Olimpia: Két népszavazást akar a Kormány?

Újabb fordulat lehetőségét villantotta fel az olimpiai pályázat ügyében a Fidesz egyik politikusa nemrég, amikor felvetette, hogy budapesti helyett inkább országos népszavazást kellene tartani a kérdésben. Felmerül a kérdés, hogy vajon lehet-e erről egyáltalán országos népszavazást tartani? De ami talán még fontosabb kérdés – mi értelme lenne ennek?

Elméletileg lehetséges – de mi lenne a következménye?

Az elmúlt egy évben többen is megpróbáltak országos népszavazást kezdeményezni az olimpia ügyében, a Kúria viszont mindkét próbálkozást elkaszálta. A népszavazási kérdésekkel a legfőbb probléma nem az olimpia ügye volt, mint tárgykör, hanem az, hogy vagy nem feleltek meg világosság követelményének (a Kúria szerint azt a látszatot keltette volna a kérdés, mintha a törvény visszavonása a pályázat visszavonását is eredményezné), vagy szervezetalakítási kérdéseket is érintettek volna, ami az Alaptörvény értelmében kizárt tárgykör.

Ez alapján tehát elméletileg elképzelhető, hogy kiírható olyan népszavazás, aminek a témája az olimpia, ugyanakkor ez a nem változtatna azon, hogy

a pályázat benyújtásáról, illetve jelen helyzetben a visszavonásáról végső soron a főváros dönt.

Vagyis egy országos népszavazási siker alapvetően szimbolikus jelentőségű lenne, és legfeljebb arra kötelezhetné az Országgyűlést, hogy alkosson törvényt az olimpia támogatásáról. Ez annyiban kötné a parlamentet, hogy három évig nem alkothatna ezzel ellentétes tartalmú törvényt.

Ugyanakkor több okból is nagyon

nehezen elképzelhető, hogy sikerülne olyan kérdést megfogalmazni, amit a Kúria vagy az AB átengedne.

Ha ugyanis a kérdés konkrétan az olimpiai pályázatról szól, az alkotmányellenes, mivel az helyi közügy, és így kizárt tárgykör. Ha ezt a látszatot kelti, akkor nem felel meg az egyértelműség követelményének. Ha pedig költségvetési forrásokat rendelne az olimpiarendezés mellé, akkor szintén kizárt tárgykör, mivel a központi költségvetésről nem lehet népszavazást tartani.

Mi lesz a helyi népszavazással?

A legfontosabb kérdés azonban az, hogy egy országos népszavazás kiírása hogy érintené a helyi népszavazást? A Fidesz szóvivőjének nyilatkozatából egyértelmű, hogy amennyiben valóban ez lenne a Kormány szándéka, akkor azzal a céllal írnák ki az országos népszavazást, hogy ne csak a budapestiek döntsenek a kérdésben.

A helyzet azonban az, hogy az

az országos népszavazás nem tenné semmissé a helyit, vagyis annak kiírásától és eredményétől függetlenül meg kellene tartani a budapestit is.

A két népszavazás ugyanis nem ugyanarról szólna:

  • Más lenne a kérdés: Például: „Támogatja-e, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az olimpiai pályázat támogatásáról?” vs. „Támogatja-e, hogy a Fővárosi Közgyűlés visszavonja az olimpiai pályázatot?”
  • Más lenne az eredmény végrehajtására kötelezett: Országgyűlés vs. Fővárosi Közgyűlés
  • Más lenne a következmény: Az Országgyűlés által alkotott törvény alapvetően csak arra kötelezné a parlamentet, hogy ne hozzon ezzel ellentétes törvényt, a Fővárosi Közgyűlésnek ellenben vissza kellene vonnia a pályázatot.

Emiatt a helyi népszavazást még bíróság előtt sem lehetne megakadályozni, hiszen a pályázat visszavonásának esetével ellentétben nem lenne okafogyott a népszavazási kezdeményezés. Erről bővebben itt írtunk.

Országos népszavazás egy helyi ügyben?

A kérdés megértéséhez fontos látnunk, hogy

az országos népszavazás nem magasabb rendű, mint a helyi, nem egy aduász, amivel le lehet tromfolni egy helyi népszavazást, vagy el lehet dönteni egy helyi ügyet.

Márpedig az, hogy egy város pályázik-e egy sportverseny megrendezésére, helyi ügy, amelyben az Alaptörvény 31. cikk (4) bekezdése szerint helyi népszavazást lehet tartani.

Bár egy olimpiarendezés a költségek nagysága miatt valóban országos jelentőségű ügynek tűnik, de egyből megértjük a fentiek értelmét, ha mondjuk egy atomhulladék-tároló létesítéséről lenne szó.

Vajon melyikünk örülne, ha országos népszavazás döntene arról, hogy a városunkban, például a kertünk végében tároljanak-e atomhulladékot?

Ezt a terhet, ahogy az olimpia rendezésének terhét is egy közösség önként vállalhatja, de nem lenne célszerű, ha helyi kérdésekben olyanok döntenének, akik közvetlenül nem érintettek.

Fontos ellenérv lehet ezzel szemben, hogy az egész ország fizeti majd adó formájában az olimpiarendezés költségeit, ezért számít az ő véleményük is. Ez így is van, ebből a szempontból akár lehet is értelme az országos népszavazásnak. Ez ugyanakkor nem változtat azon, hogy

a helyi közösség ellenében akkor sem lehet döntést hozni.

Vagyis hiába nyerne magasan egy országos népszavazáson az olimpiai pályázat támogatása, ha a helyi népszavazás elutasítja, mindenképpen vissza kellene vonni a pályázatot.

A fentiek alapján ugyanis,

ha a Kormány országos népszavazást kezdeményez a kérdésben, két népszavazást kell majd tartani:

egy országosat és egy helyit, amelyben alapvetően a helyi lesz a döntő. Ha Kormány kiírja az országosat, akkor az valószínűleg megelőzi a helyit, ez viszont nem változtat azon, hogy

ha a helyi népszavazáson bukik az olimpia, mindenképpen vissza kell vonni a pályázatot.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

Jegyzetek

Képek forrásai: itt, itt és itt

 

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.