A digitális fogyasztói társadalom találkozása az adózással

E cikk a Bird & Bird és az Arsboni által meghirdetett 2019. évi Cikkíró Pályázat keretében született.
Szerző: Monok Tamás

A Z generáció adójogi kihívásai

A Z generáció tagjai beleszülettek az internet világába, így a fogyasztói szokásaikban is mások, mint az őket megelőző Y generáció. Az „internet bennszülöttei” gyakran előnyben részesítik az online megoldásokat a hagyományos társaikkal szemben, és mivel globálisan ez a generáció jelenti a legnagyobb számú vásárlóréteget, erre a tendenciára a piacnak és a jogalkotónak is reagálnia kellett.

A vállalkozások különböző, sok esetben innovatív megoldásokkal álltak elő annak érdekében, hogy ki tudják elégíteni az új generáció elvárásait, melyekkel eltérő üzleti modelleket teremtettek az online vásárlás területén. Nézzünk meg néhányat ezek közül!

A legklasszikusabb modell, amikor a belföldi eladó által működtetett honlapról lehet megrendelni a terméket, aki ezt a saját készletéből szállítja ki nekünk szintén belföldre. Ilyenkor az Áfatörvény szerinti termékértékesítés alapesetéről beszélünk, tehát az értékesítőnek a termék eladása után áfát kell felszámítania, valamint ha a postaköltség is szerepel az általa kiállított számlán, úgy ez is az ügylet adómértékével fog adózni. Ezt tekintsük egyfajta főszabálynak, és vizsgáljuk meg a „főszabálytól” eltérő üzleti modelleket.

Legal Fest 2019 - Regisztráció

Regisztrálj még ma a Legal Fest-re, ez év legnagyobb jogász közösségi eseményére!

Dropshipping

A dropshipping üzleti modellnek legalább három szereplője van. Ebben az esetben a vevő megrendeli az adott terméket egy olyan kiskereskedő webáruházából, akinek nincs saját készlete, így az árut egy harmadik, árukészlettel viszont rendelkező beszállító juttatja el a vevő részére a saját termékei közül. A leggyakoribb eset, hogy a vevő belföldi magánszemély, a kiskereskedő belföldi adóalany, a beszállító viszont külföldi adóalany, ami adójogi szempontból láncértékesítésnek minősül. Ilyenkor a beszállító kiskereskedő felé történő értékesítése adómentes, ugyanis ez nem belföldön teljesített ügylet, a kiskereskedő beszerzése pedig adóköteles lesz ugyan, de megnyílik előtte az adólevonási jog lehetősége. A kiskereskedő vevő felé történő értékesítése az általános szabályok szerinti termékértékesítés, így a kiskereskedő az általa fizetendő áfa összegét áthárítja a vevőre. Példaként álljon itt előttünk az eMag Marketplace.

A B2C elektronikus piacterek, avagy a netpincer.hu

Az elektronikus piactér nem egy önálló webshop, hanem pusztán megjelenési felületet biztosít a vele szerződéses jogviszonyban álló más társaságok számára. Amikor az elektronikus piactér felületén megrendelés történik, azt az adott termék értékesítésével foglalkozó társaság fogja teljesíteni a vevő felé, aki ezért minden értékesítés után jutalékot fizet a piactérnek. Mind az elektronikus piactér, mind pedig a vele szerződéses jogviszonyban álló társaság alapesetben belföldi adóalanyok. A jutalékról szóló számlát az elektronikus piactér áfásan állítja ki, ugyanis ez a koncepció szolgáltatásnyújtásnak minősül. Azt azért nem árt tudni, hogy mi magyarok „kajarendelő nemzet” vagyunk, ami napi 8.000 rendelést jelent. Ha csak a rendelések negyede történne egy elektronikus piactéren keresztül, akkor is elképzelhetetlen lenne, hogy minden egyes eladás után fizetendő jutalékról egyesével állítsák ki a számlákat, így vélelmezem, hogy az elektronikus piactér és a társaság közötti szerződésben egy időszakonkénti fizetésre vagy elszámolásra vonatkozó kikötés is szerepel.

EBay (egy kis plusz infó)

Itt most szigorúan csak a Kínából és USA-ból érkező termékekre gondoljunk, ugyanis ezek a legnépszerűbb importcikkek. Pl.: telefontokok vagy ruházati cikkek. Az Áfatörvény már a 2. §-ában leszögezi, hogy az import áfa köteles tevékenység, viszont ha a magánszemély vevő az Európai Unión kívülről rendel EBay-en keresztül, akkor 22 euró alatt nem kell se vámot se pedig áfát fizetnie. Ezt azért tartom fontosnak megemlíteni, mert jelen állapot szerint 2021-től ez a kedvezmény megszűnik, így a vásárlások során az importáfát is bele kell kalkulálnunk a végösszegbe.

Tagadhatatlan, hogy az online vásárlás előretörése mellett, a marketingstratégiák is változáson estek át. A Z generáció tagjai a marketingesek kiemelt célpontjaivá váltak, akiket egyértelműen online felületen keresztül lehet a legkönnyebben elérni. Hamar kiderült, hogy a termékek és szolgáltatások online reklámozása mellett, az „interneten végezhető munkák” is beleillenek a Z generáció életstílusába, így nem is kérdés, hogy e téren szintén találkozhatunk innovatív megoldásokkal. Tekintsünk át néhány példát!

Google AdSence

Ennek az üzleti modellnek a lényege, hogy a honlapok tulajdonosai engedélyezik a Google számára, hogy különböző hirdetéseket jelenítsen meg weboldalukon, de ezeket a hirdetéseket nem a Google, hanem más hirdetők készítik. A koncepció szereplői egyrészről a hirdetők, akik felé a szolgáltatást a Google nyújtja, másrészről a weboldal tulajdonosa, aki a Google felé nyújt szolgáltatást azzal, hogy megjeleníti a hirdetéseket. Látható, hogy maga a Google, a hirdetőkkel szemben a szolgáltatás nyújtója, a weblap tulajdonosával szemben pedig a szolgáltatás igénybevevője. Az adójogi szabályok vizsgálata nagyon sok irányba mutathat a Google AdSence kapcsán, így csak a belföldi magánszemély weblaptulajdonosokra (pl.: bloggerek) vonatkozó legfontosabb szabályokat foglalom össze.

Áfa szempontjából nincs nehéz dolgunk, mivel a szolgáltatás igénybevevője a Google Ireland Ltd, ami egy Írországban bejegyzett gazdasági társaság, tehát – annak ellenére hogy weboldal tulajdonosának magánszemélyként ki kell(ene) váltani az adószámát –  ez az ügylet nem tartozik az Áfatörvény hatálya alá.

Érdekesebb kérdést vet fel viszont, hogy az előbb kifejtett szolgáltatás nyújtásával a(z) (adószámos)magánszemély önálló tevékenységből származó jövedelmet szerez, ami Szja. köteles, biztosítottá azonban nem válik, így a Tbj. szerinti járulékok fizetésére nem köteles.

Az online kedvezménykuponok

Ki ne hallott volna például a Bónusz Brigádról? A kedvezmények biztosítása mindig is fontos eszköze volt a marketingnek, így ez a tendencia az online térben is folytatódik. A modell lényege, hogy a kupont értékesítő weboldal egy kódot vagy egy linket oszt meg a vevővel, aki a kód vagy a link felhasználásával egy független webáruházból meghatározott – általában százalékban kifejezett – összegű kedvezménnyel vásárolhat meg egy meghatározott terméket vagy vehet igénybe egy meghatározott szolgáltatást. Mivel előre ki van jelölve, hogy pontosan mire is használható fel az adott kupon, így ez az Áfatörvény szerint egycélú utalványként minősül. Egy ilyen kupon értékesítése adóköteles lesz, de beváltáskor csak a kuponnal le nem fedett ellenérték után keletkezik adófizetési kötelezettség.

Ha az előbbieknél egy kicsit tágabban értelmezzük az elektronikus kereskedelmet, bőséggel találkozhatunk még olyan területekkel, ahova a digitalizáció szintén betette a lábát és online vagy elektronikus ruhába öltöztetett egyes offline jogintézményeket. 

Online Próbavásárlás

Sokakban merült már fel kérdésként, hogy tarthat-e próbavásárlást a NAV webáruházakban? A válasz igen, sőt az adóeljárási szabályok kifejezetten rendelkeznek is erről az esetről, tehát néhány speciális rendelkezést fontosnak tartok kiemelni. Azt így az elején tisztázzuk, hogy ha a NAV, valamelyik megyei igazgatósága címére rendel magának egy terméket, és a webáruházat üzemeltető adózó ennek ellenére sem tesz eleget valamely adókötelezettségének, az magára vessen! 😉 Ha ezt a körülményt nem vesszük figyelembe, és az árut futárszolgálat szállítja ki, akkor a kiszállításban közreműködő személy jelenlétében is megkezdhető a vizsgálat, sőt a futárszolgálat munkatársa hatósági tanúként történő közreműködésre is kötelezett, ha a kiszállított termékhez az értékesítéshez kapcsolódó bizonylatot nem mellékelték, ugyanis ebben az esetben az adóhatóság jogosult annak csomagolását megbontani és meggyőződni arról, hogy a bizonylatot az eladó a csomagoláson belül elhelyezte-e.

Elektronikus számlázás

A jogalkotó olyan téren is reagált a virtuális térben lezajló folyamatokra, hogy a számlázás, a bizonylatolás és a nyugtázás is történhet már elektronikus formában. Az elektronikus számla alapvetően olyan számla, melyet elektronikus formában bocsátottak ki és fogadtak be, az Áfatörvényben előírt adatokat tartalmazza, továbbá megfelel még néhány többletkövetelménynek is. Eszerint a számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzésére vonatkozó időszak végéig biztosítani kell az elektronikus számla eredetének hitelességét, adattartamának sérthetetlenségét valamint olvashatóságát. Ha a számlát minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel látják el, vagy EDI rendszerben elektronikus adatként hozzák létre vagy továbbítják, akkor az teljes mértékben megfelel az e-számlával szemben támasztott minden követelménynek.

+1 GDPR

Még nagyban tart a GDPR láz, szóval milyen cikk lenne ez, ha legalább egy gondolat erejéig ne rendelkezne valamilyen adatvédelmi aspektussal is? Ugyebár az adóhatóság az interneten található adatokat kockázatelemzési eljárás keretein belül összevetheti a saját nyilvántartásaiban szereplő adatokkal, melyből következtetéseket vonhat le az adózóra nézve. Ezen a ponton találkozhatunk egy garanciális jellegű szabállyal, mely szerint a NAV az adatokat csak a cél eléréséhez szükséges mértékben és ideig kezelheti, így a céltalan adathalászat nem engedélyezett.

Záró gondolatok

Ember legyen a talpán, aki néhány mondatban összefoglalja az előbb leírtakat, emiatt inkább néhány előremutató, záró gondolatot írnék.

Egyértelmű, hogy más online megoldások és más adózási szabályok is relevánsak lehetnek a cikkben taglalt téma vonatkozásában, – például hogy ha a webáruházat külföldi illetőségű társaság üzemelteti, az keletkeztet-e telephelyet a Tao. törvény értelmében, és ha igen, akkor milyen helyi adókat kell még fizetnie stb. stb. – azonban csak a saját megítélésem szerinti legfontosabb szabályokat foglaltam össze.

Bízom benne, hogy sikerült hasznos információkat átadnom, és amikor az Olvasó legközelebb a „Megrendelem” gombra klikkel, beugrik majd neki, milyen „adózási gépezetet” indít el.

Jegyzetek, források:

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII törvény: 16.§ (1).

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény: 5.§ (1) g.)

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény: 2. §, 4.§ (1), 5. § (1), 9. § (1), 13. § (1), 18/A. §, 26. §, 27. § (1), 37. § (1), 58. §, 70.§ (1) b), 120. § b) – c), 168/A. § (1), 169. §, 174.§, 175. § (2).

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény: 1.§, 135. §, 136. §.

465/2017. (XII.28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól: 93.§ (2).

https://www.netpincer.hu/szerzodes-aszf/

https://index.hu/gazdasag/2015/02/09/netpincer_foodpanda_etelrendeles_etel/

2021-től vége a vám- és áfamentes külföldi online rendeléseknek

https://support.google.com/adsense/answer/1322031?hl=hu&ref_topic=1727182/

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

MEGOSZTÁS