Újdonságok az új Pp.-ben

A törvényjavaslat általános indokolása alapján bemutatjuk az új Polgári Perrendtartás legfontosabb újdonságait.

Mivel a hatályos Pp.-t még az 50-es évek egyszerű magánjogi jogvitáira modellezték, melyek mögöttes szabályait egy kodifikálatlan magyar magánjog adta, így a jogalkotó szerint mára, a gyökeresen megváltozott társadalmi, gazdasági viszonyok között nem képes kellő hatékonysággal rendezni azokat a bonyolult jogvitákat, melyek hátterében egy rendkívül differenciált, és kodifikált magánjogi szabályozás, az új Ptk. áll. A törvényjavaslat általános indokolása kiemeli, hogy ahhoz, hogy az eljárásjogi szabályok megfelelő szabályozási kereteket tudjanak biztosítani a XXI. századi differenciált jogviták eldöntéséhez, szükségessé vált egy új kódex megalkotása. Egy olyan kódexé, amely biztosítja az anyagi jogok hatékony érvényesítését, és amely a jogtudomány és a joggyakorlat eredményeire támaszkodva áttekinthetően, koherensen, a technika vívmányaira is figyelemmel szabályozza a perjogi viszonyokat, megkönnyítve ezzel a jogkereső állampolgárok és a szakmai közönség helyzetét.

A polgári perrendtartásról szóló törvény évente 200-230 ezer polgári per szabályozásának kereteit adja, és évi több mint egymillió nemperes eljárás háttérjogszabályául szolgál; a jogrendszer vezető jogforrása.

A törvényjavaslat főbb szabályozási céljai között a perhatékonyság rendszerszintű megvalósítását, a perelterelést, a felek közötti egyeztetést előmozdító eljárási szabályok kiépítését, az osztott perszerkezet bevezetését, a perkoncentrációt biztosító eljárási szabályok megteremtését, a törvényszéken induló perekben a professzionális pervitel garanciájaként a kötelező jogi képviselet előírását, a csoportper hazai szabályainak megalkotását és az ésszerű elektronizáció szerepének erősítését találhatjuk.

A javaslat az alkotmányos előírások hatékony előmozdítása érdekében szintén célul tűzte ki a polgári igazságszolgáltatás időszerűségét, a jogviták ésszerű időn belül történő elbírálását, a tisztességes eljárás követelményét, a bírósági út igénybevételének hatékony biztosítását, a négyszintű bírósági szervezetnek megfelelő szabályozás kialakítását, a társasbíráskodás követelményét, a jogorvoslathoz való jog hatékony érvényre juttatását, valamint a bírósági igényérvényesítés terén a felek felelősségére építő szabályozás kialakítását

1. Az új Pp. alapelvei

A javaslat a perhatékonyság rendszerszintű biztosítása érdekében olyan új alapelveket fogalmaz meg, amelyek a per teljes életciklusa alatt érvényesülnek. A korábbi szabályozáshoz képest jelentősen csökken az alapelvek száma, és azok tömören, koncentráltan, tételszerűen kerülnek megfogalmazásra.

Az új kódex alapelvei között az alábbiak találhatóak:

• A rendelkezési elv
• A perkoncentráció elve (vagyis hogy a bíróságnak és a feleknek törekedniük kell arra, hogy az ítélet meghozatalához szükséges valamennyi tény és bizonyíték olyan időpontban álljon rendelkezésre, hogy a jogvita lehetőleg egy tárgyaláson elbírálható legyen)
• A felek eljárás-támogatási és igazmondási kötelezettsége
• A jóhiszeműség elve
• A bíróság közrehatási tevékenysége.

Fontos kiemelni, hogy a javaslatban nem jelennek meg azok az igazságszolgáltatási alapelvek, amelyeket nemzetközi jogi dokumentumokban (például az Emberi Jogok Európai Egyezménye), az Alaptörvényben, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben vagy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben kerültek rögzítésre, mivel azoknak az új polgári perrendtartásban való megismétlését szükségtelennek találta a jogalkotó.

2. Az osztott perszerkezet

A javaslat az elsőfokú eljárást mind funkciójában, mind időben egymástól elkülönülő, két szakra osztja, áttérve ezzel az osztott tárgyalási rendszer ún. főtárgyalási modelljére. Az eljárás két szakasza a perfelvételi szak és érdemi tárgyalási szak. Az osztott perszerkezet lehetőséget ad arra, hogy a perfelvételi szakra koncentrálódjon a jogvita tartalmának, kereteinek meghatározása, amelyben mind az írásbeliség, mind a szóbeliség szerepet kap.

A perfelvételi szakot a „pontos menetrend” mellett a rugalmasság is jellemzi majd, annak egyes lépéseiről a bíróság dönt, ami lehetővé teszi, hogy a bíróság a konkrét ügy sajátosságaihoz igazodóan határozzon az előkészítés módjáról és menetéről.

A javaslat értelmében a perfelvételi szak lezárását követően főszabály szerint nincs lehetőség a kereset- és az ellenkérelem megváltoztatására, további bizonyítékok és indítványok előterjesztése kizárásra kerül. Ennek célja az általános indokolás szerint az, hogy egy bizonyos ponton a bíróság és az ellenérdekű fél is véglegesen rögzültnek tekinthesse a jogvita keretét és tartalmát, ezt követően a rögzült állítások alapján már csak a bizonyítási eljárás és az érdemi döntés meghozatala történjen. A korlátozás másik indoka a per elhúzódásának megakadályozása. A keresetváltoztatás a percezúrát követően kizárólag akkor lehet megengedett, ha az a fél önhibáján kívüli okhoz kapcsolódik.

Változik a korábbiakhoz képest az érdemi tárgyalási szak szerepe is. Célja, hogy a perfelvételi szakban azonosított jogvita vonatkozásában a bizonyítás lefolytatásra kerüljön, ami az előkészítés következtében sokkal célirányosabbá válhat, és az általános indokolás szerint így a per érdemében korábban születhet döntés.

3. A törvényszékek kiemelt szerepe

A javaslat a négyszintű bírósági szervezethez igazítja a hatásköri szabályozást, általános hatáskörrel pedig a törvényszéket ruházza fel. A törvényszék hatáskörébe tartoznak majd mindazok a perek, amelyek elbírálását törvény nem utalja a járásbíróság hatáskörébe.

A járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyeket a javaslat átfogó, keretjellegű fogalmak alkalmazásával határozza meg. Ennek alapján A járásbíróság hatáskörébe tartoznak majd:

1. a) azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke a harmincmillió forintot nem haladja meg vagy amelyekben a vagyoni jogon alapuló igény értéke nem meghatározható, kivéve
2. aa) a szerzői jogi, a szomszédos jogi és az iparjogvédelmi perek,
3. ab) a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése iránt indított perek,
4. ac) a közérdekből indított perek,
5. ad) a jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perek,
6. ae) a jogi személyek és tagjaik, volt tagjaik közötti, illetve a tagok, volt tagok egymás közötti, a tagsági jogviszonyon alapuló perek,
7. b) a személyi állapotot érintő perek,
8. c) a végrehajtási perek.

A javaslat az egységes eljárási szabályokat az általános hatáskörrel felruházott törvényszékre modellezi, ahol mindkét fél számára kötelező a jogi képviselet, ez biztosítja az indokolás szerint a bonyolult, speciális szakértelmet igénylő perekben a professzionális pervitelt.

Járásbírósági szinten, ha a fél nem rendelkezik jogi képviselővel, számos, a jogérvényesítését segítő szabály kerül bevezetésre, pl. formanyomtatványok alkalmazása, a beadványokkal szemben támasztott alacsonyabb elvárások, és a felet szélesebb körű bírói anyagi pervezetés is segíti.

4. A bizonyítás

A javaslatban a szabad bizonyítás elvét felváltja a tényállás szabad megállapításának elve, a bizonyítási kötelezettség fogalmát a bizonyítási érdek, valamint új jogintézményként szabályozásra kerül a bizonyítási szükséghelyzet, a jogsértő bizonyítási eszközök perbeli felhasználhatósága, és a más eljárásokban keletkezett bizonyítékok bizonyító ereje a polgári perben. A bizonyítási szükséghelyzetet azokra a kirívóan információ-aszimmetrikus helyzetekre ad szabályozási megoldást, amikor a bizonyító fél ellenfele rendelkezik a releváns bizonyítékok felett, és ezáltal képes a bizonyítás eredményességét megnehezíteni, esetleg ellehetetleníteni. Az új szabályozás szerint tehát akkor van a fél bizonyítási szükséghelyzetben, ha valószínűsíti, hogy

1. a bizonyítási indítványához nélkülözhetetlen adatokkal kizárólag az ellenérdekű fél rendelkezik, és igazolja, hogy az ezek megszerzéséhez szükséges intézkedéseket megtette,
2. a tényállítás bizonyítása számára nem lehetséges, de az ellenérdekű féltől elvárható az állított tények fenn nem állásának a bizonyítása, vagy
3. a bizonyítás sikerességét az ellenérdekű fél neki felróhatóan hiúsította meg,

és az ellenérdekű fél nem valószínűsíti az 1-3. pontban foglaltak ellenkezőjét.

A javaslat szerint a bizonyítási szükséghelyzet következménye, hogy annak fennállása esetén a szükséghelyzetben lévő fél által bizonyítandó tényt a bíróság valósnak fogadhatja el, ha annak tekintetében kételye nem merül fel.

Koncepcionális megújulást hoz a javaslat a szakértői bizonyítás terén. A javaslat a szakértőt továbbra is bizonyítási eszköznek tekinti, és a peranyag szolgáltatásának felet terhelő kötelezettségét kiterjeszti a szakértői bizonyításra is, ugyanakkor a magánszakértői véleményt is megfelelően a rendszerbe illeszti. A javaslat szerint a fél három úton szolgáltathatja a szakvéleményt: a megbízott magánszakértője, más eljárásban kirendelt szakértő, vagy a perben kirendelt szakértő útján. A három út egyszerre nem vehető igénybe, azok között a bizonyító félnek kell választania. Választását saját anyagi körülményei, a pervitelben való jártassága, vagy az adott szakkérdés jellege illetve az ügy körülményei befolyásolhatják. A magánszakértői bizonyítás intézményesítése megszünteti azt a hatályos, perelhúzó gyakorlatot, amely szerint a magánszakvéleményt nem a főbizonyításra, hanem a kirendelt szakértő szakmai hozzáértésének a megingatására, cáfolatára alkalmazzák. Megbízott szakértő csakis olyan személy lehet, akit a bíróság egyébként kirendelhet.

5. Perorvoslatok

A Javaslat a perek elhúzódásának megakadályozása érdekében a kötelező hatályon kívül helyezési okok körén kívül eső eljárási szabálysértéseket a másodfokú bíróság csak a fellebbező fél kérelmére veszi figyelembe, hivatalból nem. Lehetővé teszi továbbá, hogy a fellebbező fél az ítélet megváltoztatásra irányuló kérelem nélkül kizárólag hatályon kívül helyezést kérjen.

A felülvizsgálat szabályai körében ún. vegyes rendszer kerül bevezetésre, amelyben objektív, kizáró feltételek keretei között megmarad a felülvizsgálathoz való jog, de egyes, kizáró feltételekkel érintett határozatok esetében a Kúria jogegységi szempontokat is figyelembe véve engedélyezheti a felülvizsgálatot.

6. Kollektív igényérvényesítés: közérdekből indított perek és a társult perlés

A társult per szabályai szélesebb körben engedik meg az egyedi igények összevont, kollektív érvényesítését, akkor, amikor a közérdek nem indokolja a közhatalom (pl. ügyész, hatóságok) beavatkozását, viszont az igények nagy száma és hasonlósága miatt a kollektív elbírálás hatékonysági előnyöket nyújt.

Nem válik azonban lehetővé bármely érvényesített jog tekintetében a társult perlés, csak a fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos jogvitákban, illetve a munkaügyi perekben van erre lehetőség. Ezek ugyanis azon területek, amelyekben a kollektív jogérvényesítés által biztosított hatékonysági előnyök nélkül a jogvédelem meghiúsulhatna, mivel egyéni perindításra valószínűleg nem kerülne sor.

A javaslat a közérdekű pert törvényszéki határkörbe emeli, míg a társult per pertárgyérték alapján, vagy a per tárgya alapján egyaránt tartozhat járásbíróság, törvényszék, vagy közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe, ha az igényérvényesítés a munkaügyi bíráskodás körébe tartozik.

Ajánljuk figyelmébe a 2016. október 26-án az új polgári perrendtartásról és november 15-16-án a Polgári törvénykönyv változásairól tartandó három napos előadássorozatunkat. Október 26-án a Pp. Expo keretében többek között bemutatjuk az új polgári perrendtartás alapelveit, általános rendelkezéseit, a perorvoslatok szabályainak változásait mind a jogalkotók, mind a jogalkalmazók szemszögéből. Bővebb információt az előadásról a www.ppexpo.hu weboldalon olvashat.

Az írás megjelentetését a Wolters Kluwer Kft. támogatta.