A bizalmi vagyonkezelés – a befektetők számára elérhető vagyonkezelési alternatíva – 1. rész

A bizalmi vagyonkezeléssel, mint egyik jelentős vagyontervezési stratégia hazai jogrendszerbe a Ptk.[1]-val történő bevezetése az évtizedek alatt felhalmozott magánvagyonok tulajdonosai számára megnyitotta a lehetőséget a családi vagyon generációkon átívelő biztosítására. A bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó főbb szabályokat, a befektetési és adózási előnyöket, valamint a bizalmi vagyonkezelés más vagyonkezelési, befektetési instrumentumokkal történő összevetését a Német Zoltán Ügyvédi Iroda partnere, Dr. Kárpáti Erzsébet ügyvéd cikksorozatában ismerhetik meg. Nézzük meg röviden, miért lett a bizalmi vagyonkezelés a magánszemély befektetők egyik legkedveltebb vagyonkezelési instrumentuma!

A befektetők, főként a magánszemélyek körében egyre nagyobb az igény arra, hogy vagyonukat megbízható, hozzáértő személyre, vagyonkezelőre bízzák. Ilyen személy – egyéb vagyonkezelési formák esetén – nem kizárólag professzionálisan ezen célra létrehozott gazdasági társaság (alapkezelő) lehet, hanem – nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelés esetén – magánszemély is, így akár a vagyonrendelő bizalmasa, családtagja, aki tevékenységét nem üzleti, hanem bizalmi alapon (adott esetben ingyenesen) látja el. A bizalmi vagyonkezelés, mint a vagyontervezési instrumentumok egyik fő típusa legfőbb funkciója a generációkon átívelő vagyonátruházás és a vagyonvédelem, ugyanakkor a magántőkealapokhoz hasonlóan befektetési céllal is alkalmazható.

A bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó általános szabályokat a Ptk., a részletszabályokat pedig a Bvktv.[2] tartalmazza. A bizalmi vagyonkezelés lényege, hogy a vagyon tulajdonosa, a vagyonrendelő a teljes vagyona vagy annak egy meghatározott része feletti tulajdonjogot átadja a vagyonkezelő részére, beleértve a rendelkezés jogát is, aki a vagyont kezeli, majd a vagyonrendelő által meghatározott idő elteltével vagy feltételek bekövetkeztével átadja a vagyont és keletkezett hasznait a vagyonrendelő által meghatározott személye(ek)nek, a kedvezményezett(ek)nek. A kedvezményezett személyéről a vagyonrendelő dönt. Kedvezményezett lehet maga a vagyonrendelő, annak jogutódja(i) vagy harmadik személyek, de lehet akár a vagyonkezelő is azzal a megkötéssel, hogy a vagyonkezelő nem nevezhető meg kizárólagos kedvezményezettnek. A bizalmi vagyonkezelési jogviszony kulcsfigurája a vagyonkezelő, akinek legfontosabb feladata a kezelt vagyon védelme, köteles a kezelt vagyont az előre láthatóan fenyegető kockázatokkal szemben megóvni.[3]

A bizalmi vagyonkezelés általános alapelvei:

  • A bizalmi vagyonkezelési szerződés határozatlan időre köthető, megszűnik azonban, ha (i) a kezelt vagyon elfogy, (ii) a vagyonkezelő a vagyonkezelést felmondja és három hónapon belül nem kerül új vagyonkezelő kijelölésre, (iii) vagyonrendelő felmondása esetén, (iii) a határozatlan időtartamra kötött szerződés esetén ötven év elteltével.[4]
  • A kezelt vagyon elkülönül a vagyonkezelő saját vagyonától.
  • Üzletszerűség vizsgálata: Nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenységet (összesen) legfeljebb egy bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján végezheti a bizalmi vagyonkezelő, akár magánszemély, akár szervezet. Üzletszerűnek minősül a bizalmi vagyonkezelési tevékenység, ha a bizalmi vagyonkezelő legalább két bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján végzi tevékenységét.[5]
  • A bizalmi vagyonkezelés nem szűnik meg a vagyonrendelő, vagyonkezelő vagy kedvezményezett halálával vagy megszűnésével, továbbá abban az esetben sem, ha a vagyonrendelő a vagyonkezelő jogutódjává válik.[6]
  • A vagyonrendelő halála vagy jogutód nélküli megszűnése esetére a szerződésben kijelölheti a vagyonrendelőt megillető jogok gyakorlására jogosult személyt.[7]
  • A vagyonrendelő rendelkezhet úgy, hogy meghatározott körülmények bekövetkezése esetén vagy meghatározott idő elteltével a kezelt vagyon részben vagy egészben rá, jogutódaira vagy meghatározott harmadik személyre száll.
  • A bizalmi vagyonkezelési szerződés feljogosíthatja a vagyonkezelőt a kedvezményezett személyének kijelölésére, a kedvezményezett részesedésének meghatározására.
  • A vagyonrendelő az egyes kedvezményezettekre nézve feltételeket is támaszthat, meghatározhatja, hogy mely kedvezményezett mikor, milyen feltételek bekövetkezte esetén részesülhet a vagyonból, így a vagyonrendelő akár több generációra vonatkozóan is rendelkezhet vagyonáról.
  • A vagonkezelő szerződésszegésért való felelősséggel tartozik mind a vagyonrendelővel, mind a kedvezményezettel szemben, ugyanakkor felelőssége eltérő lehet attól függően, hogy feladatait ingyenesen vagy ellenérték fejében látja-e el.[8]
  • A vagyonkezelő kizárólagos kedvezményezetté nevezése semmis. Ugyanakkor a vagyonrendelő és a vagyonkezelő egyben kedvezményezett is lehet, amennyiben legalább egy tőle eltérő személy is kijelölésre kerül kedvezményezettként. A kedvezményezett személyét és a jogosultság keletkezésének, megszűnésének feltételeit a vagyonrendelő az egyoldalú jognyilatkozatban jogosult meghatározni. A Ptk. azonban ez esetben sem ír elő minimális részesedést, így ezen (további) kedvezményezett részesedése akár névleges is lehet.

A bizalmi vagyonkezelés létrejöhet a vagyonrendelő és a vagyonkezelő közötti szerződéssel, ugyanakkor a vagyonrendelő végrendelettel is létesíthet vagyonkezelési jogviszonyt. Ez utóbbi esetben a vagyonkezelőnek a megbízást a végrendeletben meghatározott tartalommal el kell fogadnia. Emellett egyre népszerűbb a végrendelet funkcióját részben vagy egészben kiváltó, halál esetére szóló bizalmi vagyonkezelés is.

A bizalmi vagyonkezelői tevékenység üzletszerűen és nem üzletszerűen is folytatható. Az üzletszerű bizalmi vagyonkezelés folytatása csak a Felügyelet[9] által előzetesen kiadott engedély birtokában lehetséges. Az engedély kiadásának szigorú pénzügyi, személyi és tárgyi feltételei vannak. Vagyonkezelő csak kft., zrt. vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező vállalkozás Magyarországon nyilvántartásba vett fióktelepe vagy ügyvédi iroda lehet, amelynek meghatározott mértékű[10] szavatoló tőkével kell rendelkeznie, ezen túlmenően pedig a készfizető kezességhez hasonló, a kezelt vagyon összértékének legalább 20%-ának megfelelő összegű pénzügyi biztosítékot köteles fenntartani, közreműködőiknek pedig jó üzleti hírnévvel kell rendelkezniük.

A fentiekkel ellentétben a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő lehet természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság is. A vagyonkezelő köteles bejelenteni a Felügyeletnek a vele kötött bizalmi vagyonkezelési szerződéssel összefüggő adatokat, a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartásba való bejegyzése érdekében, ugyanakkor a bizalmi vagyonkezelőnek további feltételeknek már nem kell megfelelnie.

A cikket Dr. Kárpáti Erzsébet, a Német Zoltán Ügyvédi Iroda partnere írta.

Ez a cikk az Üzleti kihívások & jogi megoldások rovatban jelent meg, melynek további tartalmait itt találod.

Források

[1]  Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.)

[2]  a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény (Bvktv.)

[3]  Ptk. 6:317. § (1)-(2) bekezdés

[4]  Ptk. 6:326. § (1)-(3) bekezdések

[5]  Bvktv. 3. § (1) bekezdés

[6]  Ptk. 6:326. § (4)-(5) bekezdések

[7]  Ptk. 6:325. § (4) bekezdés

[8]  Ptk. 6:321. § (2)-(3) bekezdés

[9]  a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (Felügyelet)

[10]  70.000.000,- Ft összegű

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.