A XXI. század meghatározó kérdése: miért érdemes befektetni?

E dolgozat a Siegler Ügyvédi Iroda / Weil, Gotshal & Manges, az Új Jogtár és az Ars Boni által meghirdetett 2016. évi cikkíró pályázat keretében született.
Szerző: Jávorszki Olga

Pályaművem témája a pénzügyi jog, pontosabban annak egy marginális része, a befektetések.

A XXI. SZÁZAD MEGHATÁROZÓ KÉRDÉSE: MIÉRT ÉRDEMES BEFEKTETNI?

Századunk egyik legrohamosabban fejlődő területe a pénzügyi kultúra, melynek egyik legfontosabb alappillére minden társadalmi szinten élő ember számára az anyagi biztonság. Amikor az olvasó konstatálja, hogy anyagi biztonság, biztosan megfordul a fejében: miért látja egyre több helyen ezt a kifejezést az internet hálóit böngészve, és miért foglalkozik ezzel egyre több embertársunk a környezetünkben? Habár a válasz sokrétű, meglehetősen egyszerű. Az anyagi biztonság az-az állapot, amikor bármilyen nem várt élethelyzettel találkozva nem kell azon gondolkodnunk: van-e mihez hozzányúlnunk, hanem hogy melyik megtakarításunkat használjuk fel.
Ez azért fontos, mert egy olyan állapot uralkodik el rajtunk, amelyre szükségünk van egy megfelelő egzisztencia kialakításához, és amelyet úgy hívunk, hogy nyugalom.
Ennek alapján cikkem a befektetésekhez, azok hasznosságához, valamint jogi aspektusaihoz kapcsolódik, ugyanis társadalmunk mai helyzetéből kiindulva meg kell állapítanunk: nem szabad elhanyagolnunk pénzügyi viszonyainkat, hanem kezünkbe kell venni az irányítást, hogy egy megfelelő anyagi stabilitást tudjunk kialakítani magunk számára. Ehhez pedig meg kell tanulnunk nyugati mintára gondolkodni, és elsajátítani olyan ismereteket, melyek segítenek a fejlődés útjára lépni. Ha nyugaton bevált, nekünk miért ne? Az előbbiekből kiindulva a továbbiakban részletesen ismertetem, miért is érdemes befektetni.

Jelenlegi állapota az anyagi biztonságnak az, amikor egy átlagos család a havi bevételük alapján 1,5-2 évnyi forrással rendelkezik valamilyen formában. Ennek alapján, ha egy család havi bevétele 200.000 Ft, akkor 3-5 millió forinttal érezhetnék azt, hogy sem egy esetleges munkahely elvesztés, de egy tartós betegség vagy baleseti körülmény sem jelentene anyagi terhet vagy megoldhatatlan problémát.

Másik oldalról megközelítve pedig, ha ma valaki nem rendelkezik 2-3 havi vésztartalékkal, akkor a létminimum alatti állapotról beszélünk.

A helyzet viszont az, hogy ma Magyarországon 2016-ban a társadalom több mint 80%-a létminimum alatt él, azaz az átlagfizetéseket figyelembe véve az embereknek nincs 150-200 ezer ft vésztartalékuk. Ha mérlegeljük, hogy ez a fenti nem várt élethelyzetekre (betegség, munkahely elvesztése, baleset) milyen hatással lehet, érdemes elgondolkodni azon, hogy talán a magyar pénzügyi kultúra manapság nem éppen számít stabilnak vagy kiszámíthatónak. Hacsak nem tekintjük azt kiszámíthatónak, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy az elénk gördülő pénzügyi kihívásokkal vésztartalék hiányában nem tudunk megbirkózni.

Mindamellett hazánkban generációk óta egy „hitel” típusú gondolkodás van jelen, ami azt jelenti, hogy minden nagyobb típusú célkitűzést (lakás teremtés, gyermekek támogatása stb.) vagy váratlan élethelyzetet akkor próbálunk kezelni vagy megoldani, mikor már szembesültünk velük, akkor pedig már jellemzően hitel segítségével, nem pedig tudatosan előre gondolkodva, megtervezve a megtakarításokra, befektetésekre, avagy az anyagi biztonságra alapozva.

Ennek csupán annyi a hatása, hogy jelenleg az embereknek csak egy marginális része képes hosszú távon gondolkodni (10-20 év), leginkább csak rövid távú célok (1-5 év) megvalósításáig tudják látni a pénzügyi terveiket, és meghozni az ehhez szükséges pénzügyi döntéseket. A veszélye ennek a gondolkodásmódnak az, hogy az igazán nagy vagyonképzésre így gyakorlatilag esélye sincs az embereknek.

A pénzügyi jog tehát meghatározó szerepet játszik a mindennapok során. Az állam feladata, hogy a pénzügyi viszonyokat alakítsa, melynek jelentős gazdasági-politikai szerepe van. Közreműködik a javak megfelelő elosztásában, szabályozza a piacot és szabad versenyt biztosít a gazdasági szereplők számára a pénzügyi piacon. A pénzügyi jog rendszerének megléte nélkül a piacon felborulna az egyensúly, minden szereplő a saját érdekének megfelelően járna el tekintet nélkül a többiekre. A jog világának ezen szegmense lehetőséget biztosít, hogy a gazdasági szereplők jogosultságokat szerezzenek és kötelezettségeket vállaljanak. Ezáltal egy meghatározott, törvényi keretek közé szorított szabályrendszer alapján járhat el minden ember, így biztosítva az igazságosság és tisztességes verseny követelményének meglétét.

A befektetésekre is kialakításra került egy megfelelő, évek óta stabilan működő szabályrendszer. Általánosságban elmondhatjuk, hogy ha egy ember némi pénzt helyez el egy befektetési számlán az a kamatos kamat elvének köszönhetően évről évre egyre csak nő. Minél hosszabb időtávon takarítunk meg rendszeresen, annál nagyobb lesz a különbség a befizetett és a felhalmozott összeg között. A befizetett tőke és a felhalmozott tőke között a kamatos kamat hatásból eredő többlet keletkezik. Ezáltal évekkel később sokkal magasabb összeget vehetünk ki a számláról, mint amennyit betettünk korábban. A jó hír pedig az, hogy az állam nem teheti rá a kezét és nem veheti el tőlünk.

A fentiek jól hangzanak ugyan, de a törvény megismerése és megértése nélkül egyedül meglehetősen kockázatos egy ilyen akcióba belevágni. Ezért társadalmunk egy része, akik már hajlandóságot mutatnak befektetni, szakértőhöz fordulnak és segítséget kérnek, hogy a számla megfelelően kerüljön elindításra és ne keletkezzen a félnek nem kívánatos hátránya belőle. Így lett munkájuk a biztosítóknak, pénzügyi közvetítőknek, mindemellett a kereskedelmi bankok is foglalkoznak lekötött betétekkel és más pénzügyi termékekkel. Azonban nem mindegy, hogy milyen típusú számlán helyezzük el a pénzünket. Magas fokú termékismeretet és körültekintést igényel egy ilyen pénzügyi aktus létrehozása. Ugyanis a laikus ember nem ismerve ezeket könnyen belecsöppenhet abba a hibába, hogy minden szükséges előre tervezés nélkül kedvére kiválaszt egy terméket, mert mondjuk az szimpatikus, aztán pedig csodálkozik, ha az nem a tőle elvárt eredményt vonja maga után.

A tényeket összegezve azt a következtetést tudom levonni, hogy befektetni szükséges és jó dolog, ám jobb előbb tájékozódni a termékekkel és jogi vonatkozásukkal kapcsolatban. Rossz termék nem létezik, maximum nem arra a célra szolgál, amelyet mi szeretnénk. Ezért nem kínos, sőt kifejezetten intelligens megoldás, ha egy szakértő tanácsát kérjük ki elsőnek. Ő biztosan meg tudja mondani, hogy jó-e az általunk generált elképzelés, ha pedig nem, vagy csak némi módosításra szorul, segít benne. Ha pedig érzünk magunkban elég affinitást, mi is informálódhatunk az egyes pénzügyi termékekkel kapcsolatban. A befektetés és a megtakarítás egy kiváló lehetőség a vagyonképzésre, emellett biztonságérzetet ad és segít megalapozni a jövőt. Habár hazánkban még annyira nem népszerű, mint a nyugati országokban, úgy gondolom, a befektetések nagy szerepet fognak betölteni az elkövetkezendő közeljövőben.

Készítette: Jávorszki Olga
Források, felhasznált irodalom

Cikkem során korábbi munkámból eredő ismereteimet, tapasztalataimat használtam fel.

Tetszett a cikk? Szavazz rá a lenti alkalmazásban!

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

MEGOSZTÁS