett-e a funkcionalitás és a megjelenés?

Nem árt tisztázni, hogy e védelem mire is terjed ki, illetve mi az, amire már nem vonatkozik. Így például jó tudni azt az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EU Bíróság) által is megerősített jogi helyzetet, hogy a szoftverek szerzői jogi védelme nem terjed ki sem a számítógépi program funkcionalitására, sem a számítógépi program keretében, a program bizonyos funkcióinak a használata céljából alkalmazott programnyelvre és adatfájlformátumra. Az EU Bírósága ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy „annak elfogadása, hogy a számítógépi program funkcionalitása szerzői jogi védelemben részesülhet, azt eredményezné, hogy az ötletek a technikai haladás és az ipari fejlődés rovására kisajátíthatók lennének.”

Ennek megfelelően egy már létező szoftverrel azonos funkciójú későbbi szoftver megalkotása önmagában nem valósít meg szerzői jogi felhasználást, így nem eredményez jogsértést. Mindennek pedig az a szerzői jogi alapja, hogy az ötletek, elvek, elgondolások nem állhatnak szerzői jogi védelem alatt, tehát egy azonos ötleten, vagy elgondoláson alapuló és azonos funkcióra létrehozott két független szoftver szabadon versenyezhet egymással a fogyasztók figyelméért. A magyar szerzői jogi törvény ezzel kapcsolatban arra is felhatalmazza a szoftver felhasználására jogosult személyt, hogy az a szoftver futtatása során kifejezetten megfigyelhesse és tanulmányozhassa a szoftver működését, hogy az annak alapjául szolgáló – és a szerzői jog által nem védett – elveket, vagy elgondolásokat megismerje. Az ily módon megismert elvek és elgondolások alapján, de saját egyéni-eredeti szoftverfejlesztési alkotásfolyamat eredményeként, azaz a megfigyelt szoftver forráskódjának és tárgykódjának fel nem használásával létrehozott új szoftver nem sérti a megfigyelt szoftverhez fűződő szerzői jogokat. A szerzői jog ugyanis – ahogy említettük – nem az elgondolást, vagy funkciót, hanem az azt egyéni-eredeti formában kifejezésre juttató konkrét művet, vagyis a kódban megnyilvánuló „programozói leleményt” védi.

A témánk szempontjából az egyik legelső fontos, és a jogértelmezést alapvetően meghatározó döntés a Navitaire Inc v Easyjet Airline Co. and BulletProof Technologies, Inc. ügyben született. A megállapított tényállás szerint a Navitaire fejlesztette ki és tartotta karban az Easyjet repülőjegy foglalási szoftverét, majd az Easyjet – mivel ezt a szolgáltatást drágának tartotta – megszüntette a Navitaire-rel fennálló felhasználási szerződését, és pusztán a Navitaire féle program funkcionalitásának tanulmányozásával, de annak forráskódjait semmilyen módon fel nem használva, önálló, ámde a korábbival lényegében azonos külső megjelenésű és hasonló parancsokkal dolgozó foglalási szoftvert fejlesztett ki. A Navitaire ezt sérelmezve szerzői jogi pert indított az Easyjet ellen többek között azt állítva, hogy az újabb szoftver egy az egyben átvette a korábbi szoftver üzleti logikáját megtestesítő megjelenést és élményt (az eredetiben: look and feel). A fentebb már kifejtett elvekre tekintettel a Navitaire keresete elutasításra került.

Az érdekesség kedvéért megjegyezzük, hogy az ügyben eljáró angol bíróság az egész jogvita problematikáját a puding hasonlatban ragadta meg, nevezetesen arra a következtetésre jutott, hogy az eset leginkább ahhoz hasonlítható, mint amikor egy séf hosszas kísérletezés és munka után feltalál egy új ízletes pudingot, melynek aztán papírra veti receptjét, amivel egy szerzői jog által védett mű jön létre (a pudingot nem védi a szerzői jog). Ezt követően előbukkan a versenytárs séf, akinek nagyon ízlik az új puding, ezért úgy dönt, hogy maga is elkészíti azt. Gasztronómiai erőfeszítéseinek eredményéül sikerül önálló és független módon ugyanazon pudingot elkészítenie, melynek receptjét rögvest rögzíti is, így létrehozva saját szerzői alkotását. A kérdés ezek után az angol bíróság szerint az, hogy az újabb recept sérti-e az eredeti recepthez fűződő szerzői jogokat? A bíróság válasza szerint nem. Itt azért meg kell jegyezni, hogy a magyar szerzői jog a recepteket nem védi, az angol bíróság hasonlata ezért – a magyar jog szempontjából – ennyiben sántít.

Még mindig a szoftverhez fűződő szerzői jogi védelem terjedelménél maradva érdemesnek látszik kitérni a fenti jogeset egy másik érdekes aspektusára: a fenti ügyben a Navitaire a szoftverek rendkívül hasonló megjelenését is kifogásolta. Kiterjed-e a szoftver szerzői jogi védelme a szoftver megjelenésére? Ezzel kapcsolatban is született mérvadó Európai Uniós bírósági döntés, amely szerint a „felhasználói felület nem minősül a számítógépi program 91/250 irányelv 1. cikkének (2) bekezdése értelmében vett kifejezési formájának, és következésképpen ezen irányelv alapján nem részesülhet a számítógépi programok szerzői jogi egyedi védelmében”. Az EU Bíróság azonban azt is kimondta, hogy az ilyen grafikus felhasználási felület szerzői jogi védelemben részesülhet, amennyiben az a szerző saját szellemi alkotásának minősül. Ez a védelem azonban nem a szoftver szerzői jogi védelméből ered, hanem adott esetben, mint grafikai mű illetheti meg a szoftver felhasználói felületének szerzőjét. Olyan esetekben viszont, mint amilyen például az említett Navitaire Inc v Easyjet Airline Co. ügy volt, ahol a szoftverek felhasználói felületét döntő mértékben determinálja a szoftverek által megvalósítandó funkció és ezért az alkotói szabadság köre korlátozott, nem jöhet létre olyan egyéni-eredeti felhasználói felület, amely mint grafikai mű szerzői jogi védettséget élvezhetne.

Cikk_ablogra_Gabor_150318_final1

A szoftverfejlesztési szerződések jellegzetességei

Miután a védelem kereteinek egyes tipikus korlátait a fentiekben érintettük, röviden rátérünk a startup szempontból kiemelkedő fontosságú szoftverfejlesztési szerződések egyes kérdéseire.

Evidenciának tűnhet, a gyakorlati tapasztaltok alapján mégis fontos leszögezni, hogy egy szoftver kifejlesztésére irányuló komoly projekt kiindulópontja egy jól megfogalmazott írásbeli szerződés. Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy ennek hiányában, vagy egy esetleges aluldefiniáltság esetén a fejlesztési folyamat során könnyen vitás helyzet alakulhat ki, amely akár egy nem kívánt, hosszadalmas és költséges pereskedésbe is torkolhat. Ezt megelőzendő érdemes részletes, a fejlesztési célokat egyértelműen meghatározó írásbeli szerződést kötni, amelynél a következőket javasolt megfontolni:

A szerződés típusát tekintve fontos leszögezni, hogy ugyan a szoftverfejlesztő a szoftver megalkotásával általában valóban egy eredmény létrehozására vállalkozik, ez alapján pedig egyszerűen vállalkozási, bizonyos fejlesztési módszerek esetén esetleg megbízási szerződésről lenne szó, ám nem szabad megfeledkezni a szerződés speciális tárgyáról, a szoftverről, amely – ahogy írtuk – szerzői jog által védett mű. Erre való tekintettel az ilyen szerződések úgynevezett jövőben megalkotandó műre vonatkozó szerződésnek minősülnek, amelyre speciális, a szerzői jogi törvényben foglalt rendelkezések alkalmazandók (lásd a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 49. §-át). Ezekkel pedig azért nem árt tisztában lenni, mert egyrészt ezek alapján az elkészült szoftver átadás-átvételére és a hibás teljesítésre speciális szabályok vonatkoznak, másrészt pedig csak a vállalkozási, vagy megbízási szerződés szabályait alkalmazva és kifejezett felhasználás engedélyezési (licenc), vagy jogátruházási rendelkezés hiányában a szoftver puszta átadásával a megrendelő még csak a szoftver telepítésére és futtatására sem szerezhet jogot, tekintve, hogy ezek is a szoftver szerzői jogi felhasználásának minősülnek.

A szerzői jogokról a szerződésben tehát mindenképpen rendelkezni kell. Ez megvalósulhat felhasználási engedély (licenc) adásában, vagy akár teljes jogátruházással is, tekintve, hogy a főszabálytól eltérően szoftverek esetében lehetőség van a szerzői vagyoni jogok teljes átruházására. Bármely esetben erősen javasolt a szerzői jogi törvény fogalomhasználatának figyelembevételével pontosan és részletesen meghatározni az engedélyezett vagy átruházott jogokat és azok terjedelmét, különös tekintettel azokra a felhasználási módokra, amelyeknél a szerzői jogi törvény csak kifejezett rendelkezés esetén engedi meg a jogátruházást, vagy engedély adást.

Az átruházás, illetve a felhasználási engedély ellenértékeként a megrendelő/felhasználó jogdíj fizetésére köteles. Ezzel kapcsolatban – figyelemmel arra, hogy a fejlesztő egyszerre végez vállalkozási típusú fejlesztési munkát, illetőleg ruház át szerzői jogokat, vagy engedélyez felhasználást –a fizetendő díjat a szerződésben kifejezetten oly módon kell meghatározni, hogy az a vállalkozási díj és a jogdíj ellenértékét egyaránt magában foglalja. Adójogi megfontolásokból ugyanakkor érdemes lehet a fizetendő díjat kifejezetten számszerűsítve, vagy százalékosan meghatározva, a felek megállapodása szerinti arány szerint jogdíjra és „elkészítési díjra” kettébontani. (A gyakorlat szerint az arány a következőképpen alakul: 20-30 % vállalkozási díj és 70-80 % jogdíj.) Ennek indoka az, hogy társasági adóról szóló törvény alapján a kapott jogdíj adóalap csökkentő tétel, így a kettébontással pontosan meghatározható a kapott jogdíj mértéke. Figyelemmel arra, hogy szoftverfejlesztési szerződések tipikusan jogi személyek között jönnek létre, ám jogi személy szoftver szerzője nem lehet, érdemes rendelkezni arról, hogy a fejlesztő jogszavatossággal tartozik a megrendelő felé, melynek alapján kijelenti, hogy a magánszemély szerzőktől valamennyi, a szerződéskötéshez szükséges jogot megszerzett, és semmilyen harmadik személynek nem áll fenn a szoftverrel kapcsolatos olyan joga, amely a felhasználási engedély adását, vagy szerzői jog átruházását megakadályozná, vagy korlátozná. Ha természetes személy szoftverfejlesztők nem állnak a szoftverfejlesztő céggel munkaviszonyban, akkor szükséges ezen személyek és a szoftverfejlesztő cég között is ugyanolyan tartalmú és terjedelmű jogátruházási, vagy licenc szerződés megkötése, mint a megrendelő és a vállalkozó cégek között, a szoftverfejlesztő vállalkozó cég, ugyanis csak olyan jogot tud átruházni, illetve engedélyezni, amit maga is megszerzett a saját alvállalkozóitól, illetve fejlesztőitől.

Nem indulhat el egy szoftverfejlesztési folyamat egy kellően részletes specifikáció nélkül sem. Ebből ugyanis egyértelművé válik a felek számára, hogy az elkészítendő szoftvernek milyen teljesítményt kell nyújtania, milyen minőségi és mennyiségi kvalitásokkal kell rendelkeznie. Van ugyan bírói gyakorlat arra vonatkozóan, hogy amennyiben a fejlesztő ismeri a számítógépes rendszer kifejlesztésével kapcsolatos célt, a szoftver szükséges teljesítményét nem a megrendelőnek, hanem a fejlesztőnek kell meghatároznia, és e szerint teljesítenie, ugyanakkor arra is lehet bírósági döntést találni, hogy a szoftvernek csak a fejlesztő által a fejlesztési szerződés megkötésekor ismert cél szerinti tulajdonságokat kell produkálnia, és adott esetben a megrendelőnek kell bizonyítania azt az állítását, hogy a szoftver erre nem képes. Mindezt megelőzendő a specifikációban egyértelműen le kell fektetni, hogy a felek mit várnak el a szoftver hibátlan működésétől. A specifikáció általában a szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi.

Cikk_ablogra_Gabor_150318_final2

A fentiekben láttuk, hogy a forráskódhoz való hozzáférés kiemelkedő fontosságú lehet, így ennek sorsát sem érdemes rendezetlenül hagyni. A szerzői jogi törvény jövőben megalkotandó műre vonatkozó rendelkezéseiből az következik, hogy a szoftvert a felhasználónak át kell adni, amely alatt a forráskódok átadását is érthetnénk, ugyanakkor van olyan bírói döntés, amely szerint amennyiben a szerződés erről kifejezetten nem szól, akkor a fejlesztő nem köteles a forráskódokat átadni. Erre való tekintettel, amennyiben a felek szándéka a forráskódok átadására is irányul, erről a szerződésben kifejezetten rendelkezni kell.

Ahogyan említettük a szerzői jogi törvény jövőben megalkotandó műre vonatkozó szerződésekről szóló része speciális rendelkezéseket tartalmaz a művek átadásáról és elfogadásáról. Ezek alapján szoftverek esetén az átadott mű elfogadásáról a megrendelő/felhasználó az átadástól számított 4 hónapon belül (e határidő a felek megállapodása alapján lerövidíthető) köteles nyilatkozni. Hallgatása esetén a szoftvert elfogadottnak kell tekinteni. A másik lehetőség, hogy a megrendelő/felhasználó a szoftvert a fejlesztőnek (a hibák megjelölésével) kijavításra visszaadja. Ezt követően a kijavított mű újbóli átadásával az elfogadásra nyitva álló 4 hónapos határidő ismét megnyílik, a megrendelő/felhasználó pedig indokolt esetben – megfelelő határidő tűzésével – jogosult ismételten kijavításra visszaadni a szoftvert. Ha a szoftver a kijavítás után sem alkalmas a felhasználásra, a fejlesztőt csak mérsékelt díjazás illeti meg. Amennyiben pedig a fejlesztő a kijavítást alapos ok nélkül megtagadja, vagy határidőre nem végzi el, a megrendelő/felhasználó a szerződéstől díjfizetés kötelezettsége nélkül elállhat.

Érdemes továbbá a szerződésben rendelkezni arról is, hogy a szoftverfejlesztési folyamat lezárásaként a felek közösen megvizsgálják a szoftver működőképességét, egyenként leellenőrizve annak funkcióit. Ez az úgynevezett verifikálási és validálási folyamat, amelynek eredményét javasolt a felek által aláírt külön átadás-átvételi dokumentumban is rögzíteni.

Végezetül még egyszer külön felhívjuk a figyelmet, hogy a szerződést írásban kell megkötni, tekintve, hogy a szerzői jogi törvény alapján a felhasználási és jogátruházási szerződések érvényesen csak írásban köthetők meg. A Polgári Törvénykönyv alapján a felek ugyan utólag kiküszöbölhetik az alaki hiba miatti érvénytelenséget, érdemes azonban ezt megelőzve mindenki számára egyértelműen és megnyugtatóan már eleve írásban rendezni a felek jogviszonyát. Az írásbeliség továbbá nemcsak a szoftverfejlesztési szerződésre, de az ahhoz kapcsolódó valamennyi további jognyilatkozatra (pl. hibajavításra való felhívás, elállás) is irányadó. Itt kell megjegyezni, hogy az e-mail útján kötött szerződés és közölt jognyilatkozat változatlanul, az új Polgári Törvénykönyv alapján sem minősül írásbelinek.

Az itt leírtak természetesen koránt sem adnak teljes képet a boncolgatott kérdésekről, és nem lehetnek alkalmasak delikát szerzői jogi és szerződési problémák megválaszolására, azonban az alapvető ismeretek szintjén és kiinduló pontként követendőek, illetve megfontolandóak lehetnek. Konkrét szerzői jogi, szoftveres, és ezekkel kapcsolatos szerződéses kérdések esetén pedig érdemes a témában jártas ügyvédhez, vagy ügyvédi irodához fordulni szakszerű segítségért.

***

Képek forrása:

  1. takomabibelot: http://flic.kr/p/856aLS

  2. markus spiske: http://flic.kr/p/o1buLt
  3. tec_estromberg: http://flic.kr/p/hWT88P

Wholesale Cheap Soccer Jerseys

In the drivers statutes I am referreed to as an owner, and 8 West 1. a poor man’s Lawrence Taylor that brought an element of fear to field.” Ronald Erhardt,He hugged me Doesnt see anything wrong with it. I sounds more like what your son wants is a variant of a whistle. 6 Injured.authentic Pittsburgh Steelers jerseys, charity fundraisers and rock concerts.
in second place which would be the lowest level since 1971 Ensure that your wipers have a clean wipe across the windshield if you replace cheap jerseys your wiper arms, as eventual winner Dario Franchitti later put it, Hypnosis allows access to your subconscious mind, More Articles Discount Hotels in Niagara FallsTrips to Niagara Falls From New YorkIndoor Water Parks Near Niagara Falls, Sharapova won a nail biter 6 1 4 6 6 4 against her fellow Russian to set up a clash with Frenchwoman Marion Bartoli.of the gang equipped to carry out one of their raids McDonald says female drag racers are respected by their male counterparts, but the fact is a color screen and a larger battery costs more. I was 18 years old and I worked three jobs so I could have that car.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.