Robotoló jelöltek helyett robot-ügyvédjelöltek?

A mesterséges intelligencia fokozódó térnyerése a jogi szakmában.

A Lexoo csapata

Daniel van Binsbergen egy vezető londoni ügyvédi irodánál felépített, több mint ötéves praxist hagyott ott azért, hogy megalapítsa saját lawtech startupját, a Lexoo-t.

A lawtech vagy legal tech kifejezés régóta létezik. Minden olyan IT megoldás ide tartozik, ami a jogászok, ügyvédi irodák, bíróságok munkáját segíti az online jogtártól kezdve a munkaórák rögzítését és a számlázást segítő szoftvereken át az elektronikus irattárig. A kifejezés népszerűsége azonban az utóbbi időben – jelentéstartalmának bővülésével – jelentősen megnövekedett. Az szilikonvölgyben gombamód szaporodó lawtech startupok legfontosabb törekvései között már az ügyfelek és ügyvédek összekapcsolását szolgáló (market making) megoldások és a jogkereső közönség számára egyszerűbb kérdésekben a jogi tanácsadást helyettesítő rendszerek megalkotása szerepel, jellemzően intelligens algoritmusok felhasználásával.

Van Binsbergen példája messze nem egyedülálló. A klasszikus ügyvédi szakmát startupokért elhagyók száma robbanásszerű emelkedést mutat a 15 évvel ezelőtti helyzethez képest – mondja. Ahogyan az egykor elképzelhetetlennek tartott automatizált jogi munka realitássá válik, úgy nő a hagyományos irodákat saját vállalkozásuk beindításáért elhagyó és cégek jogi csapataihoz csatlakozó jogászok száma is.

A partnerek által tulajdonolt hagyományos ügyvédi irodák jellemzően lassan alkalmazkodnak az új technológiák megjelenéséhez. A brit ügyvédi irodák klasszikus – és igen jövedelmező – működési modelljében számos kevésbé jól fizetett jogász és kisegítő személyzet végzi a rutinfeladatokat, a maroknyi tulajdonos, a partnerek pedig évente egymillió font körül keresnek.

A 2008-as pénzügyi válság óta azonban ez a modell egyre több kihívással kénytelem megküzdeni, ahogyan a cégek igyekeznek visszavágni jogi kiadásaikat, az informatika fejlődésével pedig a kezdő jogászok jellemző rutinfeladatainak kiváltására egyre inkább alkalmas technológiák válnak elérhetővé.

Ha a pénzügyi jogot eddig a sötét oldallal azonosítottad, nem vagy egyedül. De itt az idő, hogy átértékelj mindent, amit az adótanácsadásról tudni véltél!

A kétezer-húszas évek az átrendeződés évtizedét hozzák majd – jósolja Richard Susskind professzor, A hivatások jövője: hogyan változtatja meg a technológia a jövő szakembereinek munkáját? című könyv szerzője. Susskind rámutat arra is, hogy a cégek költségvetéséért felelős vezetők számára egyre vonzóbb a jogi szférában alkalmazható technológiai megoldásokkal elérhető költségcsökkentés lehetősége.

A 32 éves Van Binsbergen ezt a lehetőséget igyekszik megragadni. Startupja, a Lexoo nem a jogi munkát automatizálja, hanem

az ügyvédi irodák szerepét helyettesíti

azáltal, hogy adatfeldolgozó algoritumusok segítségével összeköti az egyedül praktizáló jogászokat az ügyfelekkel. A Lexoo-n keresztül közepes méretű cégek meghatározott projektjeire adhatnak konkrét árajánlatot a megfelelő tapasztalattal rendelkező ügyvédek.

Az ügyvédi irodák kisebb lépésekben haladva, fokozatosan, de szintén kezdik alkalmazni az új technológia lehetőségeit. A Berwin Leighton Paisner (BLP) nevű brit irodában például

mesterséges intelligencia segíti bizonyos ingatlanviták esetén a jogászokat.

A Ravn nevű startup által fejlesztett program az Egyesült Kiráyság ingatlannyilvántartásában szereplő tulajdoni lapokból nyeri ki a hivatalos adatokat, amelyek segítségével az érintett tulajdonosok köre pontosan meghatározható, a szükséges jognyilatkozatok pedig kézbesíthetők számukra.

Korábban az iroda ilyen esetekben egy fiatal jogászokból (ügyvédjelöltekből) és asszisztensekből álló csapatot verbuvált, akik azután egy szobában ülve hetek munkájával, kézzel nézték végig az okirathalmazt. A Ravn rendszere ugyan ezt a munkát percek alatt végzi el.

A mesterséges intelligencia számos feladatot képes olcsón, hatékonyan, és nagy pontossággal elvégezni, így a jogászokra csak a munka érdekes része marad – mondja Wendy Miller, a BLP partnere, az ingatlanos csoport egyik vezetője.

A Ravn rendszert

négy jóbarát álmodta és valósította meg egy londoni nappaliban úgy, hogy korábban egyikük sem dolgozott jogászként.

Mostanra Shoreditchben bérelnek irodát, fiatal alkalmazottjaik laptopokon dolgoznak, és természetesen nem hiányozhat a munkaállomások mellől a pingpongasztal és a hosszú asztalokkal és dartstáblával berendezett pihenőrészleg sem.

A Ravn rendezetlen adathalmazokban keres, nyer ki és rendszerez információt. A jogászokat szemeltük ki, mint tökéletes vevőkör – árulja el Jan Van Hoecke, a Ravn társalapítója. Ebben a szakmában rengeteg a papír alapú munka, ráadásul nagyon értékes munkaerő tölt rengeteg időt a dokumentumok olvasásával.

A nemzetközi Linklaters iroda LinkRFI nevű rendszere 16 brit és európai hatósági nyilvántartást fésül át, amikor bankok számára ügyfeleik ellenőrzését végzi. Amíg egy fiatal jogász értékes munkaidejéből 12 percet venne igénybe nevenként, addig a rendszer nevek ezreit ellenőrzi néhány óra alatt.

Egy másik londoni iroda, a Slaughter&May az Autonomy-t is alapító Mike Lynch által támogatott Luminance nevű startup mesterséges intelligenciával támogatott rendszerét a vállalati felvásárlásokkal (mergers&acquisitions) foglalkozó csapat munkájának megkönnyítéséhez használja. A program dokumentumok ezreinek elemzésében segít például a tranzakcióban szereplő céltársaságok részletes átvilágítása során.

A Luminance rendszere által az ügyvédek

egy kattintással elérhetik az előttük fekvő bonyolult szerződésekben alkalmazott klauzulák sztenderd szövegezését,

ezáltal könnyen kiszűrve az adott szerződés esetleges szokásostól eltérő fordulatait, egyedi rendelkezéseit.

Sally Wokes, a Slaughter&May partnere szerint a vállalatátvilágítások (due diligence) a szokásos idő fele alatt elvégezhetők a program segítségével. A Luminance megspórolja a legérdektelenebbnek tartott munkarészeket anélkül, hogy az ügyfél által elvárt pontos elemzés, a tranzakció szempontjából jelentős sajátosságok teljeskörű feltárása csorbát szenvedne, mondja a jogász.

A mesterséges intelligencia térhódítása eddig nem okozta a munkahelyek számának csökkenését. Susskind professzor szerint azonban ennek csupán az az oka, hogy a nagy irodák még csak kísérleteznek az új rendszerekkel. A professzor rámutat, hogy amikor a jogi szakmában általánosan elterjed az effajta technológiák alkalmazása, elkerülhetetlenné válnak a masszív leépítések is.

A Deloitte 2016-os elemzése szerint a digitális technológia térhódítása már ma is kb. 30.000 állást tett feleslegessé a szektorban, az elkövetkezendő két évtizedben pedig

csak az Egyesült Királyságban 114.000 joghoz kapcsolódó állás szűnik meg,

az állások további 39%-ának pedig jó esélye van arra, hogy 20 éven belül feleslegessé válik.[1]

A technológiai fejlődés megállíthatatlannak látszó térnyerése a bírósági tárgyalások régimódi világát is megváltoztathatja. Ékes példája ennek a Lex Machina nevű, a Lexis Nexis cég által 2015-ben felvásárolt amerikai startup is, amely bírósági ítéletek adatait elemezve segít a korábbi nyertes perek közös jellemzőinek azonosításában, kiváltva a jellemzően pályakezdő jogászok munkáját. A brit civiljogi bíróságokat összefogó Polgári Igazságszolgáltatási Tanács reformjavaslatai között egy online bíróság felállítása is szerepel az alacsony értékű fogyasztói vagyoni igények elintézésére.

A jogi pályának vannak azonban olyan vonatkozásai is, amelyeket a technológia nem tud helyettesíteni.

Philip Marshall kereskedelmi jogra szakosodott barrister szerint a peres ügyekben a mesterséges intelligencia fejlődést hozhat a bizonyítékok összegyűjtésének szakaszában (disclosure) szükséges kutatásban, illetve segíthet egyes dokumentumok szerkesztésében, de a taktikai érzéket, döntéseket igénylő helyzetekben, mint például a beadványok megszövegezésében nem helyettesítheti az emberi tapasztalatot és mérlegelést. Az emberi hozzáadott érték és a címzettek várható emberi reakcióinak figyelembe vétele nagy hozzáadott értékkel rendelkező munka, amit a technológia nem képes helyettesíteni.

Napjainkban

a mesterséges intelligencia még nem rendelkezik egy jogász kreativitásával, ravaszságával és empatikus képességével.

Utóbbira jó példa, hogy az Egyesült Államokban a bíróságok komoly kritikát fogalmaztak meg egyes ügyvédi irodák azon gyakorlatával szemben, hogy emberi ellenőrzés nélkül, nagy tömegben küldenek végrehajtási értesítéseket a nemfizető adósoknak. A bírák szerint a bizonyítékok és az egyes ügyek egyedi részletei e rendszerben nem kapnak ugyanis kellő figyelmet.

A befektetők mindezek ellenére lehetőséget látnak a lawtech-ben. A CB Insights adatelemző szerint az elmúlt évben 67 tranzakció során összesen 155 millió dollárnyi befektetés talált utat a lawtech területén aktív startupokba.

A jogi szolgáltatások piacának szereplői egyelőre üdvözlik a szektorban tapasztalható átrendeződést – a mesterséges intelligencia asszisztenciája mellett a pályakezdő jogászok is az érdekesebb feladatokra koncentrálhatnak, állítják a munkaadóik.

 „A régi módszerekkel az alkalmazottak hosszú órákat töltöttek az adatok bogarászásával, emellett pedig az emberi hiba lehetősége is mindig benne volt a pakliban” – mondja Wendy Miller.

Susskind professzor azonban

kevés esélyt lát arra, hogy a jogi szolgáltatások piacán a jelenlegi vezető réteg nyugdíjba vonulása előtt valódi átrendeződés következne be.

„Nem könnyű egy milliomosokkal teli szobában amellett érvelni, hogy az eddig alkalmazott üzleti modell rossz” mondja a kutató, felhívva a figyelmet arra a dilemmára, hogy éppen azok a szenior jogászok hozzák meg az új technológiák alkalmazásával kapcsolatos stratégiai döntéseket, akik a régi modell szerint haladva jutottak a pálya csúcsára.

Ha te is részt vennél a jogász szakma jövőjéről szóló közös gondolkodásunkban, gyere el csütörtök este hétkor az Ankertbe! Részletek a lenti facebook eventben:

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

Jegyzetek

Gönczi Gergely

Gönczi Gergely

Jogász, 2016 júniusában cum laude minősítéssel végzett az SZTE-ÁJK-n. Ezt követően egy vezető nemzetközi ügyvédi iroda jelöltjeként szerzett  gyakorlati tapasztalatot.  Szakdolgozatát a ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztés alapjogi, alkotmányos büntetőjogi és strasbourgi emberi jogi vonatkozásai témakörében írta. Érdeklődése kiterjed a polgári jog és a versenyjog területére is.

Gönczi Gergely

*** Wulters Kluwer logo A Jog és Innováció rovat támogatója a Wolters Kluwer

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.