Pereskedni vagy nem pereskedni? Ez itt a kérdés!

Amikor cégvezetők konfliktusba kerülnek egymással és nem tudják rendezni vitájukat, legtöbbször bírósághoz fordulnak, ahol a bíró szakmai tudására bízzák, hogy döntsön és ítéletet mondjon felettük. Azonban nem biztos, hogy ez a legjobb módja a problémás helyzetek rendezésének.

Akárcsak más szolgáltatók, az ügyvédek is megkérik a minőségi munka árát

Ugyanis létezik egy alternatív konfliktusrendezési mód, amely ötvözi a költséghatékonyság és a gyorsaság előnyét, ami egy vállalkozás szempontjából mindig a legnagyobb kincs. Ez pedig a mediáció, amely a mediare szóból ered, jelentése közbenjárni, egyeztetni, közvetíteni, és ebből már lehet is következtetni arra, hogy miért alternatív formája ez a konfliktusok megoldásának.

A mediáció – vagy más néven közvetítés – a peres eljárásoktól lényegesen eltérő megoldás, célja pedig az, hogy a felek kölcsönös megegyezéssel zárják le vitájukat. Ehhez

egy olyan mediátor (közvetítő) segítségét veszik igénybe, aki a vitában nem érintett, semleges és minden szempontból pártatlan

harmadik személy. A mediátorra és magára az eljárásra vonatkozóan is komoly feltételeket szab a közvetítői törvény, így minden bizonnyal szakmailag felkészült lesz az a személy, aki a névjegyzékben szakértőként mediációt vállal.

Mikor érdemes mediátort választani?

Egy jó mediátor számos területen sikerrel, azaz megegyezéssel tudja lezárni a felek konfliktusát. A jogszabályok szinte minden területen ösztönzik az alternatív vitarendezést, azonban vannak olyan területek, ahol kizárt a mediáció, csak bírósági út választható. Ilyenek például a közigazgatási, végrehajtási, apaság megállapítása iránti, gondnoksággal kapcsolatos perek, de nincs helye akkor sem közvetítésnek, ha

a felek között már erőszak is megnyilvánult, vagy valamelyik fél pszichés/kóros állapotban van.

Arsboni, Baker McKenzie Jog & Innováció Konferencia

A technológiai átalakítja a mindennapjainkat, a jognak is korábban ismeretlen jelenségekre kell választ találnia. A konferencián erre teszünk kísérletet - csatlakozz hozzánk!

A mediációt bárki választhatja konfliktusa rendezésére, legyen szó akár válásról, gyermekelhelyezésről, vagy épp birtokvitáról, azonban mégis a cégek szempontjából jelenti a legnagyobb előnyt, hiszen egy elhúzódó és drága peres eljárás hosszú távon akár meg is rengethet egy vállalkozást. A cégek közötti konfliktusok rendezésén túl, a mediáció alternatív segítséget jelenthet a cégen belüli ügyekben is, ilyenek lehetnek a munkáltató és a dolgozó közötti munkabérrel, munkaviszonnyal, munkaszerződéssel kapcsolatos vitás kérdések.

Hogyan zajlik a mediáció?

A feleknek nem szükséges bírósághoz fordulniuk, a konfliktus rendezésének első lépcsőfokaként az Igazságügyi Minisztérium által vezetett közvetítői névjegyzékben kell kiválasztani egy mediátort. Fontos tudni, hogy bár a mediációt jogszabály alapján, csak az arra jogosult személyek végezhetik, azonban piaci alapon működik, így a szolgáltatási árak igen eltérőek lehetnek.

A mediátor közvetlen, oldott légkörben segít a feleknek a konfliktus feltárásában

és abban, hogy megfelelően tudjanak kommunikálni, tehát alapvetően párbeszédre épül, és a cél az, hogy a felek maguk találják meg a megoldást problémájukra. A mediációs ülések végén jó esetben egy közös megegyezés születik, amelyet a mediátor írásba foglal, majd mind a felek, mind a közvetítő aláír.

Miért előnyösebb cégének a mediáció, mint a bírósági per?

Először is legnagyobb előnye, hogy itt nincs nyertes és vesztes fél, csak nyertesek vannak, ugyanis nem egy külső személy (bíró) ítélkezik a két fél felett, hanem a felek találják meg a közös hangot, természetesen a mediátor közbenjárásával. Így a megegyezés még a bizalmat is növelheti a két fél között, és nem utolsó sorban az elromlott kapcsolaton is javíthat.

A bírósági tárgyalások légköre sokszor csak még nagyobb indulatokat hoz ki az emberekből

Egy mediációs ülésen bármit meg lehet beszélni, fel lehet tárni, míg a bíróság tárgyalótermében a kötött szabályok miatt erre sokszor nincs lehetőség. Azon kívül, hogy sokkal oldottabb légkörben történik a vita rendezése, jelentősen rugalmasabb és gyorsabb eljárás is, hiszen amíg egy per akár évekig is elhúzódhat, úgy a mediációs eljárás pár hét alatt is eljuttathatja a feleket a megegyezésig. További előnye még, hogy amíg egy tárgyalás nyilvános, addig a mediátort szigorú titoktartás kötelezi, amely azt jelenti, hogy ha később mégis perre kerül a sor és a felek nem egyeznek bele, akkor még a bíróság sem tudhat az ott elhangzottakról. Így a későbbiekben a vállalkozások számára fontos adatok és információk biztosan nem kerülnek illetéktelenek kezébe.

Már az előzőek is a mediáció előnyére válnak, azonban még csak most jön a java. Bár az a jó egyezség, amit a felek betartanak, néha mégis megesik, hogy egyikük nem teljesíti a benne foglaltakat. Mivel

a közvetítéssel született egyezség ma még nem kikényszeríthető

(vagyis ha az egyik fél nem teljesíti, akkor nem végrehajtható), így érdemes az egyezséget a bíróságon jóváhagyatni. Ez már teljes védelmet nyújt mindkét fél számára, arra az esetre is, ha később valamelyikük megszegné az egyezséget.

Ehhez van is egy nagyszerű jogintézmény, az egyezségi kísérletre idézés. Ezt az eljárást a bíróságon kell megindítani és bíró hagyja jóvá az egyezséget, nem több mint 10 perc alatt. Az illeték ebben az esetben a pertárgy értéknek csupán 1%- a, azzal a megkötéssel, hogy minimálisan 3.000,- forint, maximálisan csupán 15.000,- forint a kifizetendő összeg. Tehát ha például egy 10 millió értékű egyezséget kötöttek a felek, akkor ebben az esetben is csak 15.000,- forintot kell (egyezségi kísérletre idézés esetén) illetékként leróniuk, szemben azokkal a százezrekkel, amit perköltségre költöttek volna akkor, ha perbeli ítélettel rendeződik a vitájuk. Valamint mivel nincs pereskedés, így nem szükséges ügyvédet sem fogadni, ami megint csak növeli a pénztárcában maradt pénzösszeget. (ezt a különbséget az alábbi adatok jól szemléltetik)

Illeték 10 millió forint értékű ügy esetén:

Pereskedés esetén: 600.000,- Ft (pertárgy érték 6%- a)

Mediáció és egyezségi kísérletre idézés esetén: 15.000,- Ft (pertárgy érték 1%- a, de maximum 15.000,- Ft)

Ügyvédi költség 10 millió forint értékű ügy esetén:

Pereskedés esetén: 500.000,- Ft + ÁFA (pertárgy érték 5%- a áfával)

Mediáció és egyezségi kísérletre idézés esetén: Nem szükséges ügyvéd, az átlag mediátori költség 6000 Ft/óra.

A felek végső érdeke az egyezség

Szerencsére akkor sincs gond, ha a felek már korábban megindítottak egy polgári pert, mert nem tudtak a mediáció lehetőségéről. Ugyanis ha az érdekeltek az első tárgyaláson eldöntik, hogy mediációval próbálják meg rendezni a konfliktust, akkor a per arra az időre szünetel, és

ha megegyezéssel térnek vissza, akkor az illeték 90%- át visszakapják.

Ez azt jelenti, hogy ha a fenti 10 milliós példánál maradunk, akkor 540.000,- forint marad a zsebükben ahhoz képest, mintha a pert egyezség nélkül vitték volna végig, ahol a pertárgyérték 6%- át teljes egészében ki kellett volna fizetniük.

A mediáció előnyei tehát nem csak könnyebbséget okoznak a rugalmas és gyors eljárással, de lényegesen olcsóbbak is annál, mintha egy polgári perben kellene érvényesíteni a követelést. Ezért válik manapság már egyre elismertebbé a mediáció, mint alternatív konfliktusrendezés.

Az írás az Ars Boni 2015-ös cikkíró pályázatára készült.

Dr. Dénesné dr. Orcsik Judit

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

Jegyzetek

A képek forrásai: itt, itt és itt.

Források, felhasznált irodalom: Ptk, Illetékekről szóló törvény.