„A bolond és az ő pénze hamarosan el fog válni egymástól.”

E cikk a Bird & Bird és az Arsboni által meghirdetett 2019. évi Cikkíró Pályázat keretében született.
Szerző: Fábián Aliz

A bankkártyás fizetés jelen-és jövőbeli kihívásai tekintettel a GVH bankkártya-elfogadás piacán lefolytatott ágazati vizsgálatára

Folytatódott a hazai kibocsátású fizetési kártyákon belül az érintőkártyák, valamint a POS terminálokon belül az érintéses fizetést lehetővé tevő készülékek arányának növekedése. Így 2019 első negyedévének végén a kártyák több mint 80, a terminálok pedig több mint 87 százaléka támogatta az érintéses technológia használatát. Továbbra is megállíthatatlan a fizetési kártyás vásárlási forgalom dinamikus bővülése, meghaladva a 21 százalékos mértéket a tranzakciók darabszáma és értéke vonatkozásában egyaránt”1 – olvasható a Magyar Nemzeti Bank által közzétett 2019. évi júniusi pénzforgalmi jelentésben. Az adatok fejlődést sugallnak, felvetődik azonban a kérdés, hogy valóban optimistán tekinthetünk-e a bankkártya-elfogadás piacára?  Hiszen hányszor hallottuk már: „Bankkártyás fizetés nem lehetséges.” vagy „Bankkártyát csak 1000 Ft feletti vásárlás esetén fogadunk el”. Így vizsgálandó, hogy milyen kihívásokkal és általános tendenciákkal is szembesül a mindennapi életben a forgalom két releváns szereplője a fogyasztó és a kereskedő?

Fontos hangsúlyozni, hogy a bankkártya-elfogadás piacán megtalálható ellentmondásos gyakorlatot a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) is észlelte, így a versenyviszonyokat is érintő piaci problémák feltárása érdekében ágazati vizsgálatot indított.2 A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tptv.) rendelkezése értelmében ágazati vizsgálat megindítása akkor lehetséges, ha az árumozgások vagy más körülmények arra utalnak, hogy az adott ágazathoz tartozó piacon a verseny torzul vagy korlátozódik.3 Kiemelendő, hogy az ágazati vizsgálat általános tájékoztatási eszköz, így nem egy konkrét vállalkozás magatartásának vizsgálatára irányul (ellentétben például a versenyfelügyeleti eljárással). A Gazdasági Versenyhivatal a vizsgálat zárójelentését (a továbbiakban: Jelentés) 2019. július 18-án tette közzé, az alábbiakban a Jelentés főbb pontjait vizsgálva elemezzük az érintett kiemelt szereplők (vásárlók, kereskedők, bankkártya-társaságok) helyzetét és választási lehetőségeit.

Először is elengedhetetlen a piaci szereplők érdekeinek feltárása során annak rögzítése, hogy a bankkártya-elfogadási piac ún. kétoldalú piac. A kétoldalú piac esetében három konjunktív feltétel együttes megvalósulásáról beszélhetünk. Elsőként megkülönböztethetünk két egymástól jól elkülönülő fogyasztói csoportot, amelyek egy közvetítő szerepet betöltő platformon keresztül lép kapcsolatba egymással. A gyakorlatban a két egymástól elkülöníthető fogyasztói csoport: (i) a bankkártya-birtokosok (ii) és a kereskedők, akik között a közvetítő platform szerepét a bankkártya tölti be.  Második feltétel az externáliák jelenléte. Az externália egy gazdasági szereplő tevékenysége következtében felmerülő káros vagy előnyös, nem szántszándékkal okozott hatást jelent, amely piaci ellentételezés nélkül befolyásolják egy másik gazdasági szereplő helyzetét.4 Például a „Készpénz vagy kártya?” egyszerű kérdésre adott válasszal, tehát a fizetési mód megválasztásával valójában a kereskedők viselik a döntésünkből fakadó közvetlen költséget, amely egy negatív használati externáliát jelent számukra. További feltétel a platform által alkalmazott árstruktúra, amelybe szereplőként már belép a bankkártya-elfogadást nyújtó szolgáltató, a bankkártya-kibocsátó szolgáltató, illetve a platformot biztosító kártyatársaság.5 A bankkártya-fizetési piac ötszereplős modelljét az alábbi GVH által készített ábra szemlélteti.6 

A fentiekből látható, hogy az érdekhálózat bonyolultabb a bankkártya-birtokos vs. kereskedő elvnél. Kiindulópontunk az a hétköznapi megfigyelés, hogy az átlagvásárló érdeke, hogy minél több helyen fizethessen bankkártyával, míg a kereskedő érdeke, hogy ha van bankkártya-terminál, akkor minél több vásárló minél nagyobb összegben vegye igénybe. Ha összekötjük a két érdekeltségi „egyenest”, akkor a minél több bankkártya-terminál a közös metszéspont. Miért nem követi az elméletet a gyakorlat?

Kutatás a jogi munkaerőpiacról

A kitöltők között a nyertes választása szerint kisorsolunk 4 db Szigetjegyet, egy 75.000 Ft-os IKEA utalványt vagy egy 75.000 Ft-os Repjegy.hu utalványt!

A probléma gyökerét alapvetően a kiskereskedelmi szektorban érvényesülő „készpénz”, mint fizetési mód egyeduralma jelenti. A Magyar Nemzeti Bank által készített 2019. évi fizetési rendszerről szóló jelentés7 rámutatott arra, hogy az online pénztárgépeken végrehajtott vásárlások körében 2017-ben a 3,82 milliárd fizetési műveletből a készpénzes fizetések száma 84,8 %, míg a kártyás vásárlások száma csupán 12,6 % volt. A lakosság készpénz- használatának elsődleges oka, hogy a rendszeres jövedelemmel rendelkezők 21% készpénzben kapja meg a fizetését. Ezen kívül a készpénzes fizetés elterjedtségét erősíti a gyors lebonyolíthatóság, az azonnali teljesítés, illetve az anonimitás megőrzésének és a jövedelem jobb beoszthatóságának a lehetősége. A Magyar Nemzeti Bank 2017-es felmérése szerint a készpénz-orientáltság kifejezetten a fiatal (16-29 év), illetve a nyugdíjas korosztályra (60 év felett) jellemző.8  

A bankkártya-fizetés elterjedését tovább nehezíti, hogy egy átlag kártyabirtokos bankkártya használati lehetőségei a lakóhelye által determinált. Például a fővárosban élő 19 éves Lili a Starbucksban kávéját biztos, hogy bankkártyával ki tudja fizetni, ezzel szemben a 18 éves Petra a községi vendéglátó ipari egységben valószínűleg csak készpénzzel tud fizetni.  A lokális felhasználási egyenlőtlenség azért sem hagyható figyelmen kívül, mert a magyarországi települések több mint 85 % község.9

Emellett nagy hatással lehet a bankkártya terminálok elérhetőségi piacára a kártyabirtokosok és a kereskedők egyéni preferenciái, tehát a szubjektív előnyök és hátrányok összevetésének az eredménye. A kártyás rendszer mellett érvelők gyakran hangoztatják a „biztonságos”, „21. századi technológia”, „fogyasztói igények maximális kiszolgálása” jelszavakat. Azonban a szkeptikus nézet képviselői felhívják a figyelmet arra, hogy a bankkártya használat azt is jelenti, hogy a kereskedő a vásárlás ellenértékét csak napokkal később kapja meg. A kereskedők egy tizede szerint továbbá nincs olyan havi minimum bevételi forgalmuk, amely alapján megérné számukra a rendszer bevezetése és fenntartása. A GVH által megkérdezett kereskedők fele havi fél millió és öt millió forint közé teszi minimális bevételi „forrásösszeget”, amelynek elérésénél a bankkártyás fizetési mód kifizetődő.10 A fentiekre tekintettel elvárható-e egy 300 fős községi CBA-tól (amely naponta 3 órát van nyitva, a fogyasztók átlagosan 500-1000 Ft között költenek), hogy bankkártya terminált üzemeltessen? Reálisan érezhetjük, hogy nyilvánvalóan nem.

Ennek ellenére fontos kiemelni, hogy a készpénzhasználat össztársadalmi szinten jelentős költséggel jár. 2017-ben a Magyar Nemzeti Bank pl. bruttó 9,5 milliárd forintot költött bankjegyek, míg 2,5 milliárd forintot forgalmi-érmék gyártására.11 Ezt az összeget tovább növeli pl. a pénzfeldolgozók, ATM-ek működtetésének költségei és a kereskedőknél felmerülő extra kiadások, mint pl. a kasszakezelés, átszámolás, lopás elleni védelem stb.

Az össztársadalmi cél a készpénzes fizetések visszaszorítása. A kérdés: hogyan, ha a bankkártyás fizetési mód is már ellenállásba ütközött?

 „Sajnos otthon hagytam a tárcámat. Nem tudok fizetni.”– meséli panaszosan egy 40 éves férfi. „Semmi gond, kisegítem”– lép oda magabiztosan egy 30 éves nő. „De mégis hogyan? Nincs önnél sem tárca…”. Ne aggódjon, fizetek majd mobillal.”– válaszol a hölgy, és már meg is történt a vásárlási tranzakció. Bár a fenti sorok egy Radio1 reklámot idéznek, a személyes tapasztalatokból is egyértelmű, hogy új, innovatív készpénz-helyettesítő fizetési eszközök léptek be a kínálati piacra, mint pl. az ún. „FinTech” megoldások vagy a mobilfizetés. A FinTech-cégek általában jellemzően, de nem kizárólagosan startupok, amelyek a legújabb technológiákat vagy azokra alapozott digitális megközelítést alkalmazzák a pénzügyi szolgáltatás piacán.12 A FinTech szolgáltatók második csoportját a hagyományos pénzügyi szolgáltatók alkotják, míg a III. előállítói csoport pedig a technológiai vállalatokat tömöríti.13 Az egyik legismertebb újítás az elektronikus pénztárca (pl. Pay Pal vagy Amazon Pay). Azonban az is gyakori, hogy a kereskedők már meglévő ügyfélbázisukhoz vezették be online fizetésként a digitális pénztárcát (pl. Google Pay). Emellett több bank is a számlavezetési szolgáltatást igénybe vevő ügyfélbázisa segítségével épített ki online kiskereskedelmi fizetési szolgáltatást (pl. PayDirektMaster Pass-OTPay).14 Külön öröm, hogy a FinTech technológia Magyarországon is egyre elterjedtebb. A 2016HUFINTECH 25 listáján15 szerepel például a magyar fejlesztésű B-PAYMENT16 vagy a Barion Smart Gateway17. A B-PAYMENT azért kiemelkedő, mert banktól független szereplőként egyszerre nyújt e-kereskedelmi és POS elfogadást, a Barion Smart Gateway pedig ún. elektronikus pénzkibocsátási licenccel rendelkezik, amellyel gyorsabban szerezhet különböző pénzforgalmi szolgáltatásokhoz lakossági és üzleti ügyfeleket.

A bankkártya használati piac másik nagy versenytársa a fentebb említett mobilfizetés. A mobilkészüléken belül történő fizetéskor egyrészt beszélhetünk mobiltelefonra épülő benyújtási csatornáról, másrészt mobiltelefon alapú fizetési módokról. Utóbbi csoport esetén megkülönböztethetünk 1. mobilbanki megoldásokat2. mobilon tárolt digitális bankkártyás fizetést 3. olyan eseteket, amikor a mobilszolgáltató a pénzügyi szolgáltató helyébe lép.18 A mobilfizetés új generációját jelenti pl. a FinTech-nek minősülő FestiPay19 vagy az SMS- alapú micro-payment szolgáltatás a Telemédia.20 A fejlesztések hatására a mobilfizetés költségkímélővé vált, mindig magunknál tartjuk, így biztonságos, továbbá valós idejű fizetést és személyhez kötött azonosítást tesz lehetővé. Éppen ezért megdöbbentő, hogy 2018-ban, amíg egy bankkártyára a teljes hazai forgalmat tekintve 83 vásárlás jutott, addig a tranzakciók száma mobiltárcába regisztrált kártyák esetén csupán 34 db volt. Az adatok azt mutatják tehát, hogy a mobilfizetés jelenleg nem tud a bankkártyás fizetés valódi versenytársává válni.

Összegzésképpen megfigyelhető, hogy a bankkártyás fizetési modell elterjedése évről évre növekszik, de a készpénz, mint fizetési eszköz uralma megdönthetetlen. A FinTech technológiák valószínűsíthetően csak akkor tudnak majd a piaci részesedésben áttörést elérni, ha az átlag magyar fogyasztó telekommunikációs és informatikai készségei növekedni fognak.  Álláspontom szerint így az igazi kihívást a jövőre tekintettel a 2019. szeptember 14-től alkalmazandó21 új erős ügyfél – hitelesítési és bankkártya használati szabályok fogják jelenteni. A bankkártya használatának gyorsaságát jelentősen rontani fogja, ha 5000 Ft alatti tranzakciók esetében is PIN – kód kérhető minden 5. vásárlás vagy 150 eurónyi összesített fizetési érték után. Továbbá véleményem szerint nehézséget jelenthet az online-fizetéseknél bevezetett kétfaktoros ellenőrzés is, mert a fogyasztók nagy része már megszokta az eddigi „kényelmi” rendszert, és nehezen fog hozzászokni a fokozott hitelesítéshez.

Forrásjegyzék:

1 https://www.mnb.hu/letoltes/penzforgalmi-tablakeszlet-tajekoztato-20190617.pdf utolsó letöltés ideje: 2019. július 26.

2http://www.gvh.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2019_es_sajtokozlemenyek/gvh.hu/data/cms1040949/Bankkartya_agazati_jelentes_2019_07_18.pdf utolsó letöltés ideje: 2019. július 26.

3 Tptv. 43/D. § (1) bekezdés

4 https://idegen-szavak.hu/extern%C3%A1lia utolsó megtekintés ideje: 2019. július 26.

5http://www.gvh.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2019_es_sajtokozlemenyek/gvh.hu/data/cms1040949/Bankkartya_agazati_jelentes_2019_07_18.pdf 13-14.o. utolsó letöltés ideje: 2019. július 26.

6 Jelentés 15. o.

7 https://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/fizetesi-rendszer-jelentes/fizetesi-rendszer-jelentes-2019 , 12. o. utolsó letöltés ideje: 2019. július 26.

8  https://www.penzugyiszemle.hu/documents/vegso-2018-4-mpdf_20190117135317_86.pdf, utolsó letöltés ideje: 2019. július 29. Végső Tamás – Belházyné Illés Ágnes – Bódi-Schubert Anikó: Készpénz vagy kártya? A magyar lakosság fizetési szokásainak feltáró elemzése, In: Pénzügyi Szemle, 2018/4., 458.o.-459.o.

9  Jelentés 34. o.

10 Jelentés 64. o.

11 https://www.mnb.hu/letoltes/mnb-eves-jelentes-2017-hun-digitalis-vegleges.pdf 45.o. utolsó letöltés ideje: 2019. július 30.

12 http://www.t-systems.hu/static/sw/file/T_Systems_2016HunFinTech25_kiadvany.pdf 9.o. utolsó letöltés ideje: 2019. július 30.

13 Jelentés 73.o.

14 https://www.paymentgateway.hu/fizetesi-megoldasok/ , utolsó megtekintés ideje: 2019. július 30.

15 http://www.t-systems.hu/static/sw/file/T_Systems_2016HunFinTech25_kiadvany.pdf

16 https://b-payment.com/hu/ , utolsó megtekintés ideje: 2019. július 30.

17 https://www.barion.com/hu/fizetesi-kapu/attekintes/ , utolsó megtekintés ideje: 2019. július 30.

18 Jelentés 76.o.

19 https://www.festy.ie/ , utolsó megtekintés ideje: 2019. július 30.

20 https://www.paymentgateway.hu/fizetesi-megoldasok/ utolsó megtekintés ideje: 2019. július 30.

21 A Bizottság (EU) 2018/389 felhatalmazáson alapuló (2017. november 27.) az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az erős ügyfél-hitelesítésre, valamint a közös és biztonságos nyílt kommunikációs standardokra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32018R0389 utolsó megtekintés ideje: 2019. július 30.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

MEGOSZTÁS