Az első hatályon kívül helyezett cikk

Az Alaptörvény alakításának folyamata nem zárult le a negyedik módosítás elfogadásával sőt, egyenesen ennek eredménye lett a további változtatások szükségessége. Az Európai Bizottság három ponton (a bíróságok kijelölése, az egyes jogalkalmazói döntések esetén kivethető rendkívüli közteher, valamint a kereskedelmi médiában való kampányolás tilalma) aggályait fogalmazta meg az Alaptörvény átírt szövegével kapcsolatban. A Kormány döntése értelmében a kötelezettségszegési eljárások elkerülése érdekében az első két felvetés átvezetésre kerül az Alaptörvénybe, míg a harmadik kérdésben tovább folytatódnak az egyeztetések. Azonban az ötödik módosítás nem csupán az Európai Bizottság észrevételeit építi az Alaptörvénybe, hanem több más jellegű, a negyedik módosítás kapcsán nyitva maradt vitát is lezár, épp ezért szükséges átfogóan szemügyre vennünk az Országgyűlés elé benyújtott javaslatot.

orbabarroso

Az ötödik módosítás minden bizonnyal az őszi ülésszak kezdetén kerülhet elfogadásra és a tervek szerint október 1-jével lépne hatályba. Terjedelmét, jelentőségét tekintve nem vetekedhet a negyedik módosítás horderejével, inkább annak korrekciójaként, kiegészítéseként értelmezhető.

Az előterjesztés kitér az Európai Bizottság által kifogásolt rendelkezésekre, de alapjaiban változtatná meg a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletét, valamint érinti a bírói kezdeményezésre benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálásának szabályait is.

A javaslat koncepciója az, hogy a negyedik módosítás alkotmányosságát vizsgáló 12/2013. (V. 24.) AB határozat lezárta az Alaptörvény által generált alkotmányossági viták korszakát, ezért időszerű az ország határain kívülről, különösen az Európai Bizottság részéről érkező felvetéseket is mérlegelni, ezzel a még fennmaradt problémás pontokra végleges megoldást találni. A későbbi események világítják majd meg e kiindulópont megalapozottságát, annyi mindenesetre megállapítható, hogy pl. a kampányszabályozásra vonatkozó, már említett vitatott kérdés is eredményezhet adott esetben további módosítást az Alaptörvényen.

Az egyes alkotmánybírósági/bírósági határozatok kapcsán az állam részéről felmerülő fizetési kötelezettségek fedezetére megállapított rendkívüli közteher koncepciója először még az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezéseiben kapott helyet, majd az Átmeneti Rendelkezések megsemmisítését követően az Alaptörvény negyedik módosítása e megoldást az Alaptörvény törzsszövegébe emelte. E szabály lényege, hogy egy az ország számára jelentős terhet előidéző alkotmánybírósági/bírósági döntés esetén konkrétan előírta a közterhekhez történő rendkívüli hozzájárulás megállapítását, abban az esetben, ha az államadósság meghaladja a bruttó GDP 50%-át. Ezen a ponton a változás jellege ténylegesen csak egy másik, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvényhez benyújtott módosító javaslat ismeretében értelmezhető: e szerint a hatályon kívül helyezendő alaptörvényi rendelkezés helyett e törvénybe kerülne egy új rendelkezés. Ez a megoldás némileg finomítana a korábbi szövegen és általános jelleggel állapítana meg a Kormány számára intézkedési lehetőséget fedezet nélküli rendkívüli kiadások felmerülése esetén. Ebbe az intézkedési körbe persze beletartozhat újabb adó, vagy illeték megállapításának kezdeményezése is.

Az új szabály e jogosítványokat valamennyi olyan kiadásra kiterjesztené, melynek fedezete nem áll rendelkezésre, tehát megszűnne az egyes jogalkalmazói döntésekre való hivatkozás (de természetesen e passzus továbbra is vonatkozna ilyen esetekre is). Ugyanakkor megmarad az a negyedik módosításból eredő korlát, mely csak az államadósság GDP 50%-át meghaladó mértéke esetén teszi lehetővé a törvényhely alkalmazását.

Az indítvány felveti továbbá, hogy az eljáró bíróság kijelölésének jogintézménye helyett más módon legyen biztosítható a bíróságok egyenletes ügyterhelése. E kérdésben az elmúlt hónapokban számos hazai és nemzetközi fórumon zajlottak heves viták, számtalan támadás érte a magyar igazságszolgáltatási rendszert. Az ügyáthelyezések lehetőségének negyedik módosítással történt

Alaptörvénybe helyezése eredetileg a költséghatékonyságot szolgálta, azonban természeténél fogva hamar (részben) politikailag motivált támadások célpontjává vált, ezért kerül mellőzésre ez az eszköz. A Kormány számításai szerint az ügyáthelyezés lehetőségének megszüntetése a magyar adófizetőknek az elkövetkező 5 évben legalább 6 milliárd forintjába fog kerülni, ezért tartják szükségesnek, hogy kidolgozzák a bírósági eljárások gyors és gazdaságos menetének, valamint a bíróságok túlterheltségének megelőzésére legalkalmasabb módszereket. A bíróságok aránytalan terhelését és az ügyek elhúzódását szervezeti és szerkezeti átrendezéssel törvényi szinten kívánja a Kormány a későbbiekben kezelni. Ennek részletei jelenleg még nem ismertek, így a tárgyalt Alaptörvény-módosítás teljes mérlegét csak e törvényi szabályozás megalkotását követően lehet majd megvonni.

A javaslat emellett alaptörvényi szinten is megteremti annak lehetőségét, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének feladatát a jövőben a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB) lássa el. A benyújtott Alaptörvény-módosítás felruházni javasolja az MNB-t a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének feladatával, így azt nem valamely önálló, az Alaptörvényben nem nevesített szerv,  hanem az MNB látná el. Ennek az átszervezésnek a lehetősége a korábbiakban többször is felmerült, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény eredeti kodifikációjakor is előtérbe került ez a megoldás. Most az Alaptörvény 42. cikkének hatályon kívül helyezésével, valamint a 41. cikk kiegészítésével kerülhet alkotmányos szintre e változás. Az Alaptörvény történetét tekintve azért különösen érdekes e felvetés, mert annak megvalósulása esetén a 42. lenne az első alaptörvényi cikk, melyet hatályon kívül helyez az alkotmányozó. Az új helyzet nem érintené az MNB elnöke rendeletalkotási jogkörét; továbbra is rendeletet alkothatna törvényi felhatalmazás alapján, ezután viszont a módosítással megállapított új feladataival kapcsolatban is alkothatna ilyen normákat. Ezen rendeletek – függetlenül attól, hogy a központi banki vagy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével összefüggő feladatkörében bocsájtja azt ki – továbbra is a hatályos alaptörvényi szabályozással megegyező helyet, vagyis a kormányrendeletekkel azonos pozíciót foglalnának el a jogforrási hierarchiában. Hasonló módon ez a változás nem érintené az MNB alapvető feladatait, a monetáris politika területén az MNB lehetőségei érintetlenek maradnának. Értelemszerűen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (továbbiakban: PSZÁF) meghatározott feladatait a továbbiakban az MNB látná el. A két szerv összevonásának szakmai magyarázata, hogy egyesíti a makro- valamint mikroprudenciális (rendszerszintű- illetve az egyes szereplőkre vonatkozó) felügyeletet, és szélesíti az MNB információs bázisát. A kockázatok elemzésével foglalkozó PSZÁF elnöke, az MNB elnöke és a nemzetgazdasági miniszter részvételével működő Pénzügyi Stabilitási Tanács az MNB szerveként folytatná munkáját.

A javaslatban a Kormány a fentiek mellett az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezésre egyedi ügyben alkalmazott jogszabállyal összefüggő normakontroll-eljárásában a megfontoltabb és alaposabb döntés érdekében a 30 napos határidő 90 napra történő meghosszabbítását is felveti. E változás nem jár az ügyek jelentékeny elhúzódásával, hozadékát viszont csak a gyakorlat fényében lehet majd értékelni.

Jelentős előrelépés, hogy az ötödik módosítás hatályba lépését követően közzé kell tenni a Magyar Közlönyben az Alaptörvény szövegét a módosításokkal egységes szerkezetben, ez ugyanis a negyedik módosítást követően elmaradt.

Összességében Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása nem hoz olyan mértékű változást, mint a negyedik módosítás, azonban néhány kérdésben messze ható újdonságokat tartalmaz. A nemzetközi bírálatok figyelembe vétele indokolja az eljáró bíróságok kijelölésének mellőzését, valamint az egyes jogalkalmazói döntésekből eredő jelentős állami kiadások finanszírozására kivetett rendkívüli elvonások kivetésének újragondolását. A PSZÁF megszűntetése és feladatainak az MNB-hez történő átcsoportosítása a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletét helyezi új alapokra. A bírói kezdeményezésre megindult alkotmányjogi panasz esetén megállapított új határidő valódi következményeit a jövő fogja majd megmutatni.

*

Kép forrása:
http://www.csmonitor.com/var/ezflow_site/storage/images/media/content/2012/hungaryorban0125/11562544-2-eng-US/HUNGARYORBAN0125_full_600.jpg

*

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a  facebookon.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.