ACEEEO – MCC: 2014 – A Választások éve

Az Európai Választási Szakértők Egyesülete (ACEEEO) és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szervezésében megvalósuló, választási témájú szeminárium-sorozat első alkalmára 2013. október 2-án került sor.

A rendezvénysorozat célja a megváltozott választójogi szabályozás megvitatása szakértők, diákok és az érdeklődő közönség részvételével. A rendezvény keretében négy szemináriumra kerül sor, amely minden alkalommal a hatályos szabályozás ismertetésével kezdődik, melyre két előadó reflektál: egyikük elméleti jogi, másikuk pedig gyakorlati szempontú előadásában. A szemináriumot minden esetben vita zárja.

A szeminárium-sorozat első rendezvényének témája a választójogosultak körének kibővülése és az ezzel kapcsolatos kihívások megtárgyalása volt. A rendezvény háziasszonya dr. Fröhlich Johanna, az MCC oktatója, aki a konferencia megnyitását az MCC intézményének bemutatásával kezdte.

Az első felszólaló Szolnoki Zsolt, az ACEEEO főtitkára, üdvözölte a megjelenteket, és kiemelte, hogy a szemináriumsorozat célja egy politikasemleges fórum létrehozása a választási szervezetek számára a szabad és tisztességes választások elősegítése érdekében, illetve a párbeszéd ösztönzése.

A következőkben Németh Márton és Schattmann Dorka, a Jog Szakirány hallgatói ismertették a választásra jogosultakra vonatkozó törvényi szabályozás változásait.

jakabnagy

Dr. Jakab András, az MTA Jogtudományi Intézetének igazgatója előadását a választás intézményének bemutatásával kezdte. A modern kori hatalomelméletet az általános választójog előzményeként mutatta be. Az általános választójog kialakulása részben történelmi szükségszerűségek, részben különböző csoportérdekek bekanalizálásának köszönhető. A határon túli magyarok választójogával kapcsolatban kifejtette, hogy a jelenlegi szabályozás álláspontja szerint félmegoldás, hiszen egyes állampolgárok egyéni választókerületi képviselőkre való szavazati jogának megvonása csökkentett értékű választójogot jelent. Ezáltal sérül a nominális értékegyenlőség elve, és ilyen módon a hatályos szabályozás többek között sérti a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában előírt egyenlő választójog elvét.

pozsarnagy

Dr. Pozsár-Szentmiklósy Zoltán, a Magyar Helsinki Bizottság szakértője előadásának tárgya a fogvatartottak választójogának gyakorlati érvényesülése volt. A Helsinki Bizottság álláspontja kiemeli, hogy a választójog alapjog, ezért célszerű a jövőben olyan bírósági gyakorlat kialakítása, amely minél szűkebb körben és átlátható mérce alapján szab ki közügyektől való eltiltást a letöltendő szabadságvesztés büntetés mellett.

Az utolsóként felszólaló meghívott előadó Verdes Tamás, a Társaság a Szabadságjogokért szakértője volt. Kifejtette, hogy az Alaptörvény elfogadásával előrelépés történt a gondokság alatt álló személyek választójogát illetően – ezeknek a személyeknek a korábbi mérlegelés nélküli megfosztása a szavazati jogtól jogszerűtlen volt. Ugyanakkor véleménye szerint aggályos a jelenlegi, egyedi bírói mérlegelésen alapuló szabályozás is.

verdesnagy

Az előadásokat élénk vita követte. A hozzászólások elsősorban a határon túli választópolgárok választójogához, a cselekvőképességet érintő gondnokság alatt állók szavazati jogának kibővítéséhez és az értelmi fogyatékos, de gondnokság alatt nem álló állampolgárok szavazati jogához kapcsolódtak. Az aktív választójoghoz szükséges belátási képesség számos definíciós problémába ütközik, abban azonban a kérdezők és az előadók is egyetértettek, hogy a küszöb a lehető legalacsonyabban húzandó meg: az azonos politikai közösséghez tartozásról való döntés meghozatali képességénél.

 A képek forrása: Orbán Attila, Mathias Corvinus Collegium

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.