A polgári összefogás győzelme – Eredményes, példamutató harc a korrupcióval szemben Romániában

2017 februárja a korrupció által generált indulatoktól volt hangos Románia több nagyvárosában is: tüntetések, összecsapások. Az országban félmillió ember mozdult meg, kimutatva elégedetlenségüket a román kormánnyal szemben. A cikk két szempontból kívánja bemutatni az eseményeket: egy jogász tollából, jogi megközelítéssel, illetve egy vegyészmérnök tollából, aki személyesen volt tanúja az eseményeknek.

Előzmények

Korábban már írtunk a román DNA korrupcióellenes tevékenységéről, illetve annak szervezeti felépítéséről, valamint működési feltételeiről. A román társadalom elégedetten figyelte, ahogyan korrupciós botrányokba keveredett, magasrangú politikusokat, vezetőket felelősségre vonják tetteikért. Az újabb, sorozatos tüntetések oka egy 2017. január 31-én elfogadott sürgősségi kormányrendelet volt, amely alapjaiban változtatta meg a hatályos román büntetőtörvénykönyvet és perrendtartást. A tüntetők felháborodása azért is erősödött, mivel a kormány a tiltakozások ellenére fogadta el a sürgősségi kormányrendeletet, ráadásul a késő esti órákban. A kormányrendelet másnap reggelre már benne volt a Hivatalos Közlönyben, ami csak tovább fokozta a feszültséget, hiszen ennek “köszönhetően” már hatályba is lépett. Florin Iordache román igazságügyi miniszter szerint a „A sürgősségi kormányrendelet módosítja és kiegészíti a Büntető törvénykönyvet és a Büntető perrendtartási törvénykönyvet. Gyakorlatilag ezzel a rendelettel összhangba hoztuk a büntető törvénykönyveket az Alkotmánybíróság határozataival, amit vagy a kormánynak, vagy a parlamentnek kellett megtennie.” Fontos megjegyezni, hogy a román Alkotmánybíróság tényleg fogalmazott meg követelményeket a fenti jogszabályokkal kapcsolatban, azonban valószínűleg nem erre gondoltak, és nem is egy estés jogalkotást javasoltak volna. Miért lehetett ez a nagy sietség?

A rendelkezések

Több rendelkezés mellett, a három – talán – legfontosabbat szeretném bemutatni. A korrupciós bűncselekmények esetében az elkövetői kör, illetve az értékhatár meghatározása a legfontosabb kérdés. A korábbi cikkben bemutatott több politikust, számos magas beosztású vezetőt kért számon a román Országos Korrupcióellenes Ügyészség, kiemelendő, hogy nagyon eredményesen.

  1. A sürgősségi kormányrendelet lényegében felemelte a nagyobb kárt okozó hivatali visszaélésért indítható bűnvádi eljárás értékhatárát, ami jelen esetben azt jeleni, hogy átváltva, kizárólag 14 millió forintot meghaladó kár esetében lehet csak megindítani az eljárást.
  2. Ezzel párhuzamosan pedig csökkentették a kiszabható büntetés idejét is hétről három évre, valamint az elévülési idő öt év lett.
  3. A korrupciós cselekmények felderítésének egyik legnehezebb eleme az érintettség meghatározása, vagyis, hogy harmadik fél, illetve jogszabály által nem szankcionált személyi kör részt vett-e a korrupciós cselekményben. A kormányrendelet szerint korrupciós bűncselekményt elkövető személy családtagjait nem lehet bűnpártolással vádolni.

Talán nem is kell kiemelni, hogy a fenti három intézkedés – még egyenként is – milyen veszélyeket hordoz magában. Klaus Iohannis államfő sem hagyta szó nélkül a kormányrendeletet: „Ez megengedhetetlen, csúfot űz a kormány belőlünk, amikor az éj leple alatt, a Legfelső Bírói Tanács jóváhagyása nélkül hoz sürgősségi rendeletet olyan érzékeny témákban, mint a Büntető törvénykönyv és a Bűnügyi perrendtartás. Ezt nem tolerálhatjuk.

A kormány nem reagált a nemzetközi állásfoglalásokra sem, holott az országok felhívták a figyelmet arra, hogy az eddig – az elmúlt 10 év alatt – elért eredmények vesznének el, ha ez a szabályozás ténylegesen fennmaradna. A közlemény így kezdődik: „Mi, Románia nemzetközi partnerei és szövetségesei, mélységes aggodalmunkat fejezzük ki Románia kormányának 2017. január 31-i éjszakai akciójával kapcsolatban, amely aláásta Románia tízévi, jogállamiságra törekvő és korrupcióellenes lépéseit.” A Romániai Magyar Demokrata Szövetség is az ellenzők mellé állt a tekintetben, hogy egy ilyen horderejű kérdést nem lehet kormányrendelettel szabályozni, a parlamentnek szükséges meghoznia a döntést.

A polgári elégedetlenség meghozta “gyümölcsét”, mivel rövid időn belül a Sorin Grindeanu által vezetett kormány hatályon kívül helyezte a sürgősségi rendeletet. Akár ez volt a célja, a román kormánynak, akár nem, a kormányrendelet miatt a módosított rendelkezések rövid időre, de hatályba léptek, így lényegében azokat is figyelembe kell venni az ítélkezés során. Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) közleménye is kiemeli ezt a tényt: „A kormányrendelet előírásai azoknak kedveznek, akik ezután fogják elkövetni a korrupciónak minősülő hivatali visszaélés bűncselekményét, és hasznot húznak a jogszabályból azok is, akik már elkövették ezt a bűncselekményt. Ha életbe lép a rendelet, bármilyen rövid időre is, a kedvezőbb jog elve alapján azok is élhetnek vele, akik ellen már kivizsgálás folyik, vagy vádat emeltek ellenük.” Ez komoly kockázatot jelent az eddigi korrupcióellenes tevékenységekre nézve, mivel a DNA-nak közel 2200 iratcsomagja van, a vádlottak okozta anyagi kár pedig meghaladja az egymilliárd! Eurót. Laura Codruţa Kövesi, a DNA főügyésze összehívta a DNA vezetőtanácsát, hogy felmérjék a kockázatot, amit a kormányrendelet okozhat. A főügyész kiemelte, hogy jelentős változás állna be a korrupciós cselekmények terén, ha a fenti iratcsomagok esetében megszűnnének a nyomozások. A DNA kiemeli továbbá, hogy a sürgősségi kormányrendelet gyakorlatilag kivonja a szolgálati visszaélést a bűncselekmények köréből. A fent említett, közel 2200 eljárást meg kellett volna szüntetni. Az értékhatár indokolatlanul lett megszabva lényegében személyre szabottan, embereknek kedvezve. További aggályra adhat okot, hogy a kormányrendelet rendelkezése szerint „az (1) és (2) bekezdés nem vonatkozik jogszabályok kibocsátására, jóváhagyására vagy elfogadására”, tehát egy jogszabály meghozatala hiába okoz jelentős kárt, a megalkotóit nem lehetne felelősségre vonni.

A fenti események bizonyítják, hogy a népnek igenis van beleszólása az olyan politikába, amely nem az ő érdekeit képviseli, hanem kizárólagosan a kormányét. A sürgősségi kormányrendelet nem szolgálta volna a közjót, nem az emberek érdekében jött létre, hanem csak egy szűk politikai csoport érdekeit elégítette volna ki. Számos kis- és nagyváros polgársága mozdult meg, fejezte ki nemtetszését annak érdekében, hogy egy felesleges jogszabály ne maradjon hatályban.

Fehér Forradalom és a Vörös Pestis

„Február elseje van, szerda reggel, még a nap is előbújt egy kicsit. Felébredek, megmosom az arcom, hogy legyen valami emberformám, reggelizek, bekapcsolom a laptopom és közben iszogatom a kávémat. Fellépek a világhálóra, a szokásos rutin: email-ek olvasása, Facebook, illetve hírek átnézése. Azt veszem észre, hogy egy bizonyos hírt egyre több ember oszt meg, illetve nagyon fel van háborodva mindenki. Én is ráklikkelek, hogy lássam, mi is történik az országban.

Hogy mi is történt? A Parlament, amelynek 2/3-át az ellenzék teszi ki (Szociál Demokrata Párt – SzDP), egyik napról a másikra egy sürgősségi határozatot hozott (13/2017), amelyet éjjel (!!!) szavaztak meg, illetve már szerda reggel benne volt a Hivatalos Közlönyben (Monitorul Oficial). Ilyesmire sose volt példa ebben az országban, arra se, hogy a Parlament (Victoria palota a székhelyük) éjjel szavazzon meg valamit, vagy, hogy egy törvény mondhatni „fénysebességgel” megjelenjen a Hivatalos Közlönyben.

Eddig olvasva a cikket még nem idegeskedik az ember, de mit is takar ez a sürgősségi rendelet? Előre szólok, hogy amit a következő sorokban le fogok írni, az nem valami sci-fi vagy fantasy regény, tényleg megtörtént Romániában. A laikusok kedvéért, illetve saját magam kedvéért kerülöm a jogi szakkifejezéseket, mert jómagam se vagyok jogász, én a reáltudományokat kedvelem. A 13/2017 sürgősségi kormányrendeletben az állt, hogy a köztisztviselőket (polgármesterek, parlamenti képviselők stb.) nem lehet büntetni, ha sikkasztanak (magyarul lopnak), csak ha ez az összeg meghaladja a 200.000 RON értéket (≈50.000 EUR)!!! Ezt akarták törvényesíteni! Ebben az országban a család szent, mivel egy tradicionalista állam, ezért ha a család számára sikkasztást követsz el, akkor azt sem lehet büntetni, de ezt ki akarták bővíteni egészen a másodfokú rokonságig. És itt még nincs vége az egész cirkusznak. Továbbá, ha a kedves tisztviselő hivatali visszaélést követ el, azt sem lehet büntetni, mivel nem számítana bűncselekménynek, csak kihágásnak, ezt azt jelenti, hogy nem kap börtönbüntetést, csak egy ejnye-bejnyét.

Most jön a hab a tortán: a sürgősségi kormányrendelet mellé, a Szociál Demokrata Párt a Parlament elé terjesztett egy olyan törvénytervezetet, amely megkegyelmez (vagyis szabadlábra helyezi) azokat a politikusokat, akik korrupció miatt voltak elítélve az utóbbi pár évben. Ez számukra azért volt fontos, mivel elég sok kollegájukat elítélték már jó pár év börtönre, illetve több SzDP párttag ellen folynak a tárgyalások korrupciógyanús ügyekben. Túl sok felháborító hír egy szerda reggelre. Több ismerősöm is rám ír Facebook-on, hogy este mindenki menjen tüntetni a kormány ellen, nem fogjuk hagyni, hogy kiröhögjenek minket, hogy tovább lopjanak.

A hangulat az egész országban szikrázó volt, ez részben annak is eredménye, hogy 2015. október 30-án történt az ún. „Colectiv” (Goodbye To Gravity metál zenekar ingyenes lemezbemutató koncertjén) tömegbaleset, ahol a pirotechnikai eszközök nem megfelelő használata miatt tűz tört ki, ezért többen halálra égtek a szórakozóhelyen, illetve később belehaltak sérüléseikbe. A halálos áldozatok száma 64 volt, a sérültek száma 163. A 64 halálos áldozat között az együttes négy tagja is benne volt. A tragédia után is sokan kivonultak az utcákra és tüntettek napokig a kormány ellen, amelynek az lett az eredménye, hogy az akkori miniszterelnök és a körzeti polgármester lemondott. Akkor kezdődött el a „#akorrupciógyilkol” mozgalom.

A tüntetések szlogenje ez volt: „We’re not numbers we’re free, we’re so alive/And the day we give in is the day we die”, ez a részlet a Goodbye To Gravity – The Day We Die című dalából származik.

A 13/2017 sürgősségi rendelet már a sokadik csepp volt az csordultig telt pohárban. Az emberek felháborodása, felbőszülése érthető, a szikrázó hangulat, részben a félelem is. Amikor a tüntetések elérték a csúcspontot, körülbelül 600.000 ember vett részt rajtuk országszerte, ebből 300.000 Bukarestben a Victoria palota előtt. Volt egy olyan hangulata az egésznek, hogy ebből akár polgárháború is lehet, mivel semmi jel nem utalt arra, hogy el akarták volna törölni a sürgősségi rendeletet a képviselők. Hetekig folytak a tüntetések, sőt még mindig folynak, de persze kevesebb résztvevővel. A tüntetések nagy részben problémák nélkül zajlottak le, egy este azonban, Bukarestben, az egyik foci csapat drukkerei megdobálták a csendőröket, de ezeket a huligánokat percek alatt kiszedték a tömegből és elvitték kihallgatásra. A tömeget kísérő rendőröknek, csendőröknek, illetve a tüntetés miatt a forgalmi dugóban ragadt busz-, troli-, villamos- és autóvezetőknek a tüntetők egy része virágot nyújtott át.

A tüntetések egyik legszebb, illetve legjelképesebb mozzanata Bukarestben történt a Victoria palota előtt 2017. február 5-én este 21 órakor: a jelenlévő több mint 250.000 ember telefonjaik vakujával rávilágítottak a palotára, ezzel is fényt derítve a korrupcióra, illetve arra, hogy éjjel, sötétben hoztak meg egy sürgősségi rendeletet. A nép továbbá azt követeli, hogy legyen népszavazás arról a kérdésről, hogy akarnak-e az állampolgárok olyan személyeket a parlamentbe képviselőnek, akiknek van bűnügyi dossziéjuk, illetve már el voltak ítélve. Erre a válasz egyértelmű: NEM akarjuk. A tüntetések jeligéi a következők voltak: „#akorrupciógyilkol” (#coruptiaucide), „#kitartok” (#rezist), „#látunktiteket” (#vavedem), „#demokráciábanakorruptakbörtönbenvannak” (#indemocratiecoruptiistauinpuscarie) „#szdpavöröspestis” (#psdciumarosie), „#fehérforradalom” (#revolutiaalba).”

Jegyzetek

Hancz Patrik

Hancz Patrik

Jogász, 2016 júliusában végzett a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán. Szakdolgozatát a magyar és nemzetközi korrupcióellenes szabályozás témakörében írta. Jelenleg a győri Jogi Kar Doktori Iskolájának PhD hallgatója, az Alkotmányjogi és Politikatudományi Tanszéken tevékenykedik, témája: Nemzetközi elemek az Alkotmánybíróság döntéshozatalában.

Hancz Patrik

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.