Nem csak a pénzeddel, az életeddel is tartozol

Az utóbbi években rengeteg tévhit látott napvilágot – leginkább közösségi oldalakon – a hitelezők valamint követeléskezelő cégek adatkezelésének jogalapjának vonatkozásában a követelés kiadásának, illetve engedményezése során, amelyekre – előző munkahelyi tapasztalataim alapján – az érintett teljesítésre kötelezettek rendszerint tévesen hivatkoznak.

Az alábbiakban megpróbálom egyértelműen, érthetően megválaszolni azon kérdést, hogyan kezelheti követeléskezelő cég harmadik személyként jogszerűen az érintett kötelezett adatait a kötelezett hozzájárulása nélkül, valamint a követeléskezelő cégnek milyen alapelveket kell szem előtt tartania adatkezelése során.

Pénzügyi intézményeknél, közüzemi szolgáltatóknál, valamint a telekommunikációs cégeknél gyakorlat, hogy lejárt követeléseiket

a követelés eredményes behajtása érdekében kiadják megbízás útján harmadik félnek,

vagy végső soron engedményezik követelésüket – gyakorlatilag ellenérték fejében értékesítik – egy követeléskezelő cég részére. Ilyenkor gyakran felmerül kérdésként, hogy a követelésre jogosult személy milyen jogalapon adhatja ki a kötelezett személyi adatait.

Ezen kérdéskörrel a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (továbbiakban: NAIH) is foglalkozott, mely adatvédelmi kérdésről kialakult állásfoglalását egy ajánlásban is kifejtette 2014. július hó 3. napján „A követeléskezelés, tartozásbehajtás, adósságbehajtás, faktoring tevékenység során alkalmazott követeléskezelési technikák adatvédelmi követelményeiről” címen . A követeléskezelő cég adatkezelésének jogalapját kétféle jogviszony adhatja; a megbízás, valamint az engedményezés.

Az engedményezésről rendelkező szabályokat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:193. §-a rendezi. Az engedményezés során a jogosult engedményezi követelését egy harmadik fél részére, így a harmadik fél (az engedményes) az eredeti jogosult (engedményező) helyébe lép. Az engedményezőnek a Ptk. 6:197. §-ának (1) bekezdése alapján

köteles az engedményezés során keletkezett jogutódlás tényéről nyilatkozattal értesítenie a kötelezettet.

Az engedményezés során értelemszerűen a kötelezett adatai az engedményes birtokába kerülnek. A NAIH álláspontja alapján az engedményező részéről az engedményes részére történő adattovábbítás az engedményezési jogviszony létrejöttének időpontjában adatvédelmi szempontból nem kifogásolható, hiszen ha az engedményezéshez sem az új, sem a régi Ptk. szerint (a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény) nem szükséges a kötelezett hozzájárulása, nyilvánvalóan nem szükséges az adatok átadásához sem, amelyeken az engedményezés alapul.

A hitelezőnek ugyanakkor lehetősége van megbízási szerződés alapján kiadni követeléskezelő cég részére a kötelezett adatait igényének eredményes érvényesítése érdekében. Itt fel kell hívnom a kedves olvasó figyelmét arra, hogy megbízási viszony esetén a Ptk. nem ad lehetőséget eltérésre az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) rendelkezéseitől, így a megbízási szerződés alapján végzett követeléskezelés során a kötelezett hozzájárulása nélkül kizárólag a törvény felhatalmazása [Infotv. 5. §-ának (1) bekezdés b) pontja szerint], valamint ügyvéd meghatalmazása alapján kezelhető az érintett kötelezett adatai. Itt szükségesnek vélem megjegyezni, hogy jelenleg

nincsen olyan hatályos törvény, mely általában felhatalmazza a követeléskezelőket adatok átvételére,

jelenleg hat törvény ad felhatalmazást arra a követeléskezelő cégek részére, hogy az érintett kötelezett hozzájárulása nélkül kezelje az adatait, melyek a következők:

– az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény [157. §-ának (9) bekezdés a) pontja], – a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény alapján a távhőszolgáltató [45. §-ának (1) bekezdés b) pontja], – a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény alapján a szolgáltató [151. §-ának (4) bekezdés a) pontja], – a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény alapján az engedélyesek [125. §-ának (4) bekezdés a) pontja], – a víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény alapján a víziközmű szolgáltató [61. §-ának (3) bekezdés a) pontja], – a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló CCXXXVII. törvény 161. §-ának (1) bekezdés c) pontja (2014. január hó 1. napját megelőzően az 1996. évi CXII. törvény 51. §-ának (1) bekezdés c) pontja).

Természetesen a jogosult követelése érvényesítésének érdekében szerződéssel megbízott ügyvéd közreműködését is igénybe veheti. Az ügyvéd a megbízása alapján a követeléskezelési folyamat jogi szakaszában az ügyfelét a bíróság vagy a közjegyző előtti eljárásban képviseli, és az ügyfele jogi képviselete során személyes adatot használ fel. Az ügyvéd törvényi felhatalmazás alapján jogszerűen juthat hozzá megbízójától a kötelezett személyes adataihoz, ehhez az érintett kötelezett hozzájárulása nem szükséges.

A fentebb felsorolt jogalapok ugyanakkor nem elegendőek ahhoz, hogy a követeléskezelő jogszerűen járjon el az adatkezelés során. A NAIH álláspontja szerint gyakori hiba a követeléskezelő cégek részéről, hogy nem adják meg a megfelelő tájékoztatást az érintettek adatainak kezeléséről. Például az érintettek a telefonbeszélgetéseket megelőzően nem jutnak megfelelő információkhoz, mivel az előzetesen kiküldött nyilatkozat nem tartalmaz adatkezelésről szóló tájékoztatást. A legtöbb esetben ugyanígy nem tudnak informálódni az érintett kötelezettek a követeléskezelő által működtetett honlapról sem, pedig fontos szabály, hogy az első kapcsolatfelvételkor már konkrét tájékoztatást kapjanak a kötelezettek. Az Infotv. 20. §-a alapján az érintettet az adatkezelés megkezdése előtt

egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről,

így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, arról, ha az érintett személyes adatait az adatkezelő a hozzájárulás alapján kezeli, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is. Tehát az adatkezelésre vonatkozó szabályzatnak nem elegendő a törvényi szakaszokat tartalmaznia, hanem a konkrét követeléskezelő cégre vonatkozó egyedi adatkezelési szabályokat is, ugyanis ezeket a kötelezetteknek nincs lehetőségük jogszabályokból megismerni.

Az adatkezelés jogszerűségének érdekében a követeléskezelő cégeknek az érintett kötelezettek adatainak kezelése során két főalapelvet kell szem előtt tartaniuk; a célhoz kötöttség és a szükségesség elvét, valamint a tisztességes adatkezelés elvét.

A célhoz kötöttség és a szükségesség elve szerint – amelyet az Infotv. 4. §-a fogalmaz meg – személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető, valamint az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, továbbá

az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.

A szabályszerű adatkezelés feltétele az is, hogy csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, valamint a személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.

A fentebb említettek alapján nem lehet szabályos az az eljárás adatkezelés során, miszerint a hitelezőkkel jogviszonyban nem álló harmadik személyeket (akár rokonokat vagy szomszédokat) keresnek meg telefonon, annak érdekében, hogy az adósról információt szerezzenek, vagy üzenetek átadását kérjék. Mivel ez nem elengedhetetlenül szükséges a cél eléréséhez, hiszen a követelés behajtása a harmadik személyek adatainak kezelése nélkül is véghez vihető, így a követeléskezelők jogszabályt sértenek vele. A NAIH állásfoglalása szerint az ilyen magatartás azért is sérelmezhető, mivel

a harmadik személy magánéletének tiszteletben tartásához való joga előnyben részesítendő a hitelező üzleti érdekével szemben,

így a jogkorlátozás nem áll arányban az érdekérvényesítéssel. Az ilyen jellegű tevékenységek vonatkozásában a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is kifejtette már álláspontját a 15.K.32.393/2013/11. és 15.K.32.393/2013/11. számú ítéletében, mely szerint az adóson kívüli személyek nem minősülnek ügyfélnek, a követelés jogosultjával jogviszonyban nem álló harmadik személyek személyes adatainak kezelése a célhoz kötöttség és a szükségesség elvébe ütközik.

A szükségességen kívül fontos szempont továbbá, hogy a cél eléréséhez viszonyítva milyen adatokat kezelnek, szereznek be a követeléskezelő cégek. Ebben a tekintetben a kötelezettekről kizárólag olyan adatfelvétel történhet, amely az egyezség elérését szolgálja. Ennek értelmében a követeléskezelő cégek nem mérhetik fel a kötelezett jövedelmi viszonyait vagy családi, munkahelyi körülményeit annak érdekében, hogy tudomást szerezzen arról, milyen esélyei vannak követelésének érvényesítésére, mivel ezek az adatok a szükségesség hiányán túl még túlzott mértékűnek is számítanak egy egyezségkötési cél eléréséhez.

Az Infotv. 4. §-a említést tesz a tisztességes és törvényes adatkezelésre vonatkozó követelményéről, amely szinte szó szerint megegyezik az Adatvédelmi Irányelv és az Európa Tanács az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28. napján kelt Egyezményének (továbbiakban: ET-egyezmény) rendelkezéseivel.

A tisztesség fogalma azonban a magyar jogban szubjektív jellegű,

szerfelett képlékeny, számos értékelemet hordozó kifejezés, amelyet csak gondos mérlegeléssel lehet vizsgálni. A NAIH álláspontja szerint a tisztességes és törvényes adatkezelés követelményének különválasztása világossá teszi, hogy az adatkezelés jogszerűsége nem szűkíthető le pusztán arra, hogy az adatkezelő formálisan betartja-e az adatkezelésre vonatkozó törvényi szabályokat, illetve rendelkezik-e formális jogalappal a személyes adatok kezelésére, tekintve, hogy a törvényhozó ezen túl az adatkezelés egészének tisztességességét is beemelte a jogszerűség keretei közé. Az adatkezelés tisztességéről nem csak az Infotv. rendelkezik; tekintettel arra, hogy követeléskezelő cégek kizárólag polgári jogi jogviszonyból eredő követeléseket kezelnek, az adatkezelésükre a Ptk. hatálya is kiterjed, melynek 1:3. §-a szerint a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően kötelesek eljárni. E kötelezettség megszegése esetén a követelés jogosultja nem vehet igénybe olyan eszközöket, módszereket, illetve nem alkalmazhat olyan eljárásokat, amely a természetes személy kötelezettek személyes adatai védelméhez, illetve a magánszférához való jogát sértenék vagy veszélyeztetnék.

Az adatkezelés tisztességességének vizsgálata során kifejezetten szem előtt kell tartani, hogy az érintett kötelezett nem válhat kiszolgáltatottá a követelés kezelőjével szemben, az érintett nem kerülhet olyan helyzetbe, amelyben nem tudja, hogy az adatkezelő milyen jellegű adatokat tart nyilván róla. Aggályos továbbá, ha a követelés jogosultja az eljárása során a fizetési késedelembe esett adós egészségügyi állapotára vonatkozó kérdéseket tesz fel, még inkább, ha a kérdéseket az adós nevében eljáró harmadik személynek teszi fel. Az egészségügyi adatok olyan különleges adatok, amelyek különösen kiszolgáltatottá tehetik az érintettet.

Végezetül összegezve válaszolnék a már a cikk címében is feltett kérdésre; a harmadik személyként eljáró követeléskezelő jogszerűen

kezelheti-e a kötelezett adatait a kötelezett hozzájárulása nélkül? Igen.

Amennyiben engedményezés útján jutott hozzá a kötelezett adataihoz, vagy amennyiben megbízási szerződés alapján szerezte meg a kötelezett adatait, törvény hatalmazza fel a kötelezett hozzájárulásának mellőzését, a kötelezettet tájékoztatja adatainak kezeléséről és jogorvoslati lehetőségeiről, valamint adatkezelése során betartja az adatkezelésre vonatkozó alapelveket.

Az írás az Ars Boni 2015-ös cikkíró pályázatára készült.

Rosta Roland Dávid

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

Jegyzetek

Források, felhasznált irodalom: – Dr. Dénesné dr. Orcsik Judit: A követeléskezelés adatvédelmi követelményei; – A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlása a követeléskezelés, tartozásbehajtás, adósságbehajtás, faktoring tevékenység során alkalmazott követeléskezelési technikák adatvédelmi követelményeiről; – Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény; – A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény.

A képek forrásai: itt, itt és itt.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.